Valaki osztja az észt valakinek. Paradoxon. Tetszik. Ki töpreng vajon? Az ész? Az ész én vagyok?

Gondolkodom tehát vagyok. Érdeme az észnek a töprengés cselekedete? Vagy kötelessége? Vagy másra nem is alkalmas? Külön entitás lenne? Hol a fájdalom érzet? A tapintás, látás, a külvilág érzékelése? Menjünk vissza a kályhához. Az ész töprengése egyenlďż˝ lenne az értelemmel. Az értelem, tehát az ész töprengése (már maga is egy cselekvés, interior) magát a cselekvést (exterior, kettďż˝s beágyazódás), mint keretrendszer kitölti. Ha nincsen, üres vagyok? Az exterior cselekvés az interior cselekvést determinálja. Maga a bölcselkedés (mint kvázi hibás vagy "meddďż˝" tévútja az interior cselekvésnek) tehát céltalan lenne? Kérdés: mi a célja a bölcseletnek? Ha ápolom az értelmemet, akkor bölcselkedem is egyben (interior cselekvés).

Ha a bölcselkedés (mint interior cselekvés) külsďż˝ iránya a cselekvés, akkor lenne csak értelme a bölcselkedésnek? Emberi erdmény célja? Einstein, Jung, Szókratesz stb. Bölcselekednek. Az egyik matériát ad a világnak, a másik lelket. Közös. Nem szabad elválasztani. Lélek nélkül az anyag "üres". Igen. Nem szabad túlbonyolítani a dolgokat. Mily lélek az, aki erre képes? És mit veszt vagy nyer vele? Gépezet? Matematika egyenlet? Egy-két változót kiiktatok, egyszerďż˝sítek és máris könnyebb az életem. Bölcselkedem, de rájövök.

Meg kell tanulni adni. Meg kell tanulni kapni. Egy kicsit Úrvacsora. Vegyétek testem, vegyétek vérem. A belsďż˝ bölcselkedés csak akkor jó, ha azt megoszthatom valakivel. Átadhatok magamból. Önzetlenül. Nyíltan. Fogadni is tudni kell. Adni is. Ennyi.

Fagyott kézzel, lábbal..., aggyal: reggel, este. Mozdulj már! A legnehezebb az elhatározásból fakadó tett. A túlönboncolás következtében beálló identitászavarok már nem csupán pillanatokra képesek lemerevíteni az egész organizmust - ha jobban tetszik homo sapiens sapienst -, hanem percekre, órákra, s talán egy egész életre, mert nem képes fölülemelkedni önmaga kishitűségén és egoján. Takk..takk..zikk....zakk..és egyre inkább bekattan, egérutat keres, bármit ami egy kicsit is igazolja, kiszabadítja a mások által csak ördögi vagy mókuskeréknek nevezett őrületből. És ekkor jelentkezik pszichológusnak...