|
Vegyünk egy példát az életből. Adott egy embercsoport, melynek mindegyik tagja olyan térdízületi problémával küzd, ami műtéti beavatkozást igényel. A sebészük gondol egy nagyot: betegei egy részét szabályosan megműti, átmossa a térdízületet, eltávolítja a gyulladást kiváltó anyagot. A másik csoportot azonban csak látszólag műti meg. Elaltatja ugyan őket, és bemetszéseket ejt a bőrön, hogy imitálja a műtéti heget, ám a problémával semmit nem csinál. Eltelik pár nap, a valóban műtöttek egyre jobban vannak, amiben semmi meglepő nincs is. Az érdekes az, hogy a placebocsoport is ugyanúgy javul, mint ők! Írásunk a placebojelenség nyomába ered.
A placebohatás egy olyan mérhető, érezhető javulás a beteg egészségi állapotában, amely nem a gyógyító behatás következménye. Placebo lehet például egy cukorból vagy keményítőből készült tabletta, de akár egy hamis műtét is. Azaz az emberek például azt hiszik a kezelés során, hogy ők valamilyen hatóanyagot kapnak a bajukra, valójában persze nem kapnak semmi ilyesmit, csak egy - a betegséggel összefüggésbe nem hozható - ártalmatlan anyagot. Rövid idő múlva mégis állapotuk javulásáról számolnak be.
Azt a mai orvostudomány is vallja, hogy a pozitív beállítódás javítja a beteg gyógyulási esélyeit. Még a legreménytelenebb esetekben, például rákos betegeknél is sokkal többen gyógyulnak meg, ha pozitívan gondolkodnak vagy vidám ingerek közt vészelik át a kezeléseket. A gondolatok hatással vannak az idegi biokémiára. Az idegrendszer hatással van más kémiai rendszerekre, és azok is hatnak rá, ilyenek például a hormonszabályozás és az immunrendszer. Sokan ezt a folyamatot bizonyságként értelmezik tézisükben, miszerint az elmének hatalma van a test fölött.
A szkeptikusok ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a gyógyulás a legtöbb betegség esetén magától is bekövetkezik, hiszen ez a természet rendje. Megbetegszünk, majd felgyógyulunk. A szervezetnek elég nagy a regenerációs képessége még bizonyos reménytelennek tűnő esetekben is. Ha ez ráadásul még különös gondozással, sőt szeretetteljes gondoskodással párosul, akkor megsokszorozhatja a gyógyulási esélyeket. A figyelem, a szeretet, a törődés nem placebojelenségek, hiszen nem vagyunk gépek, szükségünk van rájuk egész életünk folyamán. Sokan hiányt szenvednek ezekből, így amikor megbetegszenek, és szerencsés esetben jobban figyel rájuk a család, akkor állapotukban hirtelen javulás következik be „magától” is, mivel a páciens a törődés hatására meg akar gyógyulni. És ez a viszony igazolhatóan sokat számít a kezelések sikerességében.
Érdekességképpen meg lehet említeni, hogy az egyre inkább terjedőben levő homeopátiát is sokan placebonak tekintik. A homeopátiás gyógyítás lényege az, hogy a szerek előállítása során az adott anyagot egymást követően egyre nagyobb mértékben hígítják, olyannyira, hogy egy idő után az oldatban efektíve már nem mutatható ki a kiinduló anyag. Vagyis: nem tartalmaz hatóanyagot. A tudomány szerint a semmivel, vagyis anyag nélkül pedig nem lehet hatást kiváltani. A homeopátia hívei viszont egyértelműen állítják, hogy a homeopátiás golyócskáktól lettek jobban. Pl. szülés előtt sok nő szed eredetileg gyógynövény alapú homeopátiás szereket a szülés könnyebb lefolyása érdekében. A leírás szerint e szerek megfelelő alkalmazása esetén gyors lesz a szülés, kevesebb vért veszít a nő és gyorsabb a regenerálódás is. Sokan azt vallják, hogy ezeket a pozitív eredményeket a homeopátiának köszönhetik. A szkeptikusok viszont azt válaszolják, hogy mivel minden szülés egyedi, a páciens nem tudhatja, hogy homeopátiás golyócskák nélkül nem-e épp ugyanilyen gyorsan és gördülékenyen ment volna gyermekük világra hozatala.
A placebokezelés bizonyos etikai problémákat is felvet, hisz sokan nem tartják járható útnak, hogy a gyógyítás hazugságra, félrevezetésre épüljön. A másik tábor machiavellista módon ezzel szemben azzal érvel, hogy amennyiben végső célnak a gyógyulást tekintjük, akkor az ehhez vezető út semmiképp sem nevezhető tisztességtelennek, ha az végül eredménnyel jár. Inkább az okozhat problémát, hogy az emberek hiszékenységét kihasználva sokan élnek olyan placebokkal, amelyek egyáltalán nem ártalmatlanok, hanem súlyos mellékhatásokkal vagy akár pszichés ártalmakkal járnak. Vagy: a szerek viszonylag ártalmatlanok, de nagyon drágán árulják őket, azt hirdetvén, hogy hatásosak. Sokak szerint az USA második legnépszerűbb gyógyszere, az antidepresszáns Prozac sem más, mint egyszerű placebo, amely a gyógyszergyártó vállalatnak viszont busás bevételt termel.
Forrás és ajánlott oldalak:
http://drbrucemoseley.com/
http://skepdic.freeweb.hu/
Oszd meg, ha tetszett!  |
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.