JoomlaWatch Stats 1.2.9 by Matej Koval
Főoldal arrow Publikációk arrow Történelem arrow Gondolatok 1956-ról
Gondolatok 1956-ról PDF Nyomtatás E-mail
Felhasználói értékelés: / 1
LegrosszabbLegjobb 
Írta: S. Enikő   
2007. October 23.

1956Egy igaz történet, vagy egy legenda? A lényegen nem változtat... Fél évszázada annak, hogy az egyik faluban egy bajszos magyar üvegedényekbe kezdte áttöltögetni a már forrásban lévő mustot. Az így felszabadított hordót pedig kikénezte, forró vízzel öblögette, és amikor úgy látta, ennél tisztább már nem is lehet, beillesztette a dongába fúrt lyukba a tölcsért, majd megvágta fölötte a karját, hadd folyjon a piros vére, akár az oportó szőlő leve. És jöttek sorra a derék magyarok, és adták a vérüket, amíg meg nem telt a hordó. Akkor aztán szekérre rakták a százliterest, és vitték Pestre, mert hallották a rádióban a felhívást: aki tud, adjon vért, nagy szüksége van rá a sebesülteknek.

 



Hogy melyik faluban esett meg mindez, sejtelmem sincs róla, nagyapám mesélte. Az is lehet, hogy az egész nem igaz, csak legenda - ám ezúttal lényegtelen a tényszerűség. Maga a történet a lényeges, az, hogy egyáltalán létezik ilyen történet, amely olyan szép, mint a legszebb gondolat.

Vannak ugyanis történetek, és vannak gondolatok, amelyekben megmutathatja értékeit, kifejezheti magát egy egész nép. A hordó vér esete ilyen. És ide tartozik még az is, amit egy Nyugatra menekült férfi mondott: igen, ő odavágta a Molotov-koktélokat a szovjet tankokhoz, de azóta is minden este imádkozik az ottpusztult tatárképű "orosz" kiskatonák lelki üdvéért.

Hogy melyik faluban esett meg mindez, sejtelmem sincs róla, nagyapám mesélte. Az is lehet, hogy az egész nem igaz, csak legenda - ám ezúttal lényegtelen a tényszerűség. Maga a történet a lényeges, az, hogy egyáltalán létezik ilyen történet, amely olyan szép, mint a legszebb gondolat.


Nézegetjük a forradalom idején készült fényképeket - ezek tényleg nagyszerű dokumentumok, dolgozhatnak velük a történészek. Jelentős tömeg tüntet egy faluban, önkéntesek gyülekeznek a környékről a vasútnál, Sztálinból csak a csizmája maradt...


Azért persze tudjuk, hogy a fotók önmagukban keveset jelentenek. Mert mit tudnának például megmutatni a hordó vér történetéből? Talán csak a jó szándékú magyarok csalódottságát, amiért az orvosok nem tudtak mit kezdeni egy hordónyi kevert, alvadt vérrel. Ez esetben a megindult néplélek és a fénykép adta tárgyilagosság együtt fejezne ki valamit. Valamit, amit néha úgy nevezünk: magyarság; néha úgy, hogy történelem; néha meg: '56.



Oszd meg, ha tetszett!
Facebook! MySpace!
Utolsó frissítés ( 2007. October 25. )
 

Hozzászólások  

# .Lippai Viktor 2007-10-27 10:54
nagyon jó, nagyon jó tényleg!

A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett!

< Előző   Következő >