"Pusztává tették, felém sír, mint puszta! Elpusztíttatik az egész föld, mert nincs senki, a ki eszére térjen." [Jer12:11]

Nukleáris fegyverek. A világ pusztulásának időzített bombái, a világbéke megteremtői és őrzői? Kiváltságosok játékszere? Miért nem lehet mindenkinek? Kik szeretnének nagyon és miért? Atomhatalmak. Manhattan-terv, Los Alamos, Hirosima, Nagaszaki. Mit tettünk mi magyarok az atombombáért? És mit ellene? Atomsorompó, atomcsend. Mit jelentenek? A harmadik világháború az atomfegyvereké? Ha megtörténik az atomháború, vajon lesz menekvés? Az írás az atomfegyverekről szól. Kezdve az első maghasadástól napjaink nukleáris félelméig.

A hidegháború atomhatalmai


A világháborút követően a két blokkra szakadt világ nagyhatalmai a nukleáris fegyvereket tartották a biztonságuk zálogának. A nukleáris kísérletek minden nagyhatalomnál gőzerővel folytak.
A szovjet atombomba az 1940-es évekre nyúlik vissza, mikor is az amerikai sikereket látva Kurcsatov vezetésével létrehozták az Uránium Bizottságot. Politikai felelőse Berija volt. Helye Moszkvától nem messze. 1941-ben Hitler megtámadta a Szovjetúniót. Bár ekkor már jó úton haladtak, Moszkva ostromával a kutatást felfüggesztették. A háborút követően Sztálin tartott egy atomfegyverekkel "lejátszott" III. világháborútól, ezért újraindította az atomprogramot. 1948-ban beindították az első plútóniumtermelő reaktort. 1949 augusztus 29-én a kazahsztáni sivatagban felrobbantották első kísérleti atombombájukat. Deklarálva ezzel a Szovjetúniót, mint atomhatalmat. Az USA válaszul újraindította nukleáris programját, mely rövidesen a hidrogénbomba megalkotásához vezetett. A hidrogénbomba (termonukleáris bomba) jóval erősebb az atombombánál, tervei Teller Ede nevéhez fűződnek. Az ötvenes években újabb és újabb, erősebbnél erősebb, pusztítóbbnál pusztítóbb nukleáris bombákkal próbálta egymást túllicitálni az Egyesült Államok és a Szovjetúnió. Ennek teljesen értelmetlen csúcsa 1960 körül volt, amikor is a Szovjetúnió megalkotta a Cár-Bombát, ami az addigi legnagyobb hatóerejű bomba volt viszont méretei , tömege, és rossz tervezése miatt gyakorlatban bevethetetlen volt. Ez fordulópont is volt, ezután az atomhatalmak inkább a célbajuttatás távolságát, pontosságát tartották fontosabbnak.
Lassan a többi nagyhatalom is belépett az atomhatalmak sorába. Nagy-Britannia 1952-ben, Franciaország 1960-ban, Kína 1964-ben alkotta meg saját atombombáját. A nukleáris fegyverkezés kezdett tömeges méreteket ölteni. A kísérleti atomrobbantások elérték a többszázat. (1945-1995 között 2025 kísérleti atomrobbantást hajtottak végre). 1963-ban az atomhatalmak aláírták az Atomcsend egyezményt, melyben kijelentik, hogy azonnal befejezik a légköri, felszíni, vízalatti atomkísérleteket. Franciaország és Kína csak 1992-ben írta alá. A többiek addig a föld alatt robbantottak. Ezt ugyanis "kifelejtették" az egyezményből. 1992 után vállalták, hogy semelyik atomhatalom nem robbant sehol.
1968-ban született egy másik egyezmény is, az Atomsorompó. Az ezt aláíró országok elismerik az öt deklarált atomhatalmat, azok viszont vállalják, hogy nem adnak át nukleáris fegyvert vagy technológiát azzal nem rendelkező országoknak. Az egyezmény egyben megtiltja a nem atomhatalmaknak az atomfegyver kifejlesztését. Az egyezményt Kína és Franciaország 1992-ben írta alá. Velük együtt 190 ország csatlakozott az egyezményhez. A nemzetközi szerződést India, Pakisztán és Izrael nem írta alá, Észak-Korea pedig 2003-ban kilépett belőle.
A "de jure" atomhatalmakon kívül azonban vannak "de facto" atomhatalmak is, akik feltételezhetően rendelkeznek nukleáris fegyverekkel. Ezek India, Pakisztán, és Izrael.
A hidegháború évein nem mehetünk keresztül anélkül, hogy ne említenénk meg a Kubai rakétaválság néven elhíresült incidenst, mely bizonyítottan az a pont a történelemben, amikor a világ legközelebb volt egy atomháborúhoz. Az 1950-es évek végén az Egyesült Államok támadó rakétákat telepített Olaszországba és Törökországba. Ennek hatására Nyikita Hruscsov atomtöltetű rakétákat telepített titokban az újdonsült szövetséges, Kuba területére, mintegy 200 km-ra az amerikai partoktól. A Szovjetúniónak abban az időben nem voltak még interkontinentális rakétái, így a stratégiai fegyverek elhelyezésében hátrányban érezte magát. A Kubába telepített rakétákat az amerikai kémrepülőgépek felfedezték, majd Kennedy elnök tengeri blokádot vont Kuba köré, és ultimátumot intézett Hruscsovhoz. Hruscsov felismerte, hogy egy háború esetén valószínűleg a Szovjetúnió húzná a rövidebbet. Feltétellel - mely szerint az Egyesült Államok garantálja, hogy nem szállja meg Kubát, és a Törökországi rakétákat leszerelik - elfogadta az ultimátumot, melybe Kennedy belement. A patthelyzetből a történelem az USA-t hozta ki nyertesül, mivel Hruscsov látványosan, a nemzetközi közösség előtt meghátrált. Ez hozzájárult 1964-es bukásához is.
Az ellenséges atomhatalmak felismerték, hogy közel jártak az atomháborúhoz. Ennek köszönhetően, valamint a tévesen regisztrált támadások kivédése miatt hamarosan forródrótot létesítettek Washington és Moszkva között.

Folytatás hamarosan..

---

Oszd meg, ha tetszett!

• A békegalamb véres szárnyai -14/07/2008
• Atom - hatalom, átok vagy kerub, aki békét őriz? 1. -28/10/2007
• A nemzetközi helyzet... "egyre inkább fokozódik" -24/09/2007
• Hidegháború 2.0 -07/09/2007
• David Jesse Holt, a ninja mester - Se maszk, se varázslat, csak a tiszta szív -11/05/2007
• A ninják legendája: Sötétben tapogatóznak -26/04/2007
• Magyarország hadszervezete 1301-től 1526-ig II. rész -04/03/2007
• Mars -05/12/2006
• A Prokontra az Internetet boncolgatja. Csak erős idegzetűeknek! -27/11/2006
• Utáljuk együtt Amerikát! -17/11/2006