|
A WHO felmérései alapján a nyugati országokban a császármetszések, gátmetszések, programozott szülések száma messze alulmarad a magyarországi értékektől. Nálunk természetesnek számít, ha egy kismama bemegy az átlag magyar kórházba szülni; felvétel után leborotválják, beöntést kap, csak ezután találkozik orvossal, aki jó esetben fájdalommentesen megvizsgálja; rákötik a szívhangmérőt, fájáserősség-mérőt, s ha régi típusú a kórház, befektetik egy elfüggönyözött boxba, - rákötik kérve kelletlenül az oxitocin infúziót - ahova a szülésznő olykor-olykor bekukkant kérdezni, adatot felírni. S mindezt a legtöbb kismama szó nélkül tűri, mert azt hiszi, máshogy nem is lehetne. Ilyen „természetes” szülési-születési körülmények után csodálkoznak a szakemberek: leállt a szülés, elhúzódik, ez is császármetszés. Persze, hisz ez mind idegen attól, ahogy egy vajúdó nő biztonságban, kényelemben, ezek után komplikációmentesen (bár nem csak ettől függ) világra hozhatja gyermekét.
Vannak (egyre többen), akik elhatározzák, miként szeretnék megszülni első, második, sokadik babájukat. Ha van fogadott orvos, akkor a kismama és a baba fizikai állapotától függően ez teljesülhet is. Addig, amíg valakinek nem volt saját negatív élménye a szüléssel kapcsolatban, ne féljen tőle!
Egy szülés elindulhat nagyon sokféleképp; azt mondják, ahány gyerek, „annyi” (fajta) szülés. Legbiztosabb jelei a szülés beindulásának:
- A magzatvíz elfolyik. Történhet lassan, szivárgásként vagy hirtelen, özönvízszerűen. Ekkor azonnal kórházba kell indulni (hacsak nem otthon szül bábával vagy már bent feküdt valamilyen oknál fogva). Sokan félnek attól, nem veszik észre a magzatvíz szivárgását. A Vi Sense intim betét elszíneződéssel képes kimutatni nemcsak a szivárgást, de az olyan fertőzéseket is, amiket a kismama tünetként nem érzékel, s emiatt koraszülésben is veszélyeztetett lehet.
- A szülés közelgő bekövetkeztét jelzi a nyákdugó (a méhnyak záró része) távozása. Halványan véres-barnás, esetleg élénk piros színű, kocsonyás állagú váladék, mely akár órák alatt ürülhet, de fájások nélkül a szülés 2 hét múlva is lehet. A nyákdugó távozása nem jelenti a szülés azonnali beindulását.
- A nyákdugó ürülése rendszeres fájásokkal (akár kezdetben óránként) párosodva a szülés elindulását jelezhetik.
A fájások önmagukban akkor jelzés értékűek, ha 30-20 perces rendszerességgel fordulnak elő. Egy először, de akár többedszer szülő nő sem tudja eldönteni, mi számít rendszeresnek, mi csak jósló fájás (a kiírt időponthoz közeledve vagy hamarabb enyhe fájások jelentkezhetnek, melyek a méhet készítik elő a szülés igénybevételére). A fájások kezdetben 40-30, majd 20-15, 10, 5, 2 percesek. 10 percenként jelentkező fájásokkal, ha még a magzatvíz nem folyt el, érdemes minél előbb kórházba indulni.
Azt hihetjük a fájások csak ilyen szép csökkenő sorrendben követhetik egymást, holott előfordul, egy 5 percest egy 10 perces követ. (A percek csak szimbolikusak, hiszen 22, 11, 6 perces is lehet.) E rendszertelennek tűnő fájások is rendszeresek, ha előfordul bennük 5 vagy annál kevesebb perces is. Elbizonytalanító, de bármilyen egymást jól elkülöníthetően követő fájássorozat rendszeresnek tekinthető; szintén ajánlott kórházba menni.
A fájások megjelenése a méhnyak tágulását jelzik. Ez a szülés I. szakasza, a vajúdás. Először szülőknél 7-12 órát vagy még több időt is igénybe vesz; többedszer szülőknél 2-6 órát. De ez sem törvényszerű, egy első szülő nő is világra hozhatja gyermekét 2-4 óra alatt úgynevezett „villámszüléssel”. A fájások erőssége igen széles és változó skálát mutat. Előfordulnak „fájásgyenge” szülések; a kismama a menstruációs görcsnél alig erősebb fájásokat érez végig, a kitolásnál is. Hogyan képzelhetjük el egy fájás erősségét? Ha igazán erős, kitolás (a baba világra nyomása) előtti fájásról van szó, az hasonló egy nagyon erős menstruációs görcs 100-200-szorosára. Férfiaknak mihez tartásul: a legvadabb hascsikarás 300-szorosa, esetleg egy kiadós nemi szerven rúgás 100-szorosa.
Sokan úgy érzik, képtelenek ilyen mértékű fájdalom elviselésére órákon át, ezért epidurális érzéstelenítést kérnek. Az orvos részéről nagy szakértelmet igényel a beadása: túlszúrás esetén spinális érzéstelenítés lesz, nagy utófájdalmakkal, ha rosszul időzít, s a kitolás idején is hat, a kismama nem érzi, mikor jön egy tolófájás. A baba szempontjából sem javasolt, hisz kábító hatású rá nézve is. Bababarát kórházakban nem is engedélyezik. A babának is hasonló szenvedés világra jönni, mint az anyának szülni.
A vajúdási és a szülési helyzetet is meg lehet választani. Ülve, állva, guggolva, fekve…stb. A vízben szülést nem igazán engedélyezik, csak a vajúdás alatt, míg nem reped meg a magzatburok - utána a felszálló fertőzések veszélye áll fenn. Ha természetes, bababarát a szülés, nem használnak oxitocint indok nélkül, automatikusan, ha elkerülhető (nálunk ritkán), gátat sem metszenek (ami valójában nem is érezhető, csak utófájdalmai zavaróak), nem nyomják a kismama pocakját, gyorsítva a szülést, hagyják a magzatburkot magától megrepedni (indokolt esetben, burokban születés veszélyekor csak repeszteni), a méhlepényt magától leválni. Mindez a kismama lélekjelenlététől is függ, meri-e ezt kérni szülés előtt az orvosától.
A szülés II. szakasza a kitolás, mikor a méhnyak kellőképpen kitágul, a baba a szülőcsatornába ér, és a kismama egy visszatarthatatlan székelési ingerhez hasonlót érezve saját rásegítéssel nyomja kifelé a babát. A kitolási szakasz a legrövidebb, 10-20 perc maximum. Van aki 1-2 tolófájásra megszüli gyermekét. Legnehezebb a baba fejének világra hozatala, ekkor szokták, mikor a fej a gátat teljesen elődomborítja, fájdalommentesen megejteni a gátmetszést (a hüvelybemenet végétől közel a végbélnyílásig oldalirányban ejtett metszés), nehogy a gát szétrepedjen, ha nem tud tovább tágulni. Születés után szinte mindenhol leszívják a baba váladékát a légutakból, lemossák a magzatmázt. Sem a leszívás (csak indokolt esetben), sem a védőréteg lemosása nem szerencsés.
A szülés III. szakasza a méhlepény megszületése. Ezt oxitocin injekcióval szokták meggyorsítani, automatikusan. Tüzetesen átvizsgálják a lepényt, mivel egyetlen szövetdarab bennmaradása is súlyos fertőzést idézhet elő az anyánál. Végül a gátat összevarrják. Kissé kellemetlen érzés. Mindezek után a kismamát és a mamát egy bababarát kórházban együtt, 1-2. órás megfigyelésen tartják. Előtte, még a szülőágyon, közvetlenül születés után az anya hasára fektetik az újszülöttet, aki rögtön megnyugszik, és csak lesi anyukáját nagy, szüléstől bedagadt szemeivel. Rögtön mellre is lehet tenni, és első ügyetlen próbálkozásaival kutat a mell felé. Mindez csodálatos, és szinte rögtön elfeledteti azt a szenvedést, amit a szülés alatt éltünk át.
Ritkán beszélnek az anyák a szülés alatt természetesnek számító, számukra mégis kicsit szégyellnivaló dolgokról. Természetes, ha kitolás alatt széklet ürül vagy a végbél kifordul, ha nem tudnak a fájás erőssége miatt mozdulni sem, eleget tenni az orvos kérésének, megrökönyödnek az újszülöttet látva, annak esetleges véres-magzatmázas kinézetétől.
Tőlem telhető egyszerűséggel, a teljesség igénye nélkül, s bízom benne a fontosabb kérdésekre válaszolva tájékoztattam a leendő kismamákat, szülő nőket, anyákat, apákat.
Oszd meg, ha tetszett!  |
Hozzászólások
például: aki nem "küzdi ki magát az anyjából",az vajh, akár a felnőtt életében is kevesebbet fog? vagy: ha nincs ez a közös élmény, mennyire befolyásolja az anya-gyerek kapcsolatot a későbbiekben? természetesen évekre gondolok.
"Szülés. Anya-baba. Most hülyén hangzik, hogy erről írok, hiszen soha nem érhetek ezen érzések közelébe. Amiért mégis megteszem, az az, hogy megpróbálom tudományos szemmel nézni azt, amit talán nem is szabadna. Nagyon sok állatot láttam szülni, szaporodni. Gekkók, kígyók, madárpókok, sün, egér, halak, kutya, macska, madarak. Mindegyik más, de mindben van közös. Ez pedig az anyai ösztön. Hihetetlen dolgokra képes, áthatja az állatot, megváltoztatja. Az első kölykét világrahozó fiatal kutya azonnal tudja mit kell tennie, szeretettel (ha lehet ezt mondani) foglalkozik vele, roppant erős kötődés alakul ki közte és a kicsi közt az első pillanatban. Mi van az emberrel? A gyermekének életet adó nő egy ember. Az ember magában hordozza a macskát,kutyát, halat, stb. (biztos tudja, hogy pl az ember magzati egyedfejlődése során felveszi szinte az összes állatcsoport formáját,mielőt t ember formája lesz) Az embernek a társadalmi lényén túl van egy biológiai lénye, az ösztönökkel. Ami engem érdekelne, az az, hogy egy anya-baba kapcsolatban mennyi az ösztön. Ha az elején csupán állati ösztön, akkor mikor változik ez meg. Hiszen meg kell változnia, ugyanis az állatok az utódaikat elhagyják egy idő után. Melyik mikor, de megtörténik. Az embernél viszont nem. Akkor már nem lehet ösztönről beszélni, amikor a halálán egy anyóka a gyerekeire és az unokáira gondol. Hol a váltás? Mi a váltás, és hogyan jelentkezik érzésekben? Ez azért csúnya gondolat, mert ha megnézi az állat ösztöneit, akkor azok egyetlen nemes, mindent maga alá söprő feladat miatt léteznek. Ez pedig nem más, mint a fajfenntartás. Tehát, fordítok: az anya-baba kapcsolat vajon csupán fajfenntartási ösztön, amihez az ember társadalmi énje párosít egy érzést, amit anyai szeretetnek neveznek? Na ezt nem szerettem volna a pron leírni. Kicsit Istenkáromlás szagú."
Ez hihetetlen. Micsoda "véletlen", az ellenőrző kódom a következő: d e u s.
Judit?
Szerintem minden összefügg egymással.
Maho - szerintem nincs váltás, mert ha nagyon szigorúan nézem, akkor minden csak ösztönösen zajlik; hogy miért nem hagyja el az ember a gyerekeit...? Van aki elhagyja, van akit nem érdekel; és van aki "jó anyaként" vagy "jó szülőként" viselkedik. Ha megnézed az állatokat, akkor ők ( általában!!! ) azért hagyják el az utódaikat, mert már nem éri meg a befektetés ( nem térül meg - egy rigógyerek nem fogja etetni sose az anyját ), vagy mert az utódok is táplálékkonkure nciát jelentenek; stb... Ezt embernél az evolúció lehet úgy gondolta, hogy kiküszöböli, és létrehozott egy ösztönt: az altruizmus - egymás segítését. Persze nem mindenki szeret segíteni másokon ( manapság ez érthető is, hiszen már annyian vagyunk, hogy egy másik fajtabéli komolyan veszélyeztethet i akár a megélhetésünket is... ), de általában nem harcol az ember, ha találkozik egy másikkal...
Pl. az már bizonyított, hogy a szerelem nem más, mint egy rakás molekula tánca, melyek űznek-hajtanak minket; de mikor a rózsaszín felhő leereszkedik, aligha ez az első gondolatunk - sőt: ezekkel még csak tisztában sem vagyunk... Lehet, hogy a ragaszkodás is csupán annyi, hogy a megfelelő receptoraink úsznak a jelmolekulák tengerében, így késztetve őket a megfelelő viselkedésforma kialakítására...
Mi magyarázza, hogy egyes anyák ( szülők ) odavannak a gyerekeikért, míg mások nem...? Nos... szülés után a legtöbb anya odavan a gyerekért; majd jönnek a hormonális változások mindkét félnél, plusz külső tényezők... Már nincs szüksége a gyereknek az állandó gondoskodásra és kicsit szeretne önállóan élni ( pubertás ), felnő, de a kapcsolat megmarad ( vagy nem... ); ami részben annak is köszönhető, hogy az ember kitalálta a telefont, a repülőgépet ésatöbbit... ( gondolom pszichológiaila g is lehetne ezen mit boncolgatni... )
Egyébként az a gondolat jutott eszembe, hogy vadon élő állatoknál nagyon kevés a rossz anya, míg az embernél ez annyira nem ritka...
Persze simán lehet, hogy tévedek és a bensőmben lakozó lélek most csak ül karba tett kézzel és röhög rajtam...
Egyébként Bogi, "A tudomány, nagyon sok mindent feltérképezett már, csupán az alapokat nem." mondattal mikre gondoltál...?
justmemory: a tudomány hogyan definiálja a lelket?
láttad a 21 gramm című filmet? ezek szerint mérni már tudja. hihi
Egyébként meg bolygassunk csak, ezért van értelme...
Maho kedves, nem olvastam mindent, amit kifejtett. Mire gondol pontosan?
"A kutatót az egyetemes érvelés érzése tartja hatalmában. Vallásos érzülete a természeti törvények harmóniájának elbűvölő csodálatában ölt formát, ami egy olyan felsőbbrendü intelligenciát tükröz, melyhez képest az emberiség módszeres gondolkodása és tettei teljesen jelentéktelenek . Ez kétségtelenül hasonlít ahhoz, ami minden érában a vallásos lángelméket hatalmában tartotta."
"A vallás és a tudomány közötti ellentétek jelenlegi legfőbb forrása az emberarcú Istenről alkotott felfogásból ered."
"Meglehet, Jézusnál nagyobb dolgokat is véghez tudunk vinni, mert a Bibliában róla írottak költőien kiszínezettek"
ezek tőle, de sorolhatnám még...
Bogi, hit kérdésében tudományosan vizsgálódni nem hiszem, hogy kéne - pl. van aki azt mondja, hogy látja a csakrákat, más meg azt, hogy olyan nincs is... Hiába bizonyítod be, hogy van, ha egyszer a másik nem hisz benne. Ezeket mindenkinek magának kell megtalálnia, ezért spirituális, vagy elvont, vagy hasonló. Ráadásul sokminden megfejthetetlen , tudományosan legalábbis. Sose fogják tudni a mindig-súgó belső hangodat hangfalakra kivezetni...
Egyébként baromi érdekes, hogy a nagy formátumú tudósok (irodalmárok, művészek...stb) mind hívő emberek, rengeteg alázattal, szerénységgel. Talán mert pontosan tudják, hogy mit nem tudnak.
Én meg vagyok annyira elvetemült, hogy a látható, kézzel fogható valóságot is megkérdőjelezem . Nem a hitről van szó. Csak nekem a kék más, mint a neked kék. Kék-e egyáltalán? Miért van az, hogy egyszer elnevezett valaki egy benyomást színnek, adott esetben kéknek és innentől ez az elfogadott?
A tudomány remek dolog. De szerintem túlzottan a fizikára, a makro és mikro dolgokra koncentrálódott . Látja a sejteket. Én is "csak" egy sejthalmaz vagyok. Persze, szükség van rá. Már. Mi lett volna...ha? Ha ez az egész civilizációnak nevezett léggömb nem történik meg? Miért voltak közelebb őseink a természethez, a másikhoz, önmagukhoz? (A kérdés költői, nehogy valaki válaszoljon, mer megharapom.)
Ez meg már úgy tűnik kissé filozófiai probléma. És akkor itt kérdezem: hol b...tuk el?
Elkanyarodtunk volna a témától? hmmm
Ez "jutott eszembe"... elnézést az angolért, de szerintem ez így kifejezőbb...
Nem tudok inglisül, de megoldom, s akkor érdemileg is.
Hát kb. így hangozna magyarul; elnézést ha néhol magyartalan, de próbáltam az eredetihez közel maradni, mert sokszor az angol kifejezőbb ( ja, és van benne egy elgépelés: blands=blends
Az angol szöveg egy kissé zavaros, önmagát ismételgető és nyelvileg pontatlan (nem valami indiai gurutól származik?), és valahogy így szól:
Számtalan összetevője van az emberi testnek és léleknek, melyek a személyiséget és a fizikumot felépítik. Van arcom és hangom, ami megkülönböztet másoktól, de a gondolataim és emlékeim kizárólag a saját sorsomat tükrözik. Az engem érő benyomásokat (információkat) a magam módján dolgozom fel. Minden élmény segít abban, hogy tudatossá váljak. Korlátozottnak érzem magam, de saját határaimon belül szabad vagyok.
(Ennél az eredeti jóval összefüggéstele nebb.)
A többi korrekt, bár némileg tényleg hajaz vmi gurura.
Írtam volt, moderálás nélkül. Így kaptam.
Szabad akarat? Számodra ez mit jelent? Megiszom a kakaómat ma, vagy inkább holnap? Nem, ne haragudj, ez túlzottan degradáló. De mégis, a szabadság ezen formáját, mégis hol élvezed? A gondolatiságban , képzeletben, fantáziában? Mi van akkor, ha arra vagy képes, amit el tudsz képzelni? Mi van akkor, ha a határ nem a test halála?
Elme? Fizikálisan behatárolható, tehát szinte nem is létezik. Mi a létező? Az, ami kézzel fogható? Semmiképpen. Az, aminek határa és végessége van, nem Igazán él. Mi él? Ebben a kommunikációban sem a kezed él, ami a gombokat lenyomja. Az agyad igen, rengeteg ingerület fut most A pontból B pontba. De a lényeg nem ez.
"Mi van, ha mi magunk vagyunk a korlátok és a szabályok...?"
Itt a zigasság.
kvimbi télleg rendben.
mellik anime?
Persze, ez vitán felüli. A végtelent azért nem tudjuk elképzelni, mert az ember alkotta fizikai, matematikai törvények ezt nem teszik lehetővé. Attól függetlenül, hogy mindkettő megpróbálja definiálni azt.
Hiába próbálunk bármit is definiálni, mert...
"Hogyan lehet a világot valósnak tekinteni, ha az azt meghatározó egyén valósága felfoghatatlan?"
"A modernkori materializmusna k köszönhetően az emberek nem érzik a felelősségválla lás szükségességét. És gyakran a vallás is ezt eredményezi. De ha a kvantummechanik át komolyan vesszük, a felelősség egyértelműen a mi kezünkbe kerül. Persze az így kapott válaszok nem egyértelműek vagy megnyugtatóak. Csak annyit mond, hogy a világ borzasztó nagy és rejtélyes; a válasz nem a mechanizmus, de nem mondom meg mi az, mert már elég idős vagy ahhoz, hogy magad dönts."
"Amit valótlannak hittem, mára bizonyos szempontból valóságosabbnak tűnik, mint amit most valóságosnak vélek, ami ezért most valótlanabbnak tűnik."
És még sorolhatnám... tényleg nézd meg a Mi a csudát tudunk a világról c. filmet ( ezek az idézetek abból vannak ), és majd utána...
de. nem-e teremtés-e egy új élet létrehozása és a "tehetősség" példája, hogy felelősek vagyunk? Csak mi, csak most, csak itt.
Ha szeretkezem egy lánnyal, aki megfogan, majd "életed ad" ( már ezzel is probléma...). Istenek vagyunk? Nem. Teremtettünk? Nem. Alkottunk? Vmilyen formában, de igen. Lehetünk-e gyerekünk istenei? Valamilyen formában, de igen.
Teremteni csak Istennek ( ateisták kedvéért természetnek) van joga!
Ez a mondat nagyon ott van. A többi is elgondolkoztató , kénytelen leszek a filmet megszerezni.
Reldi: sztem jó meglátás.
Háni: úgyis ide fogunk kilyukadni
Maho: alkotás és teremtés... kérem definiálja nekem ezen fogalmakat. Teremtés-e az életadás? Sztem igen. Ezt kaptuk csupán örökül, semmi mást.
Értem én, hogy miből indul ki. De kérem, próbáljon meg a sorok között olvasni.
"-S te, Lucifer, hallgatsz, önhitten állsz,
Dicséretemre nem találsz-e szót,
Vagy nem tetszik tán, amit alkoték?
-S mi tessék rajta? Hogy nehány anyag
Más-más tulajdonokkal felruházva,
Miket előbb, hogysem nyilatkozának,
Nem is sejtettél bennök, úgy lehet,
Vagy, ha igen, másítni nincs erőd,
Nehány golyóba összevissza gyúrva,
Most vonzza, űzi és taszítja egymást,
Nehány féregben öntudatra kél,
Míg minden megtelt, míg minden kihűlt,
És megmarad a semleges salak.-
AZ EMBER EZT, HA EGYKOR ELLESI,
VEGYKONYHÁJÁBAN SZINTÉN MEGTESZI.-
TE A NAGY KONYHÁDBA HELYZÉD EMBERED,
S ELNÉZED NÉKI, HOGY KONTÁRKODIK,
KOTYVASZT,S MAGÁT ISTENNEK KÉPZELI.
De hogyha elfecsérli s rontja majd
A főztet, akkor gyúlsz késő haragra.
Pedig mit vársz mást egy műkedvelőtől?-"
Teljesen az álláspontomat tükrözi. Sőt, az egész mű.
Mi a kérdés benne? Imrénknek igaza volt.
S ELNÉZED NÉKI, HOGY KONTÁRKODIK,
KOTYVASZT,S MAGÁT ISTENNEK KÉPZELI.
itt
Most miről is beszélgetünk? A fenti mondatból indultunk. Akkor most a teremtésről mi az álláspontja? Egyébként részemről az "elhittük" szó jobb lett volna.
Isten nekünk adta a teremtés kellékeit, de szerintem ez csalóka.
Kérem, definiálja végre a teremtés fogalmát.
Teremtés: életadás. Nekem.
Maho; én nem hiszem, hogy ha egy rendszert összerakok, akkor annak feltétel nélkül az istene lennék; ha csak azt veszem alapul, hogy 3-ból 3-szor különbözőképpen települ fel a Windows... Ahhoz nekem kéne minimum a programokat is írni, de még így sem zárható ki a lehetősége annak, hogy olykor az akaratom ellenére történjenek dolgok... Viszont az áram istene nem én vagyok, ezért áramszünet esetén cinkes... nem teremthetek, alkothatok, formálhatok, stb. egy rendszerben, ha én magam is annak része vagyok és állnak fölöttem...
"Információkat gyűjtök, hogy aztán azokat a magam módján használjam" - mi van, ha az élet minket használ információként, hogy saját maga fennmaradását biztosítsa? Ugyanakkor mindezt meg is lehet cáfolni... más szemszögből másképpen látszik... szemfényvesztés ? talán... ettől szép...
( Ja, Bogi - mivel van netet, kb. 24 órán belül meg lehetne a film... ha már a szabadságnál tartunk... )
Net? Na ja, kérem... aki ért hozzá...
nem azért, de szerinted mennyi hozzáértés kell ahhoz, hogy két kattintással egy filmet letölts...? felraksz egy programot, ami szintén ingyen letölthető, majd berakod a letöltő listába arról a bizonyos netes oldalról a filmet... ennyi... de privátba részletezhetem - nem, nem arra megy ki, hogy minél több e-mail címem legyen...
részletezd, megköszönöm. aztán majd rájössz, hogy veszett fejsze...
Másodjára viszont TUDATOSAN készültem, és olyan laza voltam, mint az a bizonyos rigalánc. Idő sem maradt infúziókra, érzéstelenítésr e stb.
Annyi csuda dolog van, amit életünkben meg kell tanulnunk: először BEFOGADNI, aztán ELFOGADNI, majd ELENGEDNI, és utána újra ELFOGADNI.
Oxitocin-hiány? Ugyan már: a SZERETET érzését nem blokkolhatja. Mondhatnák a gyerekek, akik ilyet nem kaptak a mamájuk hasában: "Lepereg vazze..."
Az anyai ösztön érzése lassan kialakuló folyamat. Korlátaink sora okozza, ha nehezebben megy, de persze lehet a kémiát is okolni. Én ismerek olyat, akinek 10év kellett ahhoz, hogy megtapasztalja.
És az az apró kellemetlenség az életben, hogy még ha sikerül is elérni valamit a sok csuda dologból, leginkább csupán röpke pillanatokra. Na persze, ha mákod van.
Kiböjtöltük. Jött. Aztán irány a közkórház. Azért felvérteztem magam, mint mondottam: gyakorló apukaként. Fölgyürkőztem könyékig. Volt nálam vagy 100 ezer forint {(mit lehessen tudni, hátha baj lesz és csak néhány tízezer érv segít >>> apámnak infarktusa volt, anyámnak agyvérzése, ja és az én születésemre ráment egy kétszobás bajai lakás ára... tudom, miről beszélek -de ez meg egy megint másik történet)} 110 kiló báj meg jóakarat -abból élek, hogy problémákat oldok meg- meg minden eshetőségre egy pájszervas...
Pillanatnyilag akkora dóziskat kapok az államigazgatás útvesztőiből fiam születése kapcsán, hogy kénytelen vagyok átmenni ügyintézés címán egy -a Dózsa parasztháborúbó l visszamaradt- begőzölt vadparasztba, aki vasvillával a kezében térdig gázol a trágyában. Ez be szokott válni. A jogi diploma sajnos nem elég.
Chapter 1.)
A két hetes kisfiamnak nem volt anyakönyvi kivonata. Mivel gyanús lett a dolog és a kutyának is hamarabb adnak pedigrét, hétfőn bementem a kerületi anyakönnyvvezet őhöz. Elmondta, hogy minden megy a maga útján, kikéri magának, ők aztán dolgoznak. Kész az anyakonyvi kivonat, de nem adhatják oda. Merthogy nem elég az én teljes jogú apai elismerő nyilatkozatom, hanem egy az idéntől élő jogszabály alapján kell még egy igazolás a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától, hogy a párom (akivel ellégé el nem ítélhető módon Istentől elrugaszkodva vadházasságban nemzettük immáron második gyermekünket) az én teljes jogú apai elismerő nyilatkozatom megtétele és Benedek megszületése között nem állt más férfival élettársi közösségben. Tehát a törvényalkotó felállított egy vélelmet, miszerint az én választottam, aki a dobogószíve alatt hordja a kisfiunkat, az egy ribanc, és hozzon igazolást arról, hogy nem az. Szégyen gyalázat.
Chapter 2.)
Közjegyzőnél kedden volt időpont. Bementem a kapott igazolással a kerületi önkormányzathoz . Be se engedtek, mondván hogy nincs ügyfélfogadás. Mondtam, hogy tárgyi tévedés van, mert én nem ügyfél vagyok, hanem adózó állampolgár, ügyfele a banknak van, meg a prostituáltakna k. A kész anyakönyvi kivonatért jöttem. Mondák, hogy majd szerdán, ügyfélfogadási időben.
Chapter 3.)
Szerdán a párom ment be. Egy órát vártunk rá a kocsiban kisfiammal. A párommal közölték, hogy nincs ott az anyakönyvvezető . Bementem én meg kisfiam. Szépen kértem az anyakönyvi kivonatot. Mondták, hogy de meg kell értenem... Mondtam, hogy én vagyok az a jogkövető állampolgár, aki mindent megért, DE kérem az anyakönyvi kivonatot. Mondták, hogy ne pattogjak. (sic!) Erre elpösszent egy biztosíték, és kijött a vadparaszt belőlem. A kedves édesanyánk korosztályabeli kiskosztümös hölgynek kifejtettem, hogy ha nem akarja eddigi sz.r munkáját azzal tetézni, hogy fel kelljen jelentenem minden létező fórumon, nyissa ki azt a k...szott páncélszekrényt , és adja oda végre az anyakönyvi kivonatot. Elkezde, hogy kikéri magának, vele ő még így senki soha. Mondtam, hogy mert életunt, kiégett bürokrataként trónol a hivatala fölött, és mintegy kegyet gyakorol az úgynevezett ügyfelek fölött, és senki nem meri kinyitni a pofáját. Én az iratért jöttem, ő kezdte. Egyebekben rövidre fogott életrajza meg nem érdekel.
Megkaptuk az anyakönyvi kivonatot...
De ez még csak a kezdet, had ne írjak kisregényt. Kéne írnom egy novellát "Apák kézikönyve kezdőknek és haladóknak" címmel. Bár már biztosan van ilyen is.
Szóval a születés méltóságához ez is hozzátarozna. Szerintem
Vaker, örüljél, hogy mindkét Gyermekednek van adószáma. Az én nagyobbikomnak még nincsen, és egyelőre 3 hónapja intézzük. A vadházasság még mindig kifizetődőbb, mint a válás utáni "egyeztessünkapu kávalisanyukáva lis" témakör...
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.