A WHO felmérései alapján a nyugati országokban a császármetszések, gátmetszések, programozott szülések száma messze alulmarad a magyarországi értékektől. Nálunk természetesnek számít, ha egy kismama bemegy az átlag magyar kórházba szülni; felvétel után leborotválják, beöntést kap, csak ezután találkozik orvossal, aki jó esetben fájdalommentesen megvizsgálja; rákötik a szívhangmérőt, fájáserősség-mérőt, s ha régi típusú a kórház, befektetik egy elfüggönyözött boxba, - rákötik kérve kelletlenül az oxitocin infúziót - ahova a szülésznő olykor-olykor bekukkant kérdezni, adatot felírni. S mindezt a legtöbb kismama szó nélkül tűri, mert azt hiszi, máshogy nem is lehetne. Ilyen „természetes” szülési-születési körülmények után csodálkoznak a szakemberek: leállt a szülés, elhúzódik, ez is császármetszés. Persze, hisz ez mind idegen attól, ahogy egy vajúdó nő biztonságban, kényelemben, ezek után komplikációmentesen (bár nem csak ettől függ) világra hozhatja gyermekét.

Vannak (egyre többen), akik elhatározzák, miként szeretnék megszülni első, második, sokadik babájukat. Ha van fogadott orvos, akkor a kismama és a baba fizikai állapotától függően ez teljesülhet is. Addig, amíg valakinek nem volt saját negatív élménye a szüléssel kapcsolatban, ne féljen tőle!

Egy szülés elindulhat nagyon sokféleképp; azt mondják, ahány gyerek, „annyi” (fajta) szülés. Legbiztosabb jelei a szülés beindulásának:

- A magzatvíz elfolyik. Történhet lassan, szivárgásként vagy hirtelen, özönvízszerűen. Ekkor azonnal kórházba kell indulni (hacsak nem otthon szül bábával vagy már bent feküdt valamilyen oknál fogva). Sokan félnek attól, nem veszik észre a magzatvíz szivárgását. A Vi Sense intim betét elszíneződéssel képes kimutatni nemcsak a szivárgást, de az olyan fertőzéseket is, amiket a kismama tünetként nem érzékel, s emiatt koraszülésben is veszélyeztetett lehet.

- A szülés közelgő bekövetkeztét jelzi a nyákdugó (a méhnyak záró része) távozása. Halványan véres-barnás, esetleg élénk piros színű, kocsonyás állagú váladék, mely akár órák alatt ürülhet, de fájások nélkül a szülés 2 hét múlva is lehet. A nyákdugó távozása nem jelenti a szülés azonnali beindulását.

- A nyákdugó ürülése rendszeres fájásokkal (akár kezdetben óránként) párosodva a szülés elindulását jelezhetik.

A fájások önmagukban akkor jelzés értékűek, ha 30-20 perces rendszerességgel fordulnak elő. Egy először, de akár többedszer szülő nő sem tudja eldönteni, mi számít rendszeresnek, mi csak jósló fájás (a kiírt időponthoz közeledve vagy hamarabb enyhe fájások jelentkezhetnek, melyek a méhet készítik elő a szülés igénybevételére). A fájások kezdetben 40-30, majd 20-15, 10, 5, 2 percesek. 10 percenként jelentkező fájásokkal, ha még a magzatvíz nem folyt el, érdemes minél előbb kórházba indulni.

Azt hihetjük a fájások csak ilyen szép csökkenő sorrendben követhetik egymást, holott előfordul, egy 5 percest egy 10 perces követ. (A percek csak szimbolikusak, hiszen 22, 11, 6 perces is lehet.) E rendszertelennek tűnő fájások is rendszeresek, ha előfordul bennük 5 vagy annál kevesebb perces is. Elbizonytalanító, de bármilyen egymást jól elkülöníthetően követő fájássorozat rendszeresnek tekinthető; szintén ajánlott kórházba menni.

A fájások megjelenése a méhnyak tágulását jelzik. Ez a szülés I. szakasza, a vajúdás. Először szülőknél 7-12 órát vagy még több időt is igénybe vesz; többedszer szülőknél 2-6 órát. De ez sem törvényszerű, egy első szülő nő is világra hozhatja gyermekét 2-4 óra alatt úgynevezett „villámszüléssel”. A fájások erőssége igen széles és változó skálát mutat. Előfordulnak „fájásgyenge” szülések; a kismama a menstruációs görcsnél alig erősebb fájásokat érez végig, a kitolásnál is. Hogyan képzelhetjük el egy fájás erősségét? Ha igazán erős, kitolás (a baba világra nyomása) előtti fájásról van szó, az hasonló egy nagyon erős menstruációs görcs 100-200-szorosára. Férfiaknak mihez tartásul: a legvadabb hascsikarás 300-szorosa, esetleg egy kiadós nemi szerven rúgás 100-szorosa.

Sokan úgy érzik, képtelenek ilyen mértékű fájdalom elviselésére órákon át, ezért epidurális érzéstelenítést kérnek. Az orvos részéről nagy szakértelmet igényel a beadása: túlszúrás esetén spinális érzéstelenítés lesz, nagy utófájdalmakkal, ha rosszul időzít, s a kitolás idején is hat, a kismama nem érzi, mikor jön egy tolófájás. A baba szempontjából sem javasolt, hisz kábító hatású rá nézve is. Bababarát kórházakban nem is engedélyezik. A babának is hasonló szenvedés világra jönni, mint az anyának szülni.

A vajúdási és a szülési helyzetet is meg lehet választani. Ülve, állva, guggolva, fekve…stb. A vízben szülést nem igazán engedélyezik, csak a vajúdás alatt, míg nem reped meg a magzatburok - utána a felszálló fertőzések veszélye áll fenn. Ha természetes, bababarát a szülés, nem használnak oxitocint indok nélkül, automatikusan, ha elkerülhető (nálunk ritkán), gátat sem metszenek (ami valójában nem is érezhető, csak utófájdalmai zavaróak), nem nyomják a kismama pocakját, gyorsítva a szülést, hagyják a magzatburkot magától megrepedni (indokolt esetben, burokban születés veszélyekor csak repeszteni), a méhlepényt magától leválni. Mindez a kismama lélekjelenlététől is függ, meri-e ezt kérni szülés előtt az orvosától.

A szülés II. szakasza a kitolás, mikor a méhnyak kellőképpen kitágul, a baba a szülőcsatornába ér, és a kismama egy visszatarthatatlan székelési ingerhez hasonlót érezve saját rásegítéssel nyomja kifelé a babát. A kitolási szakasz a legrövidebb, 10-20 perc maximum. Van aki 1-2 tolófájásra megszüli gyermekét. Legnehezebb a baba fejének világra hozatala, ekkor szokták, mikor a fej a gátat teljesen elődomborítja, fájdalommentesen megejteni a gátmetszést (a hüvelybemenet végétől közel a végbélnyílásig oldalirányban ejtett metszés), nehogy a gát szétrepedjen, ha nem tud tovább tágulni. Születés után szinte mindenhol leszívják a baba váladékát a légutakból, lemossák a magzatmázt. Sem a leszívás (csak indokolt esetben), sem a védőréteg lemosása nem szerencsés.

A szülés III. szakasza a méhlepény megszületése. Ezt oxitocin injekcióval szokták meggyorsítani, automatikusan. Tüzetesen átvizsgálják a lepényt, mivel egyetlen szövetdarab bennmaradása is súlyos fertőzést idézhet elő az anyánál. Végül a gátat összevarrják. Kissé kellemetlen érzés. Mindezek után a kismamát és a mamát egy bababarát kórházban együtt, 1-2. órás megfigyelésen tartják. Előtte, még a szülőágyon, közvetlenül születés után az anya hasára fektetik az újszülöttet, aki rögtön megnyugszik, és csak lesi anyukáját nagy, szüléstől bedagadt szemeivel. Rögtön mellre is lehet tenni, és első ügyetlen próbálkozásaival kutat a mell felé. Mindez csodálatos, és szinte rögtön elfeledteti azt a szenvedést, amit a szülés alatt éltünk át.

Ritkán beszélnek az anyák a szülés alatt természetesnek számító, számukra mégis kicsit szégyellnivaló dolgokról. Természetes, ha kitolás alatt széklet ürül vagy a végbél kifordul, ha nem tudnak a fájás erőssége miatt mozdulni sem, eleget tenni az orvos kérésének, megrökönyödnek az újszülöttet látva, annak esetleges véres-magzatmázas kinézetétől.

Tőlem telhető egyszerűséggel, a teljesség igénye nélkül, s bízom benne a fontosabb kérdésekre válaszolva tájékoztattam a leendő kismamákat, szülő nőket, anyákat, apákat.