Ikrek vagyunk. Az én nevem
Reklám, a tesómé Réka. Engem mindenki
szeret, őt meg mindenki utálja. Pedig ikrek vagyunk. Ugyanúgy
nézünk ki, ugyanazt csináljunk. Csakhát a
nevünk, az nem ugyanaz. Például ha Réka
beáll a tévé elé, amikor a család
nézi azt, rákiáltanak: menj már onnan!,
tűnj el!, nem lehet tőled semmit sem látni! Ha én
állok oda, Apu mindig kimegy a szobából, de
aztán megenyhül, visszajön és együtt
álmodoznak Anyuval arról, amikről beszélek.
Néha nagyon elgondolkodtatom őket. Szeretnek, mert olyan
dolgokat mondok el nekik, amiket nem tudtak. Mi hol olcsó,
miért érdemes ezt vagy azt választani. És
mindig elhiszik, akármilyen butaságot mondok is. Ha
Réka beszél nekik arról, hogy vezessünk be
új rendet a konyhában, gyűjtsük külön a
papírt meg a konzerveket, akkor mindenki lehurrogja, meg, hogy
már megint ezzel jön és tök idegesítő.
Azt hiszem, elkényeztetnek a
szüleim. Kivételeznek velem. Olyan, mintha Réka
nem is lenne. Neki van egy bögréje és arra rá
van írva a neve. Az összes többi bögrére
meg az én nevem van írva, az, hogy Reklám.
Anyu sokkal jobban szeret engem, mint
Rékát. Ez fáj nekem. Például ha
Réka odaviszi az egyik fogalmazását, amire
dícséretet kapott, Anyu elveszi tőle, leteszi a
konyhasztalra, de sosem olvassa el. Inkább az én
füzetemet nézegeti, amire saját kezüleg írtam
rá, minden betűt más színnel, hogy Reklám
füzet.
Ha Anyu és Apu együtt
szeretne vacsorázni, mindig átjön vigyázni
ránk a szomszéd. Nem mondhatnám, hogy nagyon
vigyáz ránk, egész idő alat a számítógép
előtt ül és internetezik. Ha Réka odamegy és
kérdez tőle valamit, meg se hallja. Ha én megyek oda,
mindig végignéz, megfigyel, megértően néz
rám. Csak ha felugrok, olyankor lesz ideges és bezárja
a szobám ablakát. Néha megtapint, rám
helyezi a kezét. Egyszer kétszer úgy érztem,
rámkattant. De ez nem fáj és legalább
figyel rám, nem, mint szegény Rékára.
Nagyon szégyellek Rékával
és Anyuval hármasban vásárolni menni.
Anyu mindig azt veszi, amit én mondok, vagy súgok a
fülébe. Hiába mondja Réka, hogy utána
nem fogunk tudni mit csinálni a dobozával, vagy, hogy
az olcsóbb, vegyünk inkább mást. Anyu
ilyenkor felpofozza Rékát, meg mondja neki, hogy ne
fáraszd már ezzel is Anyádat!
Néha összefutunk a boltban
a legjobb barátnőmmel, Akcióval. Ilyenkor Anyu mint
aki se lát, se hall, mindent elhisz neki. Igazából
nem szeretem Akciót, de nem szeretnék vele összeveszni,
ezért talán mégiscsak maradunk legjobb barátnők.
A suliban Rékára bízta
a tanító néni, hogy a Föld Napja alkalmából
szervezzen kiállítást, hívja fel a
természet védelmére a többiek figyelmét.
Senki sem vette komolyan, elkezdték Réka kampánynak
csúfolni. Ha én találok ki valamit, egyből az
egész iskola erről beszél. Mindenki tud róla és
mindenkit érdekel.
Egyszer eljött a suliba a tévé.
Bejöttek a terembe és fel akarták venni ahogy a
tanító néni tanít. Amikor megtudták,
hogy hívnak, azt mondták, nem lehetek benne a műsorban.
Nagyon szomorú lettem, de akkor észrevettem, hogy a
kamerás bácsi, meg a mikrofonos néni ingére
is az én nevem van hímezve. Aztán akkor inkább
kivittek a teremből és nem is az órát videózták
le, hanem egyedül engem a folyosón.
Ha Apuhoz eljönnek a barátai,
beszélgetnek, meg viccelődnek, sokszor nagyokat nevetnek a
széken, ahol az ebédnél ülni szoktam. De
azon még sose nevettek, hogy valaki azt mondja: Réka
helye. Ez is olyan fura dolog, amit nem értek.
Amikor még kicsik voltunk, a
játszótéren egyszer odament Rékához
egy néni, és azt mondta, megzabálom ezt a kis
tündért. Réka elkezdett sírni, de Anyu
elmondta neki, hogy ez igaziból jót jelent. Ez tegnap
jutott eszembe, amikor láttam egy nagy papírt a házunk
falán, az volt rá írva, hogy Reklám
zabálók. De nem ijedtem meg, mert már tudtam,
hogy ez jó.
Anyu nagyon büszke, nekem viszont
már kezd ciki lenni, hogy az egész lakás, az
egész ház, az egész utca, az egész város
az én nevemmel van tele. Akció szerint mindenki belénk
szerelmes az egész világon. Hát lehet, de nekem
nem kell ennyi lovag. Én csak a Német Marciba vagyok
szerelmes és ő is belém. Remélem tudja, hogy
nem kell komolyan venni azokat, akik csak úgy felírják
a nevemet.
Oszd meg, ha tetszett!  Kapcsolódó írások: |
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.