A függetlenségnek azonban mindenütt ára van. Az albán kisebbség nemcsak a koszovói tartományban került vagy kerülhet többségbe. Macedónia, Görögország és más szerb megyék is jelentős demográfiai nyomás alatt állnak, amit persze egy független és nemzetközileg elismert Koszovó komolyan erősítene. A NATO bombázás után polgárháborús helyzet alakult ki Macedóniában és ha valami most rosszul sül el ez újra beindíthatja a Balkánon ismert dominóeffektust. Az egyik állam destabilizációja húzza magával a többit is. Itt legszűkebb értelemben Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Albánia érintett, de tágabb értelemben az egész Balkán és persze Magyarország is. A koszovói albánok döntésére az elszakadást választaná a boszniai szerb kisebbség és persze a szerb többség sem lenne nyugat-barátibb a jövőben.

Az EU ugyan most egy tagjelöltségi státusszal próbálja higgadtságra bírni Belgrádot, ami ugyan sikeres lehet, de a játszma, ami a pán-szláv eszme bajnokát Oroszországot is érinti még nem dőlt el. A felek retorikája nem csitul és a tárgyalások eredményére fogadni kb. olyan lenne mintha Darth Vadert és a Felkelőket próbálnánk tárgyalásra bírni. Az igazi Dart Vader azonban nem hagyja az ENSZ-re a megoldást és újdonsült gazdasági és politikai hatalmára támaszkodva katonai segítséget ígér a belgrádi vezetésnek „területi integrációjának” védelmére. Oroszország a csecsenföldi válság során már bizonyította nem híve a finom tárgyalásos megoldásoknak és ért a területi integráció megvédéséhez. A koszovói vita egy komoly dilemma elé állítja a szerb államot. Lemond területének egy már korábban is leszakított részéről, lenyelve az „ősi” szerb anyaállam megcsonkítását, és ezért végleg az európai család részévé válik, vagy úgy dönt megvédi integritását (ami persze csak papíron létezik) és vagy feltüzeli a szerb radikalistákat Boszniában vagy maga kezd háborúba, és bevonul Koszovóba.

Ha Szerbia az európai út mellett határozza el magát persze a világ megkönnyebbülhet, de azért a sóhajba némi savanyú íz is vegyülhet. Ha az albán kisebbség hivatkozva népírtásra vagy etnikai elnyomásra hivatkozva önállóan is függetlenséget deklarálhat, amit egyes országok el is ismernek, miért ne tehetné ezt más kisebbség is? Mi tartaná ettől vissza a kurdokat, baszkokat, romákat vagy a magyarokat Erdélyben? Mi lehet az alap, ha a függetlenséget deklaráló albánok nem ismerik el Szerbia nemzetközi egyezményekben garantált jogát az ország egyben tartására? Nem véletlen, hogy a december 10-ei időpont sok diplomatának és politikusnak fájóan közeli, és a nemzetközi politikában is érdekes dátum lesz a jövőre nézve.