A méhnyakrák leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki. A méhnyakrák okait már régóta találgatják a kutatók. Közismert lehet, hogy a méhnyakrák a szexuálisan aktív nők betegsége, illetve rendkívül ritka a szexuálisan inaktív nőknél. A méhnyakrák a méhnyak rosszindulatú daganatos elváltozása, melynek lényege, hogy rosszindulatú sejtek jelennek meg a méhnyak hámszöveteiben. (A méhnyak a méh alsó része, amely a méhet köti össze a hüvellyel.) Az emlőrák után a méhnyakrák a második daganattípus, amely a leggyakrabban halálos szövődményekkel jár. Mindez azért tragikus, mert a méhnyakrák elburjánzása megelőzhető, a betegség idejében felismerve meggyógyítható.

A tudomány mai álláspontja szerint a méhnyakrák kialakulásában nincs jelentős szerepe a genetikai öröklődésnek. Régóta ismert ugyanakkor, hogy a méhnyakrák gyakran ugyanazon népcsoportokban jelentkezik, mint egyes fertőző nemibetegségek. Kockázatot jelent a tizenéves korban megkezdett szexuális élet, a partnerek nagy száma, beleértve a férfipartner nagy számú megelőző vagy párhuzamos kapcsolata (promiscuitas). A fertőzés terjedését a rossz szociális és higiénés körülmények is elősegítik. Mindez az úgynevezett humán papilloma - vírussal (HPV) van összefüggésben. Mindemellett növelheti a kockázatot a többszöri szülések általi méh-nyaksérülés, de hajlamosító tényező a dohányzás is, mivel a cigarettából a szervezetbe kerülő több ezer rákkeltő anyag közül számos a méhnyakon választódik ki a szervezetből, így roncsolja annak szövetállományát. Megfigyelték, hogy a méhnyakrák kialakulásának előfordulási valószínűsége alacsonyabb az apácák között, monogám párkapcsolatokban, a nem dohányzók és a kevesebb gyermeket vállalók között, továbbá azokban a kultúrákban, ahol általános szokás a férfiak körülmetélése. Ebből következően a legalacsonyabb megbetegedés és elhalálozás Izraelben van, az egyik legrosszabb statisztikai mutatókkal pedig Dél-Afrika rendelkezik.

A daganatképződés kockázatát nemcsak a HPV-vírus, hanem más nemibetegségek (herpesz, klamídia) is növeli. A humán papilloma-vírus (HPV) nem egyetlen kórokozó: az elnevezés egy több tucatnyi vírust magában foglaló víruscsaládot jelöl. A szexuális aktivitással arányosan növekszik a HPV-fertőzöttség kockázata is. A férfiaknál a vírus jelenléte rendszerint nem okoz valódi megbetegedést. A vírusfertőzés nem önmagában okoz rákot: a fertőzöttség révén a megtámadott szerven nagyobb az esélye annak, hogy kóros sejtburjánzás következik be. Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a HPV-vírussal fertőzött nők többségében nem alakul ki a méhnyakrák: lehetséges, hogy tünetek híján sohasem szerez tudomást róla. Napjainkban egyre több rosszindulatú daganatról derül ki, hogy kialakulásának hátterében valamilyen vírus áll. Elsősorban három vírus tehető ezért felelőssé: a hepatitis B-vírus májrákot, az Ebstein-Barr-vírus orr-garat rákot, illetve nyirokszövet eredetű rosszindulatú daganatokat, a humán papillomavírus, a HPV pedig bőrdaganatokat, de főleg méhnyakrákot és egyéb genitális rákot okozhat. Az említett vírusok DNS-ből épülnek fel, vagyis ugyanabból az örökletes anyagból, amely a növényi, állati, emberi sejtek működését is szabályozza.

Az utóbbi években kezdték a szakemberek megérteni, hogy ezek a vírusok hogyan okozhatnak daganatot, és jöttek rá, milyen módon védekezhetünk ellenük. A vírusok, így a daganatot kiváltó DNS-vírusok nem képesek önmagukban szaporodni. Ehhez mindig magasabb rendű élő sejt közreműködése szükséges. A vírusok - bejutva a szervezetbe - beépülnek az egészséges sejtekbe, köztük olyanokba is, amelyek feladata a szövetek saját elöregedett sejtjeinek pótlása. A sejtek normális működését úgy "kódolják át", hogy többé azok már nem csak a körülöttük lévő szövetek épségének fenntartását végzik, hanem a bennük lévő vírusokat is megsokszorozzák. Az átkódolás visszahat a gazdasejt saját életműködésére, mert például a humán papillomavírus kikapcsolja a sejtben lévő védekező mechanizmusokat, amelyek saját örökítőanyagának (DNS-ének) épségéért felelősek. Ezután a fertőzött sejt már nem képes kivédeni a benne lévő vírus vagy a környezetből bejutott rákkeltő anyagok további DNS-károsító hatását. Ez olyan láncreakciót indíthat meg, amelynek következtében a sejt fokozatosan elveszti a környező sejtekkel való kapcsolattartás képességét, egyre gyakrabban és szabályozatlanul osztódik, végül ráksejtté alakul át. A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A fejlett országokban 100 000 lakosra évente 10 új megbetegedés esik, a fejletlenebb országokban ez az arány ennek négyszerese. Magyarországon évente több mint 1000 (2001-ben 1219) új beteget fedeznek fel és kezelnek. Mivel hazánkban a nők közel 80% nem vesz részt méhnyakrákszűrésen, a megbetegedettek aránya ennél jóval magasabb lehet. Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyakrákok és az egyéb genitális daganatok több mint 90 százaléka összefügg a humán papillomavírussal. A HPV az egész világon megtalálható, viszont a különféle genitális HPV-törzsek elterjedése jelentős földrajzi és etnikai különbségeket mutat. Egyes változatok gyakorlatilag csak Észak-Amerikában, mások főleg Afrikában találhatók. Néhány, a világon szétszórtan előforduló ritka HPV-variáns jelenlétét kimutatták a legalább 12 000 éve elszigetelt közösségekben élő dél-amerikai indiánoknál is. Ez a megfigyelés azt a feltevést támasztja alá, hogy a papillomavírus már azelőtt megjelent, mielőtt az emberi faj kialakult, és az egyes etnikai csoportok szétváltak.

III. A méhnyakrák megelőzése két szinten lehetséges:

-         Az elsődleges prevenció megakadályozza a fertőzés kialakulásának lehetőségét, a fertőzés okának kizárása révén (pl. védőoltás).

-         A másodlagos prevenció a rákmegelőző állapotok szűrése és kezelése

A védőoltás:

Az ember nem tudja „elkapni” valakitől a daganatos betegséget, de néhány rákkeltő vírus által okozott fertőzés összefüggésbe hozható bizonyos rákos betegségek kialakulásával. Mára lehetővé vált a speciálisan egy daganatféleségtől – a méhnyakráktól – védő új oltóanyag alkalmazása. Az oltás úgy fejti ki hatását, hogy megakadályozza a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai által okozott, esetlegesen méhnyakrákot okozó fertőzés kialakulását. A megbetegedések több, mint 70%-áért felelős két leggyakoribb rákkeltő vírustörzs (HPV 16 és 18) elleni védőoltás új és hatékony módszer a méhnyakrák megelőzésére, illetve kockázatának csökkentésére. A serdülőkorú nők oltása és a háromévente végzett méhnyakszűrés együttes alkalmazása révén a méhnyakrák előfordulása 94%-kal csökkenne összehasonlítva azzal, ha nem végeznek semmilyen beavatkozást. A teljes oltási sor három adagból áll a méhnyakrák elleni védőoltásoknál, az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie. A védőoltások receptkötelesek, a háziorvos, a házi gyermekorvos és a nőgyógyász is beadhatja annak, aki kéri. Célszerű oltani a szexuális életet még nem élő serdülőket éppúgy, mint az aktív szexuális életet élő, természetes fertőzésen már (akár) átesett nőket is. A 2006 októberében Magyarországon is megjelent méhnyakrák elleni védőoltást 26 - 55 éves korú nőkön is vizsgálták. A védőoltás felvétele előtt szükséges egy negatív citológiai lelet, mely egy éven belül bármikor lehetett. Az oltás után a rendszeres szűrést ugyanúgy folytatni kell. A szűrés és a védőoltás együttes alkalmazásával lehet védekezni a leghatékonyabban a méhnyakrák ellen.

A megelőzés másik formája, a szűrésen való részvétel:

A méhnyakszűrés kellemetlen ugyan - senki nem tagadja -, viszont rendkívül hasznos, sőt, életfontosságú lehet. Mi is történik a szűrés alkalmával és miért? A nőgyógyászati szűrés komplex ellenőrzés, ahol tünetmentes nők vizsgálatával igyekeznek felismerni azokat a kórállapotokat, melyek további diagnosztikát, szükség esetén kezelést igényelnek. Hangsúyos: a vizsgálat szűrés, eredményét csak és kizárólag a szűrővizsgálatokkal szembeni megszorításokkal szabad értékelni. Minden szűrésnek lehet álpozitív (egészséges egyén esetén kóros eredmény), illetve álnegatív (beteg egyén negatív lelete) eredménye, mégis  a nőgyógyászati rákszűrő vizsgálat hatásfokát tekintve az egyik legmegbízhatóbb egészségügyi szűrés. Különösen fontos megemlíteni, hogy a méhnyakrák szűrése a korai felismerés egyetlen záloga: segítségével a betegség olyan korai szakaszában válik felismerhetővé, amikor még egy egyszerű, nem csonkító, a további gyermekvállalást is teljességgel lehetővé tevő beavatkozással teljes gyógyulás biztosítható.

 A leginkább elfogadott javaslat: minden nemi életet élő, tehát szexuálisan aktív nő részére minimum évente javasolt a rákszűrés. Ennél gyakrabban - pontos gyakoriságot általánosságban nem érdemes megadni, többnyire a nőgyógyász által javasolt intervallumonként - olyan esetekben javasolt a szűrés, ahol valamilyen terhelő tényező alapján rosszindulatú nőgyógyászati betegség gyakoribb előfordulása várható. Ilyen például a korábbi kóros rákszűrés eredménye, korábbi méhszájműtét során igazolt és eltávolított rákmegelőző állapot, családban, egyenes ági felmenők között előforduló nőgyógyászati rákos megbetegedés, egyes fertőzések.

Mi tartozik egy megfelelően kivitelezett nőgyógyászati rákszűrés hatáskörébe?

A nőgyógyászati rákszűrés során megtekintik a külső nemi szerveket, figyelve esetleges kóros eltéréseikre, majd a hüvely feltárása következik. Ennek eszköze a Cusco eszköz, közismert nevén a "kacsa". A feltárással áttekintik a hüvelyt, és látótérbe kerül a méhszáj. Ennek felszínéről és nyakcsatornájából arra kiképzett - többnyire műanyag - eszközzel sejteket lesodorva mintát vesznek citológiai vizsgálatra. A méhszáj felszínét ecetsavval, majd jóddal megérintve egy speciális mikroszkóp segítségével megvizsgálják annak hámborítását (kolposzkópia). Ezt követően a hüvelyből a feltárást eltávolítják, és az ún. bimanuális vagy kétkezes vizsgálat következik, melynek során áttapintják a kismedencei szerveket, észlelik az esetleges kóros folyamatokat (petefészkek, méhtest és környéke). A vizsgálatot minden esetben az emlők áttapintásával fejezik be.

• Ha a rákkeletkezés szempontjából kis kockázatú vírusfertőzésről van szó , és nincs látható nyálkahártya-elváltozás, meg lehet elégedni a rendszeres citológiai kontrollal.
• Ha a nőgyógyászati vizsgálat kóros elváltozást derített fel és különösen, ha a nagy kockázatú HPV 16-fertőzés is fennáll , de rosszindulatú daganat még nem alakult ki, a kóros területet egyszerű műtéttel (konizáció) el lehet távolítani. A műtét akkor is elvégezhető, ha már súlyosabb, rákot megelőző állapot áll fenn. Ez nem befolyásolja a későbbi fogamzóképességet.
• Műtét után sokszor már nem lehet kimutatni HPV-fertőzést, néha azonban még visszamaradhatnak rejtett vírusok. Ezért, valamint az újrafertőzés veszélye miatt érdemes továbbra is rendszeres citológiai szűrővizsgálatot kérni!
• Jó tudni! Újabban egy ígéretes HPV-ellenes gyógyszer klinikai bevezetésének előkészítése folyik, ami esetleg feleslegessé teszi ezt az egyszerű műtétet is, vagy segít a megelőzésben.

V. Ha valaki HPV-fertőzött      Nem mindegy, milyenfajta HPV-fertőzése van valakinek! Az európai és így a magyar lakosság genitális HPV-fertőzöttségéről nincsenek pontos adatok. Egyes becslések szerint a szexuálisan aktív fiatal nők fertőzöttségi aránya 20-40 százalék. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindannyian rákra hajlamosak, hiszen csak a 3-4 százalékukban mutatható ki rákmegelőző állapot vagy már kifejlődött rák. Mintegy száz papillomavírust ismernek (kilencven esetében a DNS-ük bázissorrendjét is meghatározták, s ennek alapján e vírusok könnyen azonosíthatók), amelyek közül negyvenhat betegíti meg az embert. Ezek a vírusok nem egyforma kockázatú bajt okoznak. Vannak, amelyek nem idéznek elő rosszindulatú daganatot, mások képesek erre, de ritkán, megint mások gyakran rákot keltenek. Ha valaki nagy kockázatú humán papillomavírussal megfertőzött, még az nem jelenti törvényszerűen, hogy 100%-ig biztosan méhnyakrák fog kialakulni nála. Egyéb rizikótényezők is szükségesek lehetnek a méhnyakrák kialakulásához, például:

• a tartósan legyengült immunrendszer, mivel a szervezet ilyenkor kevésbé képes megküzdeni a vírusfertőzéssel.
• ha valakinek egyéb, szexuális úton terjedő betegsége van (például klamidia, herpesz),
• a magasabb életkor,
• a dohányzás.

Mit tehet valaki a citológiai vizsgálat megbízhatóságának javítása érdekében? ˇ        Ne a menstruáció idejére kérjen előjegyzést! ˇ        Ne végezzen hüvelyöblítést a vizsgálat előtti 48 órában! ˇ        Ne éljen házaséletet a vizsgálat előtti 48 órában! ˇ        Ne használjon tampont, fogamzásgátló habot, zselét, hüvelykrémet vagy más hüvelyi gyógyszert a vizsgálat előtti 48 órában! A lappangási időszakban a vírus rejtve, de mindvégig jelen van a fertőzött sejtekben, és így mód van a HPV-fertőzés felderítésére és a védekezésre. A vírus többféleképpen is kimutatható . Sokszor - de sajnos, nem minden esetben - a papillomavírusra valló jellegzetes elváltozások találhatók a hüvely és a méhnyak nyálkahártyájának sejtjeiben, amelyet a rák citológiai szűrése alkalmával a vizsgálatot végző citológus felismer, és a leleten jelzi a HPV valószínségét a szűrővizsgálatot kérő nőgyógyásznak. A citológiai kép csak a fertőzés meglétére utal, de ezen az alapon nem lehet meghatározni, hogy csekély, átmeneti vagy nagy rizikójú fertőzésről van-e szó. Ezután a nőgyógyász újabb sejtmintát küldhet a speciálisan felkészült laboratóriumokba, ahol a HPV-kimutatás és -típusmeghatározás is elvégezhető. Ez nem egyszerű feladat, és a választott módszer attól is függ, hogy kevés vagy sok vírus van-e jelen a nyálkahártya sejtjeiben. A legérzékenyebb vírusazonosítási eljárás a polimeráz láncreakció, amelynek segítségével már az egy-két sejtben megbúvó néhány vírus is megtalálható.

Tünetmentes férfiak

Humán papillomavírussal a férfiak egy része is fertőzött, de esetükben ez általában nem okoz látható tüneteket, és nem alakít ki betegséget. Nagyon fontos tudni azonban, hogy a férfiak részéről fennáll a visszafertőzés veszélye, azaz egy vírushordozó férfi újra megfertőzheti a betegségéből kigyógyult partnerét!  Ezért javasolt, hogy az a férfi, akinek partnerét méhnyakrákkal vagy rákmegelőző állapottal kezelték, végeztessen el egy olyan vizsgálatot, amelynek során megállapítják, hogy ő maga fertőzött-e a HPV-sal. Amennyiben a vizsgálat HPV-fertőzést igazol, de nincs látható hámelváltozás a nemi szerven, akkor általában a fertőzött sejtréteg - alulról felfelé pótlódva - 2-3 hónap alatt lelökődik.  Ezalatt javasolt az óvszer alkalmazása az együttlétek során. Meg kell azonban jegyezni, hogy a gumi óvszer sem jelent százszázalékos biztonságot a vírusfertőzéssel szemben, mivel a vírus bármilyen fertőzött bőrfelületről átkerülhet a partner bőrére. További tanácsok a szakemberektől kérhetők, akik javasolhatnak helyben ható vírusellenes kezelést is.

VI. Ha már baj van

Ha a méhnyakrák már kialakult, a méhet okvetlen el kell távolítani. A műtét típusa és a műtétet követő utókezelés módja a daganat korai vagy előrehaladott stádiumától függ. Az előrehaladott méhnyakrákok esetén leginkább sugár- vagy gyógyszeres kezelést alkalmaznak. Mindezekről bárki részletes felvilágosítást kaphat nőgyógyász vagy onkológus orvosától.  Ilyenkor okvetlen érdemes immunerősítő kiegészítő kezelést is alkalmazni, mely segít a szervezetnek a kóros sejtek felismerésében és eltávolításában, ill. fitten tartja az ellenálló képességet.

VII. Ismételten hangsúlyozandó: a megelőzés a leghatékonyabb!

A méhnyakrák kialakulásának kockázata nagymértékben csökkenthető gondos, a szervezetünkért felelős egészségmegőrző magatartással. ˇ        A legfontosabb a rendszeres nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat. A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja, ha a rákmegelőző állapotot vagy a rák legkorábbi stádiumát időben észreveszik és kezelik. ˇ        Minden nőnek ajánlott, hogy beszélje meg nőgyógyászával a rendszeres ellenőrző vizsgálatok ütemezését! A nőgyógyászati vizsgálatok, illetve a citológiai vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév, vagy a nemi élet megkezdésének időpontja, amennyiben az a 18. életév előtt kezdődött. ˇ        A vírusfertőzések harmada kezelés nélkül is meggyógyulna. Ebben a spontán gyógyulásban az immunrendszernek van fontos szerepe. Éppen ezért tanácsos helyes táplálkozással, természetes kiegészítőkkel, stresszcsökkentő módszerekkel az immunrendszerünket erősíteni, illetve az immunrendszerünk ellen ható tényezőket (pl. dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) csökkenteni. ˇ        A fertőzésre való hajlam kellő higiénével, illetve tejsavbaktérium-tartalmú szerek időnkénti alkalmazásával is mérsékelhető. ˇ        Ha a citológiai vizsgálat pozitív, feltétlen érdemes a férfipartner szűrése is - hogy a nő kezelése eredményesebb lehessen, és a visszafertőződés esélye csökkenjen.

Mivel erősíthetjük immunrendszerünket :

• a nagy adagban adott szerves vitaminok (béta-karotin, C-, E-vitamin, B 3 - és B 6 -vitamin, folsav, Q 10 - és Q 1 -vitaminok), a sejtvédő nyomelemek (cink, szelén, króm, germánium.)
• az immunerősítő gyógynövények: fagyöngy, la pacho tea, macskakarom, kasvirág, kamilla, citromfű, grépfrútmagkivonat, legyezőfű, ginszengfélék
• egyes szervkivonatok: lép, csecsemőmirigy- és májkészítmények (hazánkban sajnos nem kaphatók!)
• alkylglycerol - a cápamáj/porcból kivont hatóanyag is fokozza az immunsejtek aktivitását
• enzimek: ananászból, papayából, noniból
• antioxidáns hatóanyag-tartalmú növényi szerek: flavonoidok (pl. szőlőből), sejtvédő festékek (tőzegáfonya, áfonya, sárgarépa, sütőtök, cékla.)
• daganatnövekedést fékező aminosavak és búzacsíra-készítmények
• egyéb antioxidánsok: kevesen tudják, hogy a melatonin az egyik legintenzívebb antioxidáns anyag, amit a szervezet (tobozmirigy) termel. Jelentősen felgyorsítja a sejtek regenerálódóképességét.
• többszörösen telítetlen zsírsavak: nagy adagban adott linolénsav és omega-3, 6 zsírsavval (ligetszépe, borágó, szőlőmagolaj, szója-, kukoricacsíra-olaj, halolaj) növeli az immunsejtek aktivitását, és csökkenti a gyulladáskészséget.

 VIII. Szomorú statisztika

Évente 600-700 nő hal meg méhnyakrákban. Az életkoruk az egyre fiatalabb korosztály felé tolódott az elmúlt évtizedben. Szomorú statisztikák ezek, szomorúak lennének még akkor is, ha egy nehezen felismerhető és rosszul kezelhető rosszindulatú betegségre vonatkoznának. De a méhnyakrák talán az egyetlen tumoros folyamat, mely szinte "időt kínál" nekünk, hogy felismerhessük, hogy könnyen kezelhessük. Ha azonban ezt a lehetőséget nem használjuk ki, úgy a lehető legdurvábban ellenünk fordul és terjedése már szinte alig akadályozható meg. Életeket követel. Fiatal nők életeit. Olyanokét, akik élhettek volna. 

IX. Hazai HPV-Centrumok:

Budapest: Semmelweis Egyetem II.sz. Nőgyógyászati Klinikája. Bejelentkezés: 06 1 459 1500/3360-as telefonszámon, hétköznapokon 8.00 -15.00 óráig. Debrecen: Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika. Bejelentkezés: 06 52 411 600/55800-as telefonszámon. Eger: Markhot Ferenc Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztálya. Bejelentkezés: 06 36 411-444/2204-es telefonszámon, hétköznapokon 12.00 és 15.00 óra között.   

---

Oszd meg, ha tetszett!