2008-at a reneszánsz évének választották hazánkban, és nemcsak azért, mert Mátyás királlyá választásának 550. évfordulóját éljük, hanem azért is, mert ismét olyan korszakba kerültünk, mely alapjaiban változtatja meg a világunkat. A reneszánsz szó maga is újjászületést jelent. A 14 és 16. század közötti korszak az új eszméket a régi értékek tiszteletben tartásával integrálta. A Szépművészeti Múzeum hamarosan nyíló kiállítása mintegy kétszáz mű révén nyújt betekintést a firenzei reneszánsz fénykorát leginkább meghatározó Mediciek gyűjtői és mecénási tevékenységébe, illetve ad ízelítőt a család neve által fémjelzett korszak kultúrájába és életmódjába.

A 15. és 16. századra összpontosító tárlaton a rendezők szándéka szerint kidomborodik a különbség, amely a Mediciek szerepében mutatkozik meg a két évszázad, a quattrocento és a cinquecento időszakában. A Mediciek a városállam egyik leggazdagabb kereskedő és bankárcsaládjaként politikai befolyásukat a 15. században rangban még nem juttahatták kifejezésre. A 16. században azonban vezető szerepük hivatalossá vált, amikor spanyol Habsburg támogatással Firenze hercegei, majd Toszkána nagyhercegei lettek. A család két tagja, X. Leó és VII. Kelemen néven, pápaként növelte a Mediciek hatalmát, két nőtagjából pedig francia királyné lett. Míg a hatalmi, politikai harcok emlékét csak a krónikák őrizték meg, a Mediciek művészetpártolásáról és műgyűjtői tevékenységéről épületek, szobrok, festmények, kódexek, ötvösművészeti és más tárgyak hosszú sora tanúskodik. Firenze ebben a két évszázadban a reneszánsz szülőhazájaként művészeti nagyhatalom volt, és e legnemesebb értelemben vett nagyhatalmi státuszt a kiállítás egy gazdag válogatással a szépség megannyi arcát felvonultatva mutatja be.

A tárlaton szerepelnek festmények a reneszánsz és a manierizmus olyan nagyságaitól, mint Fra Angelico, Andrea del Castagno, Domenico Ghirlandaio, Filippino Lippi, Sandro Botticelli, Andrea Mantegna, Jacopo Pontormo, Agnolo Bronzino és Giorgio Vasari. Láthatóak a Medici-család tagjainak és más neves személyiségeknek portréit abból a korból, amelyben a hírnév és a halandó ember halhatatlanná tételének vágya újra teremtette a képmás műfaját, továbbá szobrok, domborművek márványból, bronzból, terrakottából az ókori művészet nagyságát a szobrászatban újjáélesztő, sőt felülmúlni törekvő hírneves mesterektől (Ghiberti, Donatello, Verrocchio műhelye, Andrea della Robbia, Benvenuto Cellini).

A kiállítás figyelemre méltó darabjai a festett kelengyeládák (cassonék), köralakú fatálcák (desco da partók) olyan ábrázolásokkal, amelyek az erényre példát mutató antik történeteket illusztrálnak, vagy Firenze mindennapjaiból idéznek fel jeleneteket, illetve azok a festmények, amelyeken fontos korabeli események riportszerű hűséggel jelennek meg, a ma embere számára átélhetővé téve múltbéli történéseket. Firenze építészetét idézik meg a famodellek is (a firenzei dóm kupolája, a Strozzi palota és más épületek), amelyek az évszázadok óta álló épületek tervezési szakaszaiba adnak betekintést. Gyönyörködhetnek a látogatók kódexek miniatúrákkal díszített lapjaiban, amelyek közül egy Lorenzo il Magnifico, egy pedig Corvin Mátyás király számára készült. Pompás selymeken, falikárpitokon a Mediciek heraldikus jelképei tűnnek fel, de szerepelnek a kiállításon évszázadokat épségben átvészelt ruhák, páncélok is. A bútor- és az ötvösművészet, az üveg- és kerámiaművesség termékei, fa- és kőintarziák, vésett féldrágakövek, kámeák tesznek tanúbizonyságot arról, hogy a vizuális művészet legkülönfélébb ágait miként egyesítette a magas szintű kézművesi kultúra. Udvari ünnepségekhez készült jelmeztervek érzékeltetik a kiállításon, hogy a fényűző ünnepségek milyen nagy szerepet játszottak a korszak udvari kultúrájában.

A művek, melyek gyakorta az Alpokon túlról, sőt Afrikából és Ázsiából származnak láttatják, hogy a gyűjtő Mediciek érdeklődése nem állt meg sem városuk, sem Itália határainál.

A kiállítás megtekinthető 2008. január 24 és 2008. május 18. között.

www.szepmuveszeti.hu
www.reneszanszeve.hu

---

Oszd meg, ha tetszett!