|
Elöljáróban
csak annyit, hogy mindenki ért valamihez; szakterület. Szeretünk
szakérteni. Vitatkozni; meggyőződéseinkkel megváltani másokat, de
legfőképpen a világot. Viszont az jutott eszembe, hogy vajon van-e
értelme olyan kérdéseken filózni, amit talán sosem tudunk majd
egyértelműen megválaszolni? Talán van, hiszen ez csak a tények
ütköztetése; a való világ ha úgy tetszik...
Úgy gondolom, hogy
ebben a kérdésben mindenkinek van valami fajta nézete, amiről azt
gondolja, hogy márpedig az úgy van. Nem akarok meggyőzni bárkit arról,
hogy szerintem mi a fene van, vagy nincs. Arra gondoltam csupán, hogy
mindkét oldal informálódhatna. Vajon akik nem hisznek az evolúcióban,
tisztában vannak-e azzal a biológiai háttérrel, ami alapján ma a tudomány
ezt fogadja el alapnak…? És vajon akik nem hisznek valamilyen felsőbb
hatalom létezésében, ők vajon elmerültek már a szellem, a tudat, a
megmagyarázhatatlan világában…? Sokmindent láttam már tanulmányaim
során, ami alapján élhet bennem egy kép arról, hogy vajon mi is folyik
a világban. Logika. Fizikai, kémiai, biológiai összefüggések, melyek
pontosan leírhatók, kiszámíthatók, előre jelezhetők. És valahol mégsem,
hiszen az ember sokszor kap a várttól eltérő eredményt; amit aztán
sikerül “lenyomoznia”, hogy miért is az, ami. Ugyanakkor látva ezt a
hihetetlen rendezettséget, összefonódottságot, profibbnál profibb és
ötletesebbnél ötletesebb megoldásokat (amik azonban az alapok
ismeretében teljesen nyilvánvaló logikai megvalósulások), az ember
szája gyakran tátva marad és bizony fejet kell hajtson.
Nagy szívfájdalmam,
hogy a szkeptikusok részéről a kötözködés a legáltalánosabb hozzáállás:
“no de akkor mi van a fosszíliákkal, a hiányzó láncszemekkel, amiket
meg kéne találni fosszíliaként?” – csak hogy a leggyakoribbat említsem.
Ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy egyrészt sok láncszemet
megtaláltak már, sokat pedig azért nem, mert egyrészt nagyon ritkák a
fosszíliák (az élő anyagtömeg mennyiségéhez képest; plusz a degradáló
körülmények, stb.), másrészt azt meg kell érteni, hogy a kutatások egy
bizonyos elv alapján indultak el egy adott úton; és az út felénél még
nem biztos, hogy célszerű valószínűtlennek hinni a megoldás valódiságát
(az megint más kérdés, hogy vajon az alaplogikám és az elérni kívánt
cél között milyen összefüggés van; ez azonban nem csak a tudományokra
igaz). Kell bizonyos mértékű szkepticizmus, de ezt is mértékkel – és
ez a másik szívfájdalmam; hogy aki nem hisz az evolúcióban, azt a másik
oldal mindenáron meg akarja győzni, hogy márpedig csak ez képzelhető el.
A tényeket azonban nem
szabad kétségbe vonni. Valamiért egy evolúcióban nem hívő ember is
elfogadja, ha vérátömlesztéskor mondjuk 0-ás vért kap, mert attól tuti
nem hal meg. Pedig a vércsoportok evolúciójának menete, eleve az adott
egyén vércsoportjának kialakulása, élettana biológiailag meglehetősen
részletesen feltárt. Vagy a betegségek. És egy kicsit érzékenyebb téma:
klónozás – lassan már ott tartunk, hogy tudunk embert gyártani.
Genetika például: ott van, látom, kézzel fogható a dolog; pl.
öröklés… Nem vonhatjuk kétségbe a minket körülvevő fizikai világot,
hiszen ebben élünk percről-percre. Anyaghalmaz vagyunk, mely kitölti a
teret; sőt, keresi saját létének okát. Csupán az utak különböznek:
spirituális kontra fizikai. Vajon kizárja egymást a kettő? Van két
könyvem, melyeket mostanában kezdtem olvasgatni: az egyik az evolúciót
bizonygatja, a másik cáfolja azt. Vajon a kérdések és meggyőződések
világában fel vagyunk-e készülve a válaszokra…?
Utószóként pedig hadd ajánljak egy weboldalt…: http://www.tolweb.org/tree/
Oszd meg, ha tetszett!  |
Hozzászólások
JM: a kezdőlökés oké, csak nincs mibe belekötni. az okos lány meséje jut eszembe: jött is meg nem is, fel is volt öltözve meg nem is, hozott is ajándékot meg nem is.
Nekem a legszebb élményem a Kapcsolat (Contact) c filmben jelenik meg, ahol a tudományt és a vallást nyíltan egymásnak eresztik a forgatókönyv írók.
BESZARÁS JÓ!
Aki nem látta, nézze meg.
Atomkukac, a filmet láttam, tényleg nagyon jó, bár ott a körülményeknek is fontos szerepük van...
vajon ha Isten tervezte, és nem értjük a miérteket, akkor elfogadjuk-e úgy ,ahogy van, vagy pedig tovább keressük a magyarázatot. Lehet, hogy nicns is válasz, hiszen isten, ha van, okosabb nálunk. De egy tudósnak ez nem válasz.
Ezért nem biztos, hogy ez a békés együttélés valaha is kialakulhat.
PS. A Kapcsolatot még nem láttam, de ezek után feltétlenül megnézem.
Itt nem két tábor híveiről van szó.
A tudomány két dolgot tud csinálni istennel.
Vagy kijelenti, hogy nincs szüksége a világ magyarázatához rá (ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem létezik), vagy bejelenti, hogy megmérte.
A kreácionizmus és az evolúciós elmélet között az a különbség, hogy az evolúció egy tudományos -vizsgálható, cáfolható- elmélet, ellentétben a kreácionizmussa l, ami egy áltudományos filozófia (áltudományos, abból a szempontból, hogy nem vizsgálható, -ezért nem cáfolható-, mégis a tudomány "térfelére" definiálja magát).
Amikor egy kreácionista, bölcsész, magát felvilágosult gondolkdónak tartó zsebfilozófus, elkezdi kifejteni azt, hogy a tudomány is csak egy hit, aminek egyik dogmája az evolúció, akkor általában nem veszi figyelembe azt, hogy egyetlen olyan bizonyíték, ami nem illeszthető be az evolúciós elméletbe, zárójelbe tenné azt, és a tudománytörténe t apróbetüs részébe száműzné, mint a neogenezist, vagy éppen a kreácionizmus alapjául szolgálló bibliai magyarázatot a hét nappal, teremtéssel.
Mert általában el sem tudja képzelni, hogy milyen kevéssé körmönfolt módon cáfolható lenne az evolúció elmélete! Elég lenne egyetlen modern emlős csontjának előkerülése a triász kréta rétegből, hogy huss fohászom száljon felé.
De ilyen nincs. Nem egyelőre nincs, hanem matemtikai valószinüsége erőteljesen tart a nullához.
A természettudomá nyokban egyszerűen nem létezhet olyan, hogy két egymásnak ellentmondó elmélet egyszerre létezhessen.
Micsurin nemesítési tana -már amit alkottak belőle a komcsik, a klerikális reakció, és a nyugati burzsoázia ellenbiológiájá t- nem létezhet együtt a Mendel szabályokkal.
Pont azért, mert az egyik kizárja a másikat.
A kreácionizmus ugyanaz az elvvezérelt indíttatású világmagyarázat ra igényt tartó, eszme által támogatott rendszer, mint ami a micsurinizmus volt)
A bölcsészettudom ány a vélemény tudománya, ahol emberek dobálózhatnak a tekintéllyel, publikációkkal, a komolyab kutatók statisztikákkal , de nem tudják megvizsgálni igazából, hogy elméleteik működnek-e. Ez a bizonytalanság szüli azt, hogy párhuzamos, vagy esetleg egymásnak ellentmondó elméletek létezhetnek egymás mellett, mint pl. a pszichológiában a pszichoanalízis motívációelméle te, és a Maslaw-i szükségletierar chia.
Ilyen a kémiában, biológiában, fizikában csak akkor van, ha valami olyan dologról kell nyilatkozni, aminek a vizsgálata nem tökéletes, így azok eredményei még nem egyértelműek.
Ez a határvidékeken fordulhat csak elő.
A biológiában az evolúció pedig nem határvidék, hanem fundamentum, mint a kémiában az elsőrendű kötések, vagy a fizikában az emszínégyzet.
Az evolúció létezik, erre bizonyítékok vannak (irányított evolúció pl. a tenyésztés, de az evolúció következménye a DDT rezisztancia kialakulása bizonyos rovarokban, vagy a drogrezisztens kórokozók léte is).
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.