Melyik az a magyar dal, amelyet legalább hetven zenész, énekes és együttes dolgozott fel valamilyen formában az elmúlt hetven évben, illetve több mint száz nyelvre fordították le, valamint millió ember lelkét érinti meg, mióta elhangzottak a mű első hangjai? A Szomorú vasárnap. Jávor László versét Seress Rezső öntötte dalba 1936 körül, de mind a mai napig számos formában születik újjá a különleges szerzemény, annak ellenére, hogy a hiedelem szerint mindazok, akik meghallják e szomorú dallamokat, mélységes lelkiállapotukba zuhanva öngyilkosságot követnek el.

A barna pianínó mögött

Seress Rezső, a dal megzenésítője 1889. november 3-án született, Budapesten. Noha táncoskomikusnak készült, egy kis barna pianínó mögött üldögélve szórakoztatta magát a színházi falak mögött. A hosszú, nélkülözéssel teli évek után szép lassan ismertté vált a színházlátogatók körében saját, zongorával kísért szerzeményeivel. A teátrumból kikerülve a Kulacs vendéglőben mutatta be sajátos előadóművészetét, egyre többen ismerték őt ezáltal meg. Számtalan dalt írt, nevéhez köthető egy soha színre nem vitt operett is. A szakma nem fogadta be, a közönség viszont annál inkább szívébe zárta a „kis Seress” néven emlegetett dalszerzőt.

A gazdasági világválság idejében kezdődött el Jávor László versének megzenésítése. A kottát egy Zeneakadémiát végzett férfi jegyezte le, hiszen Seress Rezső soha nem tanulta meg azt írni és olvasni. A Szomorú vasárnap azonban, Seress hírnevével együtt a feledés homályába merült. A közönség hamarosan meghallhatta volna a dalt, ugyanis Kalmár Pál, népszerű énekes műsorába vette azt, csakhogy a bemutató elmaradt a rádió igazgatójának halála miatt.

Kották és búcsúlevelek

Az első haláleset után az akkori hírek szerint egy öngyilkosságot elkövetett cseléd mellett a Szomorú vasárnap kottáját találták. Hasonló kép fogadta az önggyilkos Lédig László hajdani pénzügyminiszter tanácsos tetemét felfedezőket – egy taxi ülésén, a férfi teteme mellett egy búcsúlevelet és a dal lejegyzett változatát találták.

Mindezen tragédiák mellett az ország ekkor még mindig nem ismerte a dalt, külföldön azonban már tömegek itthoni haláláról cikkeztek.

A világhírnevet egy francia úr hozta meg a dal számára, aki a párizsi olimpia színpadáig vitte a mélységes érzelmű szerzeményt.

Az elmúlt idők során a dallamok felcsendültek Luis Armstrong, Ray Charles és Bing Crosby előadásában is, Gloomy Sunday címen, de Elvis Costello, Björk és Marianne Faithfull is szerepel a dalt feldolgozó zenészek, énekesek között. Sőt, Szomorú vasárnap címen egy német-magyar filmdráma is készült, melyben a dal fontos szerepet játszik.

Az elmúlás hangjai

A második világháború és a forradalom nyomorúságos évei után Seress Rezső a dala után járó több százezer dolláros jogdíjaktól távol élt. Napról napra élve zongorázta és énekelte dalait kezdetben a Kispipipa vendéglőben, majd csak magányában, végül már csak hallgatta a dalokat, a Szomorú vasárnap feldolgozásait.

1968. január 11-én hunyt el. Halálának körülményeit éppen olyan titkok övezik, mint a Szomorú vasárnap legendáját; Seress Rezső megálmodta, hogy zuhanás közben éri a halál, s ez valóban így is lett. Lakása ablakából kizuhanva lelte halálát – egyesek szerint kiugrott, mások szerint a redőny javítása közben kiszédült az ablakon.

Források:

IPM, 2008. február, VII. évfolyam, 2. szám, 90. oldal

Seress Rezső részletes életrajza:

http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/seresselet.htm

wiki-kedvelőknek:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Seress_Rezs%C5%91

a dal feldolgozói:

http://www.phespirit.info/gloomysunday/recordings.htm

---

Oszd meg, ha tetszett!