Minden században, minden földrészen létező probléma volt és jelenleg is az, a szegénység. Nem kell a harmadik világba utaznunk, ha szembesülni szeretnénk ezzel a problémával – egyeseknek elég csak a saját zsebükbe nyúlniuk vagy éppen kimerészkedni az utcára. Az élő szegénység ezer formájában köztünk van.

A meghatás földrajza

Videók sokasága készült már a harmadik világban élő szegény kisgyermekekről, az őket körülvevő miliőről. Bánatos boci szemeikkel belebámulnak a kamerába. A látogató turisták számára aprópénzre váltják mindennapjaikat, s mosolyognak a tapsra, amit egzotikumukért kapnak.

Videómegosztóinkon és tévécsatornáinkon eközben megszokott ingerekké lesznek a róluk készült vissza-visszatérő képsorok a megható zenei kísérettel. A néző közönnyel legyint, úgy, ahogy a videón a legyeket hessentik a szereplők arcukról el.

Nem kell azonban messzire utaznia a széles mosolyú kalandvágyó hazai utazónak. Elég csak egy rövid merülést tenni a Kárpát-medence magyar vidékein. A gyengébb idegzetű kalandorok választhatják a dél-északi kezdővonalat, kameráikkal itt is egzotikumokra lelhetnek.

Készíthetik útifilmüket kommentár nélkül, ha nem tudják, mit mondjanak. Vagy mit ne.

Null-próba

Kutatások, felmérések és hatásvadász riportok igazolják, hogy a szegénység egyre népszerűbb túlélési próba országunkban, az új versenybe lépők között egyre többen vannak idősek, fiatalok és gyerekek is.

Hogy valaki személy szerint felkerült-e már a ranglistára, nem szempont, mikor a már versenyben lévők, a pálya szélén állók és az utánpótlás útjai keresztezik egymást.

Egyes versenyzők a túlélőpróbán szokatlanul tapasztalt korukkal kelthetnek feltűnést.

Ők diszkrét öltözékükben illatos virágot árulnak a lucskos aluljáróban, füstös kocsmákban és a felszíni utakon. Idős nénik, akik leszolgált kezeikkel kínálják a nylon-ba bújtatott jázminokat, rózsákat vagy a vadon nőtt virágokat.

Mások éppen ellenkező hendikeppel indulnak a próbán - gyerekek, akik egyszer épp csak megszülettek, most pedig egy felnőtt kíséretében egy babakocsiban robognak az utcákon előre.

Hagyományos anyai szerepüket trenírozó- és csapatkapitány pozícióra cserélő lányok és asszonyok kérik vagy várják a napi aprót nagyobbik, vagy cserejátékosukkal, a kisebbik gyerekükkel.

Matt

Noha sokan összeteszik kezeiket, hogy kisakkozzák a napi betevőre valót otthonukban ülve, mégis, napról-napra egyre többen kénytelenek a képzeletbeli kockás táblán nehezülő harcot vívni. Feketén és fehéren túl megannyi lépéssel megannyi utat megtéve.

Hogy király vagy-e vagy királynő, netán magad vagy a bástya és véded a meződ, esetleg beáldozott gyalog vagy futó, a napok, az évek rohannak és ki tudja, sikerül-e a tábla tetejéről feléd irányuló kezeknek mattod adnod.

---

Oszd meg, ha tetszett!