Több ezer évvel, több száz évvel, illetve húsz évvel ezelőtt a demokráciának más jelentést tulajdoníthattak az állampolgárok a különböző társadalmi és politikai viszonyok között. A jelentés az utóbbi két évben a világ egyes részein, így például hazánkban is átalakult, sőt, népszerű, sokat emlegetett szóvá vált, a böszmeség, az agymosás, a jövő, a hazugság, az igen és a nem fekete-fehérré alakított mindennapjaiban. Bárhogy is változott a politikai helyzet, a demokrácia az állampolgárok, és nem a mindenkori pártok politikai érdekeit célzó metódus, kormányzati forma, jog lenne.

Elvileg

A demokrácia két típusát szokás megkülönböztetni, ez a közvetlen és a képviseleti demokrácia.

Közvetett vagy képviseleti demokrácia esetén az állampolgár rábízza jogait választott képviselőire. Az ő feladatuk felelősen képviselni azoknak az érdekeit és jogait, akik kitüntették őket bizalmukkal.

A közvetlen demokráciában az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyeket érintő kérdések megválaszolásában. A közvetlen hatalomgyakorlás módja különböző módokon érvényesülhet.

Ennek a jogérvényesítésnek ad teret önkormányzati szinten a közmeghallgatás, ahol legalább évente egyszer közérdekű javaslatokat tehetnek a helyi társadalom résztvevői. Az állampolgári részvételre hivatottak működni a lakossági fórumok is, amelyen a helyi társadalom tagjai az őket érintő döntések előkészítésébe kapnak jogot.

Országos szinten két részvételi eszköz áll a nép rendelkezésére, hogy közvetlen módon beleszólást nyerjenek az őket érintő kérdésekbe, problémákba; a népi kezdeményezés és a népszavazás.

A passzivitás szintén az emberek jogában áll hazánkban. Számos ország törvényeivel ellentétben a magyar jogrendszer nem bünteti azokat, akik nem gyakorolják demokratikus jogaikat a véleménynyilvánítás tekintetében, nem vesznek részt a szavazásokon.

Demo-gógia, demo-krácia

A közvetlen demokrácia noha közvetlen beleszólási jogot biztosít az adott társadalmi kérdésbe, mégis egy lehatárolt problémát ölel fel. Így van ez az idei év népszavazási metódusában is.

Jelen esetben, vasárnap, mindenki válaszolhat három eldöntendő kérdésre. Belátása szerint. Hogy valójában mekkora belátással bírunk a kérdés mögött rejlő dolgokat illetően, az rengeteg tényező függvénye. Érdeklődésünk, tisztán maradt agytekervényeink, lelkiismeretünk milyensége is meghatározza, mennyire tudunk a sorok között olvasni a szavazólapokon túl is.

Véleményt nyilváníthatunk, ám ez nem jelenti azt, hogy valóban érvényesül a többség, egyáltalán az állampolgár akarata, nem feltétlen a kötelezően előírt résztvevői létszám elmaradása miatt.

Láttunk már példát épp eleget arra, hogy mennyire semmibe vették a választott képviselők véleményünket, akaratunkat. Kicsiben, s nagyban egyaránt.

Kérdés, hogy egy szavazólap, mely közvetlen jogaink gyakorlásának talán utolsó lapja, mennyire érvényesíti azt, ami egy érvényes szavazói létszám mellett kifejeződésre jut.

Azok véleményét, akik önmaguk elgondolását teszik a négyzetbe; azok válaszát, akiknek döntése nem mentes pártvélemények színezetétől; azok válaszát, akik nem hisznek papírra rótt joguk érvényesülésében, de megmutatják, hogy nem mennek el amellett, amit a fejünk felett tesznek és bőrünkön érezzük mindezen döntések súlyát. Akik tesznek egy kísérletet arra, hogy megmutassák, valamilyen formában véleményünk van.

Rajtuk kívül vasárnap még megannyi más ember iksze kerül a lapokra. Ha kerül.

Holnap pedig elméletileg csend lesz. Egy időre halkabbra veszik a monoton skandált jelszavakat. Egy időre visszahúzzák a zavaros állóvízből a különböző csalikat. Talán ideje is van már.

Az éhes torkok nem bírják tovább nyelni a beetető falatokat.

http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/kozvetlen_demokracia.htm

---

Oszd meg, ha tetszett!