 Nincs
olyan internetező kicsiny világunkban, aki ne ismerné a Google-t. Az
összeesküvés elmélet gyártók persze úgy kérdezik: ismeri-e valaki a
Google-t? Az igazság valahol félúton van. Két diák kísérleti ötletéből
alig néhány év alatt mammutvállalattá nőtt óriásbébi históriája igazi
sikertörténet. Van azonban pár sötét folt, amelyek kicsit (ejtsd:
nagyon) elcsúfítják a diadalmenetet.
Bizonyára
sokan azt hiszik, hogy a Google-lel egyenesen George Orwell remek
disztópiája, az 1984 megelevenedésének kezdetét láthatjuk. Félelmük
kissé eltúlzott, mindazonáltal nem mehetünk el ennek valóságalapja
mellet sem. A Google szolgáltatásai ugyanis átszövik az internetes
társadalom mindennapjait. Keresünk, keresünk, levelezünk, térképet
nézünk, műholdképeket pásztázunk, utána megint csak keresünk és végül
keresünk is egy kicsit. Ha nagyon borulátóak vagyunk, akkor
feltételezhetjük, hogy ezen információk birtokában szinte mindent
"tudhat rólunk a Google". És valóban, ha ez így lenne, tudna is. Hiszen
a fent említett szolgáltatások igénybevételével legprivátabb
magánéletünkbe engedünk bepillantást. De ne szaladjunk ennyire előre. A
Google egyelőre nem tart itt. Nem azt mondom, hogy soha nem is fog, de
jelenleg ez inkább orwelli fikció mintsem valóság. Vannak ennél jóval
kézzelfoghatóbb faktumok a Google körül, mely a fentihez hasonlóan
visszatetsző és érdemes foglalkozni velük.
Mi is az a Google? A
válasz egyszerű...az a keresőizé. Pontosítsunk egy kicsit. A Google
Inc. magánvállalatot két Stanford Egyetemen kísérletező diák, Larry
Page és Sergey Brin alapította 1998. szeptember 7-én. Székhelyük az
egyik barátjuk garázsa volt. Alapul a Stanfordon kutatási céllal
kifejlesztett, weblapok kapcsolatainak matematikai analízisén alapuló
keresőrendszer szolgált. A keresőrendszer alapelve a PageRank
osztályozási módszer, mely az egyes oldalak fontosságát, más releváns
oldalakról odamutató hivatkozások száma alapján határozza meg. E
rekurzív módszer rendkívül releváns rangsort tud felállítani a honlapok
közt. Az internetezők körében a Google keresője gyorsan népszerűvé
vált. A keresésen alapuló hirdetések pedig szépen kezdték termelni a
profitot. A kis vállalat hamar kinőtte a bölcsőt. 2004-re
részvénytársasággá vált, 2005-re pedig a Google lett a legbefolyásosabb
márkanév a világon (2003-ban már ideiglenesen birtokolta ezt a címet).
Ma körülbelül félmillió szerver ketyeg a Google szolgálatában
világszerte, melyekhez naponta átlagosan 200 millió keresési kérés
érkezik. A cég éves bevétele mintegy 17 milliárd dollár, melynek 99% a
keresésből származik és körülbelül tizenháromezer embert foglalkoztat.
Mivel a Google
keresője a világ összes internetes háztartásából elérhető, a kormányok
hamar rájöttek hogy a nép befolyásolható a Google keresője által tálalt
weboldalakkal. A rendszer még nem kiforrott, de az irány már most
megmutatkozik. A Google a piacért cserébe hajlamos bizonyos
"engedményekre" egy adott országban. A keresőóriás országra szabottan
módosítja, cenzúrázza a találati listáját, ezáltal megfosztva bizonyos
információktól az internetezőket. A módszer mindenképpen vitatható
attól függően, hogy milyen információt hallgat el előlünk a Google. A
legnagyobb vihart értelemszerűen a kínai kormánnyal való megállapodás
robbantotta ki. Ennek értelmében Kína engedi a Google-t országa
keresőpiacára (a világ népesség csaknem negyede, ebből jelenleg 100
millió internetező, ami rohamosan nő) cserébe viszont szűrést kér
mindazon tartalmakat hozó oldalakra, amik tabuk a kommunista
diktatúrában (pl.: szabadság, demokrácia, Taiwan, Tibet, Tiananmen tér,
pornográfia). A Google ezáltal a világ népességének negyedét veszi
hülyére, lesz a kínai diktatúra kiszolgálója, segítve a kínai hatalmat
demokráciaellenességében. Egyszerű és szemléletes példa, ha a Google
kínai mutációjában rákeresünk a "tiananmen" szóra, és ugyanezt megtesszük a szokott módon is.
Kisebb botrányokat
keltettek a más országokbeli Google akciók. Németországban és
Franciországban a törvényeket sértő (megjegyzem Kínában is) oldalak
hiányoznak a Google keresőjéből. Neonáci, fasiszta, felbújtó stb
oldalakra gondolok elsősorban. Az Egyesült Államokban néhány iraki
videó lett kicenzúrázva a Google által. Több ország nemzetbiztonsági
okokra hivatkozva kérte a Google-t, hogy a Google Earth szolgáltatás
által közöl rendkívül részletes műholdképekről távolítsák el a katonai
és más stratégiai fontosságú területeket. Gyermekpornót, kábítószert,
illegális szoftverpiacot idehaza is hiába keresünk. A Google cenzúra
tehát szinte mindenhol működik, de valójában mindenhol a törvényeknek
megfelelő módon. Vajon jogunk van-e minden információhoz? Joga van-e a
Google-nak kozmetikázni a találati listát? Be kell-e tartania egy adott
ország törvényeit, akkor is ha azok épp szöges ellentétben állnak
mondjuk az egyetemes emberi jogokkal? Biztató, hogy a Google nemrégiben
visszautasította az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szervének azon
kérését, hogy szolgáltasson adatokat a felhasználók keresési
szokásairól gyermekpornóra, kábítószerkereskedelem elleni küzdelemre
hivatkozva. Hogy a Google mennyire, és milyen módon tud hű maradni a
"Don't be Evil" mottójájoz (Ne légy gonosz), a jövő kérdése marad.
Oszd meg, ha tetszett!   |
Publikációk 
Hozzászólások
Amíg a kormány nem kepeszt a gugli ellen, teljesít bármit. Ha majd a gugli, vagy egy más, de hasonló profilu cég akkorára nő, hogy politikai befolyást szerezzen, mint most a texaco, akkor lesz a szép világ.
Várom.
Az internetet sokáig a liberalizmus, a szólásszabadság szimbólumának tekintették. De ennek vége. És ezért igenis a Google és társaik a felelősek. Mert az információhoz való jutás joga egyetemes emberi jogunk. Bárhol élünk. És az az igazán bűnös, aki hozzájárul ennek a jognak a korlátozásában. Bármilyen szinten. De az üzlet tényleg mindenek felett ?
Nagy cikk! Valami hasonló szotry volt egyk nap a Spektrumon,
ők is hasonlót hoztak ke belőle.
Jó meglátások, én is osztom a véleményt.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.