Az emberi szervezet csodálatos, és máig is alig ismert működése az utóbbi 4,5 milliárd év eredménye. Testünk sok milliárd sejt összehangolt működése szervekbe, szervezetbe tömörült egység. Az evolúció során az egysejtű élőlényekből összetett szervezetek keletkeztek, a születés és elmúlás körforgásában a természet részei vagyunk. A környezetből táplálékokat veszünk föl, azokat földolgozzuk, és a felesleget kiürítjük. Minden élő szervezet a világon viszonylagos állandóságra törekszik, melyek mögött bonyolult kémiai, biokémiai folyamatok nagyon finoman összehangolt folyamatai zajlanak az energia megmaradás, átalakulás törvényével. A természet csodálatosan alakította ki az élőlények táplálkozását. Minden faj a neki megfelelő élettérben (szárazföld, óceánok) él, táplálkozik.

A legrégebbi tapasztalatok a táplálkozás és orvoslás kapcsán Kínából, Indiából, Egyiptomból származnak. Szerencsére a történelem kapcsán az arabok sokat átmentettek ebből a tudásból, de nagyon sok ismeret elveszett. Az utóbbi száz év kémiai, biokémiai, élettani kutatásainak eredményét a mai kor embere élvezheti, és pazarolja is! Így történt ez a táplálkozás-élettani kutatások megfigyelések kapcsán is. Pontosan 100 éve, 1908-ban a Nobel díjas orosz tudós Ilja Mecsnikov írta le először az emberi vastagbélflóra összetételét, és a jelentőségét is kiemelte.

Az emberi szervezetben - az agyat kivéve - a máj mellett a vastagbél ép flórájának van a legfontosabb szerepe. Erre Mecsnikov a megfigyelései kapcsán jött rá. Ha a vastagbélben nem rothadás, erjedés, hanem utóemésztés zajlik, akkor a szervezet egészséges. A balkáni, kaukázusi joghurtot fogyasztó embercsoportok hosszú életűek és egészségesek voltak. Ez a joghurt nyers tejből készül, és tartalmazza azokat a tejsavbaktériumokat, melyek a balkáni fennsík pázsitfüveiben is megtalálhatók. Ezeket a kutatásokat folytatták, melyek folyamán a japánok jelentős eredményeket értek el (Shirota).

Elkezdődött a hasznos bélflóra baktériumainak föltérképezése, ami a mai időkben is folytatódik. A felnőtt emberi tápcsatorna közel 6m hosszú, de a redőzöttsége miatt focipálya nagyságú. A bőr területe ehhez képest elenyésző (1,7m2). Ezen az óriási területen folyik az emésztés. A táplálékok feldarabolása, előemésztés már a szájüregben elkezdődik, a nyelőcsőben halad tovább a gyomorig. A gyomor rendkívüli savas közege (pH=2) egyrészt fertőtleníti az oda került táplálékot, a fehérjék jó részét kicsapja, hogy a vékonybél emésztő enzimei tovább tudják bontani azokat. A B12 vitamin felszívódása is a gyomortól függ.

Gyulladásos betegsége kapcsán egy fontos enzim működése esik ki, és az un. vészes vérszegénység lép föl .Ez a gyulladás könnyen létrejöhet alkohol, cigarettázás, stressz, és nem megfelelő táplálkozás miatt. A gyomor után a patkóbélbe kerül a táplálék, ahová két nagyon fontos szerv emésztő nedve, a hasnyálmirigy enzimei és a máj által termelt epe ömlik be. Ezek folytatják a fehérjék, zsírok, szénhidrátok emésztését. A megemésztett táplálékból a vékonybél felső szakaszán szívódnak fel a fehérjék, a legtöbb nyomelem (vas, cink, réz, mangán, stb.), a lebontott szénhidrátok. A vékonybélben viszonylag kevés hasznos baktérium él, azok is az alsó szakaszán, közel a vastagbélhez.

Az alaposan megemésztett bélsár a vastagbélbe jut. Itt fejeződik be az emésztés. A víz, ásványi sók (Na, Ca, Mg), a vízben oldódó vitaminok (B-vitaminok teljes palettája, C-vitamin), a zsírban oldódó vitaminok (A, D, K, E) elő-vitaminjai, a rövid és közép szénláncú zsírsavak itt készülnek és szívódnak fel. Emellett még sok olyan élettani folyamat zajlik itt, amit ma még nem ismerünk teljesen. Pl. a növekedést irányító hormont befolyásoló faktor is a vékonybélben termelődik. Ezen kívül még sok más szabályozó enzim, és az immunrendszer 70%-át alkotó, védő immunrendszer is itt található a bélbolyhok mélyedéseiben. A bélbolyhok kesztyűujjszerűen redőzöttek, így egyrészt van ideje a táplálékoknak megemésztődni és felszívódni, másrészt a védelmi sejteknek észrevenni a kórokozókat. A vastagbélben több mint 400 fajta hasznos bélbaktérium él. A tömegük összesen 1,5 kg, és probiotikumoknak nevezzük őket.

Négy nemzetségük van:

streptococcus( thermophilus)

lactobacillus

bifidobacterium

saccharomyces (boulardi)

A lactobacillusoknak és bifidobacteriumoknak ezen belül több törzsük is van.

Lactobacillus: acidophilus, casei Shirota, rhamnosus, reuteri, plantarum, paracasei.

Bifidobacterium: bifidum, longum, breve, lactis, infantis.

A fent leírt törzsek hasznosak és Probiotikusak is. Probiotikumoknak nevezzük azokat a hasznos bélbaktériumokat, melyek az emberi szervezetben többféle jótékony hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára, pl. vitaminok, zsírsavak felvételében segédkeznek. Érdekes, hogy valamennyi tejsavbaktérium hasznos, de NEM mindegyik probiotikus.

A probiotikusok azok, melyek a bélfalon stabilan megtapadva dolgoznak. Csak táplálkozási hiba, komoly bakteriális fertőzés vagy vírus, újabban a rengeteg kémiai anyag (tartósítók, színezők, permetszerek) pusztíthatja el őket. Nézzük meg, hazánkban mik a leggyakoribb táplálkozási hibák. Rengeteg fehérje, nagy mennyiségű nátrium só (vesét és a keringést is terheli), kevés mikro és makro-rost.

A mikro-rostok közé a diétás, emészthető rostok tartoznak: fructose, galactose, oligoszacharidok (gyümölcs és tejcukoralkotók), inulin (polymer fructose); ezeket prebiotikumoknak nevezzük. Létfontosságú anyagok a táplálkozásban, hisz ezek a rostok a hasznos bélbaktériumok táplálékai. Ha ezek a rostok nincsenek jelen a táplálékainkban (gyümölcs, zöldség!), akkor a hasznos bélbaktériumok szó szerint éhen halnak, és a helyükbe a rothasztó és erjesztő baktériumok, gombák nyomulnak be, károsítva ezzel az emberi szervezetet. A káros baktériumtúlsúly miatt a létfontosságú vitaminok, ásványi anyagok, zsírsavak nem szívódnak fel.

Először ún. latens (alig észrevehető tünetek) jelentkeznek: hajlatokban bőrgyulladás, szájzug berepedése, nyelv nyálkahártyájának berepedése, fülcimpa alatti berepedés, fogínyvérzés, végbél körüli enyhe bőrgyulladás.

Ezek a tünetek fokozódnak, majd vitamin és zsírsav tartós hiányában komolyabb szervi betegségek, felső-légúti hurutok, állandó orrnyálkahártya duzzanat, alsó-húgyúti fertőzések stb. lépnek fel, melyek bakteriális felülfertőzéssel is járhatnak.

Még tartósabb hiányállapotokban több szerv tartós betegsége is előfordulhat vagy immunbetegségek is létrejöhetnek.

Minden ember steril bélflórával születik. A szülés kapcsán az anyai szülő utakból kapja az első bakteriális lökést, majd az anyatej védő bifidogén faktorai tapadnak meg 95-98%-ban. Ezért fontos a minél korábbi szoptatás szülés után közvetlenül, ha a baba állapota engedi. Az anyatejnek sok más csodás, életet védő faktorai vannak. Tanítja a baba immunrendszerét a baktériumok és vírusok elleni védekezésre is. Ezért olyan fontos az anyatejes táplálás.

A korai hozzátáplálással már a problémák, betegségek sorozata jön. A hasznos és probiotikus bélflóra sérül, így sérül a bél, ezzel az egész szervezet immunitása. Az elmúlt években a Pécsi Orvostudományi Egyetem Belgyógyászati Klinikáin a probiotikumokat tesztelték gyulladásos vékony- és vastagbél betegségekben, atópiás (ekcémás) bőrbetegségekben, és kiváló eredményeket értek el. Már klinikai szinten is bizonyított az ép bélflóra és a táplálkozás jelentősége. Ebben nagy segítséget nyújtott a Magyar Tejgazdaság Kísérleti Intézete Pécsen ill. a Dr. Szakály Sándor professzor által előállított probiotikumok minősége is.

Professzor Úr tanította azt is, milyen fontos a hasznos bélbaktériumok (probiotikumok) csíraszáma is. Milliárdos nagyságrend kell a rendes bélflóra visszaállításához, és ebben döntő jelentősége van a táplálkozásnak is.

Nézzük meg, melyek azok a Nahrin termékek, amik probiotikumokat tartalmaznak. Alma- és Barackíró: inulin és lactose (tejcukor); Nahrofit müzli: rostok (búza, árpa, maláta, rizs, zab); Narosan narancs, áfonya, tropic, Red Berry (búzacsíra, fructose); Junior vitamin bonbon: fructose; Borsmenta zöldtea rtbl: fructose; Articsóka: inulin (polymer fructose); Vivi Aloe: fructose, mikro-rostok; Echinacina: fructose, mikro-rostok; Affiline: fructose, inulin, mikro-rostok; fűszersók (bors, mustár, bazsalikomm, curry, fokhagyma): mikro-rostok; Instant zöldségleves: mikro-rostok; Nahrofit kávé, vanília: fructose; Borókaszirup: fructose; Hab-krém puding csokoládé: fructose.

Táplálkozásunkba bármelyik terméket beleépíthetjük, fructose (gyümölcscukor) és mikrorost tartalmuk miatt a hasznos bélbaktériumok fontos táplálékai lehetnek. Zöldségekre, fűszerekre minden nap szükségünk van. Gyümölcsök fogyasztása is javíthatja az immunrendszerünk működését, hiszen a hasznos bélflóra alapvető táplálékai közé tartoznak a gyümölcscukrok.

Azt hiszem a címben feltett kérdésre kellőképpen megkaphattuk a választ.