Öngyilkosság következtében évente 1 millióan, vagyis többen halnak meg a világon, mint ahány embert megölnek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérései bizonyítják, hogy az utóbbi 50 évben több mint felével (60 %!) emelkedett az öngyilkosságok száma. A férfiak négyszer annyian követnek el „sikeres” öngyilkosságot, mint a nők. Legtöbben a 60 év körüliek közül választják ezt a halált. Tavasszal és a délelőtti órákban történik a legtöbb öngyilkosság. Legtöbben a volt Szovjetunió területén élők közül döntenek úgy, hogy önkezükkel vetnek véget életüknek. Legjobb eredményekkel az Egyesült Államok dicsekedhet, ahol a kormányzat megelőző intézkedéseinek köszönhetően jelentősen csökkent az ilyen jellegű halálesetek száma. Magyarország 2005-ben a hetedik helyen állt ebben a szomorú statisztikában. Százezer lakosból 25 honfitársunk döntött úgy, hogy befejezi az életet.

1900 óta létezik rendszeres és pontos adatszolgáltatás ez ügyben. Az első növekedési hullám 1932-ig tartott, aztán folyamatosan csökkent 1942-ig. A háború végéig ismét emelkedő tendenciát mutatott, majd 1956-ig a század legalacsonyabb értékét mérték. Ettől kezdve folyamatos emelkedést figyelhettek meg. A mindenkori csúcsot 1984-ben, a százezer lakosra jutó 46 fővel regisztrálták.

Az öngyilkosságot a szándékosság jellemzi. Olyan cselekmény, amely ugyan nem számít betegségnek, ám hátterében gyakran mentális zavar húzódik meg. Az öngyilkosok kétharmada depressziós beteg, de gyakran játszik szerepet az elkövetésben az alkoholizmus is. A legtöbb esetben lelki válságból keresnek kiutat ezzel a tettel az emberek. Más kategória, de egyre növekvő számban kell számolnunk velük, a vallási fanatikusok testükre szerelt robbanóanyaggal történő merényletei. Ezek a megszállott emberek hősnek hiszik magukat és a dicsőségért halnak meg önként.

Magyarországon az öngyilkosságban – segédkezve – történő részvételt 5 év szabadságvesztéssel büntethetik. Az öngyilkossági kísérletet, vagyis sikertelen öngyilkosságot (a felmérések szerint hatszorosa a halállal végződőnek) nem büntetik sehogy… Ezeket az embereket önsegélyező csoportok aktivistái, telefonos, netes segélyszolgálatok, egyházak szociális munkásai segítik, de csak akkor, ha kérik őket. „Az öngyilkosság ellenkezik az élő Isten szeretetével”, tanítja a katolikus egyház.

A társadalmi megítélés enyhébb, mint a gyilkosság tekintetében. Halálos betegséggel küzdők esetében néma megértéssel fogadják még a családtagok is az öngyilkosság bekövetkeztét. Az öngyilkosságot megelőző időszakban a legtöbb áldozat valamilyen közvetett formában jelzi szándékát a külvilág felé. Ilyen lehet a halálvágy megfogalmazása, gyógyszerek gyűjtögetése, fegyver vásárlása. A halált tervező ember gondolkodása merevvé válik, viselkedése megváltozik, emberi kapcsolatai beszűkülnek, értékrendje felborul, öngyilkosságról fantáziál. Haragja önmaga felé fordul, és egy nap megteszi… Az öngyilkosság egy adott helyzet, többnyire átmeneti probléma "végleges" megoldását jelenti.

Irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotások örökítették meg és tették halhatatlanná jó néhány történelmi személy önkéntes halálát. Ki ne ismerné a szerelemből elkövetett leghíresebb páros, Rómeó és Júlia történetét? Ki ne hallott volna Domján Edit vagy Szécsi Pál halálának körülményeiről? A Bibliában fellelhető hét, öngyilkosságot elkövető ember egyike Júdás volt. Nem tudta feldolgozni saját árulását, ezért önkezével vetett véget életének.

Ha mindenkit felsorolnánk, hosszú lenne a sor… Figyeljünk oda magunkra, figyeljünk egymásra!

---

Oszd meg, ha tetszett!