|
 1900. április 11-én született Márai Sándor, e 11-ikei nap pedig még a Költészet Napja is, amelyet József Attila születésnapjához (1905. április 11.) kötnek. 1964 óta ünnep, amelynek alkalmából számos megemlékezés zajlik iskolákban, kávéházakban, művelődési házakban és más kulturális színtereken. Manapság József Attila szellemisége talán már nincs kitéve a mindenkori pártok és társadalom ideológiai marcangolásainak. Sőt, lehetséges hogy a tömegkultúra korában minden egyéni vagy közös találkozásnak verssel és zenével, legalább e nap, örülhetünk.
Nem tudom, hogy a virtuális világ mely szegletében adnak teret a versekben való elmerülésnek ünnepnapi programmal, illetve hogy a digitális közösségi hálózatok tagjai miképpen kapcsolódnak össze a különböző webfelületeken a Költészet Napja jegyében.*
Kedvenc színt, dalt, filmet és verset nehéz választani. Nem is szeretném ezt tenni. Azonban szeretnék mutatni egy verset, amit szeretek. Remélem, mindannyian láthatunk valamit egymás, akár saját kedves verséből, költeményeiből. Eképpen lassítani egy kicsit a körülöttünk lévő valós- és virtuális világban, s ilyenkor emlegetett, ám ritkán megélt dolgokat tenni, mint örülni, merengeni, elgondolni, emlékezni, megosztani, eggyé lenni, felismerni... a Költészet Napján.
Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet
Lepkék beszéde
Galathéa
- A madarak zenészek.
Én nem tudok dalolni, ámde nézek.
Ha színeket rakétáz a tenyészet,
úgyis megértem a dicső Egészet.
Fészek
nélkül csapongok így a feslő
virágra, részeg,
bohém és néma festő.
*Apróbetűs kikötés, hogy a virtuális világ nem pótolhatja a személyes élmény teljességét, vagy kiegészíti azt...
A publikáció címét Radnóti Miklós Írás közben című művéből idéztem. Radnóti Miklós: Erőltetett menet (válogatott versek). A kötet online formában olvasható az alábbi URL-címen:
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/radnoti/menet/menet.htm
Kosztolányi Dezső összegyűjtött versei digitális változatban az alábbi URL-címen olvashatóak:
http://mek.oszk.hu/00700/00753/html/
Oszd meg, ha tetszett!   |
Publikációk 
Hozzászólások
nincs kedved verset/dalszöveget/bármilyen alkotást mutatni?
Ma izzadtan ébredtem egy kihűlt szobában,
Majd sétáltam a városban - ezt szerettem korábban.
Lassú szélben hozott esővel ért véget a nyár.
Lett egy elégett szaténszál, mikor a szívembe hamuztál.
Már rettegek az éjszakától, félek a metrón,
Az ősz kifesti arcom, hogy sztár legyek ezen a show-n.
Hol álmainkban elmerülünk, s míg tart a téli vágy-blokád,
Forog a körhinta velünk.
Kit vártál, elmaradt.
Valahol a fák alatt
Lelövöm a lovamat még ma éjjel:
Inkább a múlt, mint a vadnyugat!
Egy nyár vagy bennem a tengerparton, egy félénk tábori csók.
Varjak szállnak a domboldalra, nyomodba érnek a hajtók.
Lágy ívű berlinerből varrj egy vitorlát!
Tapsolnak páran, hajózz be bátran minden csatornát!
Bár mélabús a hajnal, hálód tele hallal.
A jéghegy olvad a naptól, szíved Eldorádón parkol.
Arcodon könnyed mosoly, te csak magadban hiszel.
Ma véget ér valami, de semmi nem kezdődik el.
horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már
ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.