Végy egy nőt (ez kissé túlzás volt), húzd ki valamelyik bankfiók ügyfélszolgálati ablakából, nevezd el őt Mónikának, kezd el fejleszteni a beszédkészségét, de azért némi kapanyelet hagyj lógva a szájából (kizárólag a műsor színvonalra emelése céljából), és indulhat a show!

Nem vagyok mindennap bejárós a só’-ba, de eltöltöttem ott egyszer egy kis időt. Szerencsére semmi közöm nem volt a műsorhoz, mert egyébként bekattantam volna, miközben hol Mónikára, hol a nívós vendégeire, hol szerencsétlen közönségre kellett szegeznem tekintetemet. Na, mert ott ülni órákat, örülni a műsornak és tapsolni, mint egy elmebeteg nem mindennapi teljesítmény a közönség részéről. Ráadásul ki sem jöhetnek addig, amíg a közvetlen környezete által oly bájosnak mondott műsorvezető asszonyságunk  el nem vonul a nem mindennapi  hátsójával. Büfében sem vehetnek maguknak ebédet, mert egyszer neki nem jutott  valami ínyencségből (felzabálták a statiszták,- mondta), azóta kitiltatott minden hétköznapi élőlényt még a büfé tájékáról is.

Természetesen sem bejövet, sem kimenet mégcsak nem is bólint szeretett közönsége felé, pedig ha jobban belegondolunk nélkülük műsor sem lenne. De mivel a stábon és saját magán kívül mást nem hajlandó embernek tekinteni, így ezen már meg sem lepődtem. Talán el kellene néha gondolkodnia saját pozícióján az emberiség rangsorában. Nekem egyszer köszönt, mert téblábolni látott a kamerák között….Persze nem miatta voltam ott, amit ő nem tudhatott, csak beugrottam egy operatőr barátomhoz! Megjegyzem: többé még véletlenül sem!!!

Az a pár óra viszont elég volt számomra, hogy Maunika terjedelmes személyéről keringő pletykákat jó vastagon aláírjam! A fent említett „közönséglenézés”  effektus csak hab a tortán.

Ha éppen valami mulatságos figura a szereplő és a közönség nevetni kezd, hátra sem nézve, elkiabálja magát, hogy –„Csönd legyen!”  Ennyit kommunikál, semmi többet! Pedig joggal várhatnák el ezek az emberek, hogy a végén legalább forduljon meg (az egyébként másnak folyamatosan hátat fordító) bálna és vakkantson egy köszönömöt! De nem, ő nem! Ő azért nem, mert Ő a Valaki! A Valakik pedig köztudott, hogy pór népekkel nem beszélnek, nem keverednek. Mert az lealacsonyodás…apropó, lealacsonyodás! Ott létem alatt végig úgy éreztem, hogy ha tovább maradok úgy lealacsonyodom ehhez a nagyhasú, nagyseggű nőneműhöz, (Csernus szerint van a NŐ és van a nőnemű), hogy a végén már én is vezethetném a műsort! Azt meg nem szerettem, volna. Nem azért küzdöttem fel magam idáig, hogy aztán meg mindenki lenézzenJ Közben én meg felnézzek saját magamra  és mindezzel meg legyek elégedve!

Maradjon csak a cipész a kaptafájánál. Mert amilyen a műsor színvonala, olyan a műsor vezetője. Cipész és kaptafa!

Egy nap forgatókönyve:

Zene, taps, majd ováció és egy elefántot is lenyűgöző robajjal megérkezik a sztár műsorvezetőnő!

Szerencsétlenségére az első vendég roma. Gyűlöli a romákat. Ezért ne ítéljük el legalább a színészi tehetségét, mert ilyen jól eljátszani azt, hogy ő kivétel nélkül mindenkit szeret, senki jobban nem tudná. Következő vendég egy hajléktalan. A hideg rázza tőle, néha fintorog a stáb felé, de ezt sem a vendég, sem a közönség nem látja. Színész szakma csúcsa, ahogy együtt érzően majdnem elsírja magát a sajnálattól. Senkit nem kímélve ossza azt észt, csak egyet nem tesz soha hozzá: hogy neki egy hasonló helyzetet sem kellett átélnie. Ezáltal ítélkeznie sem lenne szabad, mert bár ő bebiztosította magát a férje által egy életre, de nem mindenki ilyen szerencsés. Ezért marad nála az utálat, minden olyan ember iránt, aki a saját keze által próbál megélni és vagy megy neki, vagy nem. A közönséget azért gyűlöli, mert szerinte dolgozniuk kellene….nem oda járni potom pénzért. Ja, mert hogy ez nem fizetős show ám, aki nem tudná. Mint a Fábry, azért ott színvonal is van!  Ide ha mész, ők fizetnek neked! Na már csak ezért is kussolnia kellene. Másrészt: az a szerencsétlen azzal, hogy ott van, éppen dolgozik, ha nem vette volna észre.

Összegezve: Ilyen ostoba, tapló nőnemű lénnyel még soha nem volt dolgom. Pont olyan, akár a műsora. Csak azért, hogy ne írjak már annyi rosszat róla, befejezem egy mondattal: Pont az csinálja, ami neki való!  Az intelligencia, tudás és műveltség nem itt kezdődik! További jó undorodást kívánok Mónika azokhoz az emberekhez, akik tőled százszor különbek! És tudod mitől különbek? Mert egyformán viszonyulnak minden emberhez. Mert minden ember, Ember! Ki ilyen, ki olyan!  Amit te művelsz, az diszkrimináció! Én a helyedben szégyelleném magam, vagy legalábbis elgondolkodnák azon, hogy honnan jöttem!

---

Oszd meg, ha tetszett!