|
 A betűszimbolika kétségtelenül a grafológia egyik legérdekesebb területe, ugyanakkor a mindennapi elemzés elsősorban nem erre épül. Akik a betűszimbolikával behatóan foglalkoznak, azok valamennyi betűnek szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak. A hétköznapi gyakorlatban azonban csak néhány "kitüntetett" betűnk van, amelyek általánosan elfogadott tekintéllyel bírnak. Az "a" betű ezek közt szerepel.
Az „a” alapvetően a munka betűje. Pontosabban arról árulkodik, hogy a duktornak milyen a viszonya a munkához, amelyet végez. Az "a" egy énkép-betű, de nem a magunkhoz való viszonyunkról szól (ez az "o"), hanem inkább arról, hogyan teljesítünk, hogyan érezzük magunkat mindennapi munkánk közben. Aki szereti a munkáját, jól érzi magát a munkahelyén (és a bőrében), annak az "a" betűje normaírás szerinti, tehát az iskolás sztenderdhez áll közel.
Akivel szemben a munkája kisebb követelményt támaszt, mint amennyit elbírna vagy amennyire a képességei lehetőséget engednének, ott a betű szára kisebb, mint a kör alakú ovál rész. Aki viszonyt úgy éli meg a mindennapjait, hogy a munkája súlya miatt szinte összeroskad és tovább már nem terhelhető, annak a szár magasabbra nyúlik, mint az ovál.
A kényelmes, netán trehány ember "a" betűje - hasonlóan tulajdonosához - lustán, laposan, ellipszissé modulálódva terpeszkedik el a papíron. Akiknek piciny szögek találhatók az "a" betűjükben, ott valamiféle problémára kell gyanakodnunk. A szögesedést eleve negatívan ítéli meg a grafológia, ha azok olyan helyen jelentkeznek, ahol a norma szerint semmi keresnivalójuk (lásd pl. az ovál vagy egy hurok). Ha bármilyen oválban szöget fedezünk fel (pl. "g", "o", "d" stb.), az önértékelési problémákra, erős érzelmi feszültségekre utalhat. A szöges ovál az akaratos, kritikus, nagy önfegyelemmel rendelkező ember sajátja is lehet. Hogy melyik értelmezés a helytálló, az mindig a többi jellel együtt értelmezve fog kiderülni, hiszen a grafológia alaptétele ez: egy jel, nem jel.
Ha az ovál horpadt, deformálódott, akkor az valamiféle önértékelési problémát jelez – értelmezése a térszimbolikát alkalmazva lehetséges. Hogy mi is a sokat emlegetett térszimbolika, arról a következő írásunkban számolunk be.
Az "a" betűvel kapcsolatban érdekesség, hogy Dr. Agárdi Tamás, a grafológia egyik legnagyobb hazai szakértője új megközelítésbe helyezte a betű szimbolikáját. Szerinte nemcsak a "gy" betű lehet árulkodó a szexualitásról, hanem az "a" betű is. Idézve őt: "A nemegyszer oválként stilizált rombusz alakú figura egyetemes jelölése a női nemi szervnek, és a „vessző” elnevezés fallikus utalása elvezet bennünket ahhoz, hogy a kézírásban nem csak a „g” és „y” betűkben keressük a férfit, nőt, hanem az oválokban és a szárakban, egyenesekben. Az oválokban, amelyek öblösek, befogadók, és a szárak, egyenesek, amelyek a fallosz képzetét vetítik elénk. Ez utóbbiak esetében ismerős pl. a „b” középzónás ováljának falloszt imitáló megjelenítése, ami azt mutatja, hogy itt sincs szó szigorúan vett, szótárszerű megfeleltetésről, hanem sokkal inkább egy analitikusan orientált gondolkodás szimbólumkereső tevékenységéről." Agárdiék jelenleg egy nagyívű kutatást végeznek a szexualitás és a kézírás kapcsolatáról. Akit érdekel a vizsgálat, tanulmányozza az alábbi linket: http://www.szexnaplo.fx3.hu/
Meg szeretnénk említeni, hogy Magyarországon a betűszimbolika egyik tekintélyes értője Vékony Györgyi. Aki részletesebben érdeklődik e terület iránt, ajánljuk, hogy tanulmányozza a szerző publikációit.
Ajánlat:
www.grafoindex.hu
Kapcsolódó írásunk:
Amikor beszél az írás: A grafológia tudománya I
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
[...] ...hazudni bárhol lehet, ezt nem hiszem, hogy pont az írásban nem. de mivel a folyamat még nem ért el arra szintre, hogy a grafológiát "komolyan vegyék", ezért aztán senki nem pazarol ennek gyakorlására fölöslegesen energiát... szerintem. persze a tévedés kockázata ebben is benne; hehe... az írás mesterséges dolog, sokmindentől függ. ha nagyon kekec akarok lenni, akkor felvetem azt a kérdést, hogy mi van azokkal, akiknek valamilyen nem tudott idegi vagy izom módoslulás, változás miatt a motorikája nem is engedi, hogy másképpen írjon. pl. van aki szépen rajzol, van aki nem tud egyáltalán; ez gyakorlással fejleszthető, de alapvetően készség. plusz mondják, hogy a lányok/nők szebben írnak - van egyáltalán ebben kiértékelésileg különbség? kell hogy egyáltalán legyen...? nem értem ebben sem, hogy miért kell típusokat gyártani, aztán skatulyázni... lehet, hogy igaz, de átfedések vannak... finomhangolás, ami az egyént egyedivé teszi; ezt szerintem mesterséges rendszerrel vizsgálni csak nagyon "közelítőleg" lehet. ez persze lehet, hogy csak az én tudatlanságom, makacsságom és maradiságom - nem hiszem, hogy az egyénbe pusztán külső jelek alapján bele lehetne látni, mikor sokszor ő maga is csapdában. ehhez sok együtt töltött idő kellene, de még akkor is simán bebizonyosodhat mindennek az ellenkezője...
minden komoly elemzés azzal kezdődik, hogy felveszik a duktor adatait. ebben az is szerepel, hogy van-e írást befolyásoló betegsége (pl. látás, motorikus stb.). szóval őket már eleve nem a norma szerint elemzi a grafológus.
nincs szép írás a grafológus szemszögéből. kézírás van, ami a te saját vetületed. az írás nem esztétikai kategória, ha szakmai szemmel nézed.
a rendszer annyiban "mesterséges", hogy a normaírásból indul ki, azt tekinti origónak. no de a pszichológiának is van egy normarendszere, amihez képest értelmezi a devianciát. vannak dolgok, amikbe bele lehet kötni - tény. sokszor a grafológus iskolák is vitába szállnak egy-egy ponton. de a főbb megállapítások ugyanazok lesznek, ezt sok-sok kísérlet visszaigazolta. én hiszek nekik.
a szépírást tudom, hogy nem "úgy" szép; egyik nagyon jó barátom édesanyja grafológus (is), a napokban beszélgettünk sokmindenről. ami most leginkább érdekelne, az a véleményed arról, hogy :"...hazudni bárhol lehet, ezt nem hiszem, hogy pont az írásban nem. de mivel a folyamat még nem ért el arra szintre, hogy a grafológiát "komolyan vegyék", ezért aztán senki nem pazarol ennek gyakorlására fölöslegesen energiát...". illetve még annyi, hogy mi a normaírás...?
na, ketté választom.
1. hazudni az írásban is lehet, és veszik is rá a fáradtságot sokan, erről szól az írásszakértő munkája többek közt. a leggyakoribb az aláírás hamisítása. nyilván anyagi érdekből vagy más előny megszerzése miatt. a profi írásszakértő lazán átlát a legügyesebb hamisításon is. tutti.
2. a grafót komolyan veszi, aki ért hozzá. illetve az is, aki nem ért, de kap magáról egy releváns analízist, és leesik a székről, hogy hopp, ez én vagyok.
a normaírás az, amit általános iskola elsőben megtanítottak neked.
másik: miért az a normaírás? szinte senki nem ír úgy, mert pl. lassú és kényelmetlen... ezek pl. praktikum szülte módosulások, mégis - adott esetben - személyiségi jegyeket kötnek a módosulás tényéhez...
a másodikra: azért az a norma, mert ettől lehet eltérni. ez jó alap, hisz mindenki ezt tanulta. kaptál egy uniformist, amit aztán egyéniesítesz úgy, ahogy az belőled jön. na ezeket az egyedi apróságokat boncolgatják grafológusék. amúgy nem mindenkinek lassú. vagy olyan is van, akinek még ez is gyors
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.