 Fejlődéslélektani megközelítés szerint a terhesség, különösen az első, fordulópont a felnőtt identitás, a szülővé válás folyamatában. A fejlődéslélektannal foglalkozó szakirodalmak általában nem helyeznek különösebb hangsúlyt a méhen belüli életszakaszra, a fejlődést legtöbbször a születéstől tanulmányozzák. Néhány könyv a hetvenes években már foglalkozott ugyan az intrauterin szakasszal, de meglehetősen egyoldalúan. Csak az utóbbi években figyelhető meg egy egységesebb, nemcsak a károsító tényezőkkel, hanem a funkcionális praenatális fejlődés kérdéseivel is foglalkozó írás. Ezek ellenére mégis az anyaméhben kialakuló életet veszélyeztető behatásokkal kívánok a következőkben foglalkozni, mivel egyre többet tapasztalom nemcsak a tágabb, hanem a közvetlen környezetemben egyaránt, mekkora fájdalmat jelent szülőként szembesülni egy esetleges vagy ténylegesen bekövetkező, önhibán kívül, illetve abból adódó fejlődési rendellenességgel.
A teratogének a terhesség alatt ható környezeti tényezők, amelyek eltérítik a normális fejlődést, súlyos rendellenességekhez (fogyatékosság) vagy akár halálhoz is vezethetnek. E környezeti tényezők elsősorban a méhen belüli fejlődés kritikus periódusában veszélyeztetők, amikor a szervek és más testrészek éppen kialakulnak, s ezért a legsérülékenyebbek a teratogénekkel szemben. A beágyazódás előtt a teratogének a szervezet összes vagy majdnem minden sejtjére hatnak, így annak halálát okozzák; vagy csak néhányra, ami lehetővé teszi, hogy az fejlődési problémák nélkül felépüljön. Az endogén, öröklött okok genetikai természetűek, s ha felmerül a terhesgondozás során efféle rendellenesség gyanúja – első fokon ultrahang és AFP-eredmények nyomán – az amniocentezist követő genetikai vizsgálattal ezt igazolják vagy cáfolják. A teratogén ártalmak típusai: 1. Fizikaiak (élettelen)ˇ ionizáló sugarak (röntgen, radon) 2. Kémiaiak (élettelen)ˇ alultápláltságból adódó hiánybetegségekˇ gyógyszer - vegyszerhatásokˇ élvezeti cikkek (koffein, dohány, alkohol, más drogok) 3. Fertőző és egyéb betegségek (élő)
* szifilisz
* HIV, AIDS
* hepatitis
* rubeola (rózsahimlő)
* varicella (bárányhimlő)
* toxoplasmózis
* cytomegalovírus
* mumpsz
* influenza
* diabetes
* magas vérnyomás
* toxémia
( A szülés során szerezhető fertőzéseket itt nem vettem számba, mivel azok a méhen belüli fejlődésre nincsenek hatással.) Látható, a méhen belüli életben többféle károsító tényező is érvényesülhet. Nagyon fontos szabály, hogy minél korábbi az ártalom, annál súlyosabb következményekkel járhat. 1. A fizikai teratogének közül legrégebben ismert a röntgensugárzás mutagenitása, mely súlyos kromoszóma aberrációt okoz. Emellett az ionizáló sugarak, hőártalom, traumák is idézhetnek elő eltéréseket. Nagy mennyiségű sugárzás hatására a szervezet súlyosan deformálódik, és sok esetben méhen belüli halált vagy spontán vetélést okoz. Kisebb sugárzások nem veszélyeztetik a magzat életét, de maradandó károsodásokat eredményeznek. Két példa emelhető ki a történelemből: az 1945-ös hirosimai és nagaszaki atomrobbantás után a robbanás 1500 m-es körzetén belül sok nő túlélte a támadást, de később elvetéltek.
A megszületett csecsemők kezdetben épnek látszottak, ám 64 százalékukat később fogyatékosnak diagnosztizálták. A sugárzás a terhesség 8. és 15. hete közötti időszakban fejti ki legrombolóbb hatását a központi idegrendszerre (KIR). Az alacsony szintű sugárzás hatását emberekre még nem ismerik pontosan. Napjainkban viszont egyre többet foglalkoznak a kis dózisok hatásával. Az IRPA (International Radiation Protection Association) 4 évenként megrendezésre kerülő nemzetközi kongresszusát 82 ország és nemzetközi szervezet mintegy 1400 képviselőjének részvételével 2004. május 23-28-án tartotta meg Madridban, melyen C. Streffer a magzati besugárzások hatását elemezte. Megállapította, hogy a leány-embriók sokkal érzékenyebbek. Letalitás, testi rendellenesség 100 mGy (milligray; a paksi atomerőműben az egészségügyi határérték 50 milligray), mentális retardáció 300 mGy felett jelentkezik. Növekedés-visszamaradás, IQ csökkenés és rákkeletkezés esetében lehet, hogy nincs küszöb...
A következő részben a kémiai ártalmakról - köztük a manapság nagy vihart keverő antidepresszánsokról-, valamint a fertőző és egyéb betegségekről lesz szó. Mindezek továbbra is a teljesség igénye nélkül, gondolatébresztőnek; miért is hal el mostanában minden 5. magzat, vagy következik be annyi fejlődési rendellenesség....
Oszd meg, ha tetszett!   |
Publikációk 
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.