Az anyaméhben kialakuló életet veszélyeztető behatások folytatásaként a kémiai, fertőző és egyéb betegségekről írok, mivel egyre többet tapasztalom nemcsak a tágabb, hanem a közvetlen környezetemben egyaránt, mekkora fájdalmat jelent szülőként szembesülni egy esetleges vagy ténylegesen bekövetkező, önhibán kívül, illetve abból adódó fejlődési rendellenességgel.

1. A kémiai teratogének igen széleskörűek. Ide sorolhatók a gyógyszer-vegyszer hatások, alultápláltságból adódó hiánybetegségek, élvezeti cikkek (koffein, dohány, alkohol, más drogok…) – melyek fejlődési rendellenességeket is előidézhetnek. A magzat életéhez és fejlődéséhez szükséges tápanyagok szempontjából teljesen az anyára van utalva. Egy terhes nőnek napi 2000-2800 kalóriát kell bevinnie szervezetébe kiegyensúlyozott, minden fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmazó étrendben. Emellet magasabb adag folsavra, kalciumra és vasra van szüksége a magzat miatt. Bizonyított, hogy éhínség alatt és után megemelkedett a spontán vetélések, halvaszületések, torzszülöttek és a szülési halálozások száma (Leningrád ostroma - II. világháború). A táplálékhiány a terhesség első három hónapjában központi idegrendszeri rendellenességeket, koraszülést és halált okoz. Károsodások érik világszerte a gyerekek millióit, akik akár születésük előtt, akár ezután alultápláltak.

A gyógyszerek potenciális károsító hatásaira a Contergan esete mutatott rá először. Európában 1956 és 1961 között ezt a vényre kapható gyógyszert használták a terhesség korai szakaszában fellépő hányinger ellen és nyugtatóként. Voltak anyák és gyermekeik, akikre nem hatott károsan, ám 8000 nyomorék gyerek született következményként, mire bevizsgálták az okot. Kar és lábszár nélkül születtek, kezük, lábfejük uszonyként nőtt a törzshöz. Napjainkban valamennyi gyógyszergyártó szinte minden gyógyszerén feltünteti: terhesség alatt nem ajánlott az adott készítmény használata, vagy kérdezze meg kezelőorvosát.

Az USA-ban 2007-ben nagy botrányt váltott ki egyes gyógyszergyártó cégek nyilatkozata a szelektív szerotonin visszavétel gátló (SSRI) antidepresszáns szerek terhesség alatti szedésével kapcsolatban. Az US Centers for Disease Control (az USA "betegségügyi" központja) új tanulmánya szerint „a terhesség alatt fogyasztott antidepresszánsok hatása elhanyagolható a születési rendellenességek kialakulására." Viszont a szakértők szerint, a híradások állítása, miszerint a születési rendellenességek ritkák, megtévesztő, mivel:(1) a fentebb említett tanulmányok azokra a nőkre hivatkoztak, akik terhességük első 3 hónapjában szedtek (SSRI) antidepresszánsokat; (2) bizonyos születési rendellenesség a terhesség későbbi időszakában alakul ki; (3) a gyógyszerek(antidepresszánsok) elhagyása a harmadik hónap végén, vagy bármikor, súlyos megvonásos tüneteket válthat ki; (4) az újszülöttnél is felléphet megvonási tünet, és (5) az újságok nem említették az antidepresszánsokhoz kapcsolható egyéb mellékhatásokat. Az említett híradások elhallgatták a számtalan tanulmány által felsorolt igen súlyos megvonásos tüneteket, melyek az antidepresszánsok hatásának kitett újszülötteken észlelhetők. Néhányat említve: az igen éles vagy éppen gyenge sírás, remegés, ingerlékenység, görcsök, csökkent izomtónus, természetellenes alvási zavarok, táplálkozási nehézségek, szapora légzés, és gyakori intenzív kezelés igénylése. A terhesség első harmadában az SSRI antidepresszánsokat szedő nők gyermekei között 2.4-szer gyakoribb volt az agy és gerincvelő nagy részének, valamint az embrionális agy három, a későbbi agy kifejlődésének alapjait képező részek hiánya (anencephalia). "Ez egy katasztrofális, végzetes születési rendellenesség és nem korrigálható" hangsúlyozta Dr. Breggin. Az anencephal defekttel született csecsemőknél, az agy nagy része nem fejlődik ki, és vagy koraszülöttek, vagy meghalnak röviddel születésük után. A belek, vagy más hasűri szervek hasüregen kívülre kerülésével született csecsemők 2.8-szer nagyobb számban fordulnak elő az antidepresszánsokat szedő nők körében.

A koffein terhes nők által is használt drog, a kávéban, a teában és a kólában található. Nincs adat arra nézve, hogy a koffein a magzat deformációját okozná. Egyes kutatások viszont arra az eredményre jutottak, nagy mennyiségű koffein növeli a spontán vetélés és a kis súllyal születés gyakoriságát.A károsító tényezők közül érdemes kiemelni a nikotint és az alkoholt, melyek a legnagyobb arányban veszélyeztetik a fejlődő magzatokat, és tanulási akadályozottságot, vagy súlyosabb fokú értelmi fogyatékosságot okozhatnak.A nikotin idegméreg. A dohányfüst szénmonoxidja a vér hemoglobinjához kötődik, így a szövetek, köztük az agy kevesebb oxigént kap. A nikotin összehúzza az ereket, ezáltal csökken a méhen átfolyó vér mennyisége. A magzat így nem jut elegendő táplálékhoz. A dohányzó terhesek gyermekei testi és értelmi fejlődésükben is elmaradhatnak társaiktól. Egy angol vizsgálat szerint a dohányzó terhesek gyermekei több mint húsz hónappal visszamaradtak az olvasásban és a számolásban.Az alkohollal kapcsolatban megfigyelhető az a tendencia, hogy a rendszeres ivás egyre gyakoribb a fiatalok és a nők körében. Az alkohol a méhlepényen keresztül változatlanul átjut a magzat szervezetébe. Hatásaként a gyermekek elmaradnak a növekedésben, értelmi fejlődésben, magatartási rendellenességek és súlyosabb esetben testi tünetek is jelentkezhetnek. Az ún. magzati alkoholszindrómás gyerekek arca különleges. Szűk, keskeny szemrés, feltűnően széles távolság az orr és a felső ajak között, az orr alatti függőleges bőrredő hiánya jellemzi őket.A marihuána fogyasztásához kis születési súly kötődik, gyakoribbak a koraszülések, valamint a születés utáni zavarok: alvászavar, könnyű megriadás. A kokain gyorsan függőséget okozó serkentőszer, terhesség alatti használatának következményei a koraszülés, a halva vagy korán elhalálozás. A metadon és a heroin anyai fogyasztása már a méhen belül függőséget okoz a magzatnál is, ezért nem sokkal születésük után adni kell nekik e drogokból, különben életveszélyes elvonási tünetek jelentkezhetnek náluk. Ezek a csecsemők gyakran koraszülöttek, kis súlyúak, könnyen esnek áldozatul légzőszervi betegségeknek. Bár leszoktatják őket a kábítószerről, ingerlékenyek maradnak, reszketnek, sírásuk rendellenes, alvásuk zavart és mozgáskontrolljuk csökkent marad.

3. Az anya fertőző vagy egyéb betegségei következtében legtöbbször kialakul valamilyen fejlődési rendellenesség, magzatelhalás.

Mint láttuk, a teratogén veszélyek közül a fertőzések és más betegségek, a kémiai anyagok, fizikai ártalmak károsító hatásai a legegyértelműbbek és legismertebbek a széles közvélemény számára. Szinte megjósolható, hogy még sokáig vita témája lesz az egyes gyógyszerkészítmények magzatkárosító hatása. A gyártók és – vélten - az ebben valamilyen szinten érdekeltek bizonyosan még hosszú ideig cáfolni próbálják gyógyszereik magzatkárosító hatását. Kiskaput jelenthetnek számukra azon tanulmányaik, melyekben bizonyítják szerük semleges voltát a magzatokra. Lehetséges, hiszen a fejlődő szervezet teratogénekkel szembeni fogékonysága attól a fejlődési szakasztól is függ, amelyben a szervezet van, amikor a hatás éri; a teratogén hatásokkal szembeni fogékonyság az anya élettani állapotától is függ. Mondhatni, a bizonyítás során szelektálás kérdése az egész.

Felhasznált irodalom:

Illyés Sándor (szerk.) (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest

Michael Cole – Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan. 2006, Osiris Kiadó, Budapest

---

Oszd meg, ha tetszett!