|
 Az emberi intimitás jó esetben az ajtók mögé korlátozódik. Manapság azonban kifordított reneszánszát éli a szexuális forradalom. Mindeközben a prostitúció megőrizte évezredes hagyományait, noha egyre inkább drámaibb, perifériális világgá válik. Intimitásunk egy fokig tabu, de vajon meddig? S meddig tekinthető a prostitúció tabunak, hol húzható meg a határ? Izzywatsonnal a minap beszélgettünk erről egy korábbi cikkem kapcsán. Álljon hát itt, talán közelebb visz - valamihez.
-Izzy: Kemény téma ez, főleg a prostitúció része.
-jm: Szerintem ez is probléma, hogy kemény meg tabu témának gondolják sokan. Olyan mint az AIDS vagy a homoszexualitás - létező dolgok; mint a rossznak mondott álmok.
-Izzy: Valamennyi magánszféra tekintetében tabu. Viszont a prostitúció és egyebek létező problémák és az ésszerűtlen rendelkezések sem visznek előrébb. Ez más dolog. De gondolj bele, hogy a média sokszor közvetít követendő példát prostituált és egyéb életmódról. És ezt követik is! Itt jön be a prostitúció fogalmának meghatározása is. Tudtad, hogy az eltartott nő (a maca-típus, tudod) is prostituált? Bunda, ékszer, botox; cserébe meg hálószobai dolgok...
-jm: Egyébként pont az általad említett magánszférabeli tabuk jelentik a gondot.
-Izzy: Az is jó kérdés, hogy mi a magánügy.
-jm: Igazad van, sőt; ha szigorú vagyok, akkor a pornósok is azok... ellenben a kurtizánságnak gyakorlatilag csak negatív jelentéstartalma van, ami meglehetősen fura, ha azt nézem, hogy az egyik (ha nem a legnagyobb) testi és lelki örömmel járó történésről van szó... A magánügy megint más...
-Izzy: Viszont nem mindegy, hogy hogyan prostituálódik valaki. Számomra már maga a prostituálódás sem hétköznapi dolog, mármint valami feltétlen nincs a konvenciókkal összhangban. És akkor hátárok szerint: erkölcs, egszisztencia, törvény stb.
-jm: Konkretizáljunk: magánügy szerintem minden, amit az ember gyereke nem szeretne megosztani "a közzel", mert nekik nincs közük hozzá; a tabu viszont olyasmi, mint a struccpolitika... Az, hogy kinek hol kezdődnek a határok, az egyéni. Ezért is a sok konfrontáció szerintem. Egyébként szerinted amiket írtál jó határok?
-Izzy: Amiket írtam nyilván nem vegytiszta határok, sőt, én nem is tudom, hol lehet határt húzni és mi szerint.
-jm: Szerintem az ember magának állít korlátokat, amiknek aztán nem tud megfelelni, pedig veszett módon akar... de minek...? mesterséges az egész. Igazad van abban is, hogy nem vegytiszta határok; iránymutatás lenne a cél szerintem.
-Izzy: Nem tudom, mert szükség van korlátokra a társadalmi együttéléshez, bármennyire is anarchisták és nonkonformok vagyunk. Az iránymutatóink nem jók, minden más meg közvetlenül és közvetetten is rosszra hajt egy csomó embert. Főleg az egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévőket. Rosszra és/vagy rosszba... És ez sem ilyen egyszerű szerintem, ahogy leírom ide szépen.
-jm: Ebben teljesen igazad. Nem az anarchizmusra és társaira gondolok (noha elképzelhető, hogy nagyobb rend lenne, hiszen minden rendszer önszerveződő), hanem hogy szőnyeg alá söprünk olyamiket, amiket nem lenne szabad - hogy naponta ezrek halnak éhen, hogy megint kipusztult egy faj, és hogy vannak emberek, akik testi örömökre vágyva meg is kapják azt. Ezek sokkal bosszantóbban fájó határok, mint hogy "ne ölj"...
-Izzy: Szerintem az anarchia sem lenne jó... A szőnyeg alá söprés pedig profin megy itt és a világban. A dolgok megszerzésének hogyanja is lényeges. Eleve a szándék és annak hogyanja. És újra a spirálban kanyargunk. Minél nagyobb egyéni és társadalmi szinten a széthúzás meg a nyomor, nyomás stb, annál jobban terjed a bűnözés, a visszaélés. Most komolyan, szerinted meddig jó a prostitúció? Jó vagy rossz? Vagy jó ez ? Vagy nem? Vagy ez nem konkrét..?
-jm: Ez a lényeg... A széthúzás szerintem a megélt világ és a belénk nevelt elvek közti ellentétből is fakadhat... attól hogy nyomor van, még nem kell széthúzni. Viszont van olyan, hogy emberi természet... Hogy jó-e a prostitúció...? Szerintem ha normális, kultúrált keretek között zajlana, akkor simán megengedhető... és akkor az illegális is visszább szorul, kevesebb nemi betegség, stb... a tiltott dolgok is fejlesztenek, csak kérdés milyen irányba...
-Izzy: Amikor mondjuk valakinek van egy saját baja, akkor többnyire kevésbé törődik mások bajával (és ez leképezhető a társadalmi szintekre is).
Nem tudom, hogy ezt hogy lehet megoldani kutúráltan. Évszázadokkal ezelőtt is ment legálisan a prostitúció. De nem tudhatjuk biztosan, hogy az jobb volt-e. Vagy ott van a kultúra-kérdés: az ázsiak rendszeresen prostituálták(ják) a legenda miatt a kislányokat, miszerint szűzlánnyal hálni visszadja a fiatalságot és nem veszélyes stb. Lásd: gyermekprostitúció, kereskedelem. Valamint egy felnőtt nőnek is rettentően megalázó mindez és lássuk be, azért nem a jól szituált értelmiségi nők lesznek prostik. Szóval ha te "kultúrárú" és "kultúrfogyasztó" vagy, az sem marad feltétlen "kultúrkeretek" közt, szerintem.
-jm: Részben igenis értelmiségiek is... ugyanis ha nagyon messzire akarnék menni, akkor mi van azokkal, akik mondjuk egy jobb állás reményében bújnak ágyba valakivel...? Egyébként a hostess szolgálatok és a luxuskurvák kategóriája is létező dolog... ez piac: ha legálisan hozzájutok valamihez (és a körülményeim is adottak), akkor egy idő után kialakul egyfajta igényesség, amit a szolgáltatónak is biztosítania kell, ha versenyképes szeretne maradni...
Megalázó...? Persze. És ennél sokkal több... viszont ígyis-úgyis rákényszerül adott esetben, éppen ezért miért kéne még pluszban megnehezíteni a dolgát...? A kultúrkeret legális alapon még mindig könnyebben tartható, mint ha valamit alapból elrejtenek a világ figyelő szeme elől... Hogy mit nevezünk kultúrának, az az, amit mi döntünk el. A keret megszabásába pedig nyilván beleszólnak olyan dolgok, mint a gyerekprostitúció.
-Izzy: Az a gond, hogy én úgy hiszem, többségében a bűnözés uralja a prostitúció világát és nem csak a tűr-tilt-téma miatt.
-jm: Persze, mert mondjuk nincs pl. állami kézben, és nincs más aki foglalkozzon vele - éppen ettől lesz bűnözés...
-Izzy: Nem tudom, hogy az állami kéz megfelelő megoldás lenne-e…
-jm: Viszont ha legálisan hozzájutok valamihez, akkor nem megyek el bűnöző pajtáshoz, hogy ő segítsen...
-Izzy: Írok egy közhelyes példát: egy fiatal lány vagy. Amit a tévéban látsz, azt hiszed, hogy a valóság (retekklub pl). Mi kell hogy megcsináld a magad szuper valóságát? Pénz. Hogyan szerezz? Egyszerűen. Hogyan? És akkor a prostitúció már nagyon közel van. És ha önszántadból csinálod ha nem, nagyon nehéz kiszállni belőle, mert tényleg körül nő minden, ami benne van. Ha futtatnak, a futtatód, az ügyfelek (mint a filmekben), drog, betegségek, megbélyegzés. Szerintem a nők/lányok vesztenek a dolgon. Rengetegen mennek más városba új életet kezdeni, vagy legalábbis megpróbálni egy olyat, miután kiszálltak a “piacról”. Konzumkurvaság aránya szerintem ehhez képest igen kicsi. Értem mire gondolsz, csak pl. a hallott (élet)történetek bennem felülírják a liberális szellemet. Nem hiszem, hogy tiszta maradhat a konzum-legál-prostitúció.
-jm: Ez így oké - viszont a te példád tényleg közhelyes és esetszámát tekintve minimális mondjuk, például a keleti világrészhez képest. Aki csupán pénzt szeretne keresni, őrült ha ma ezt az utat választja - viszont miért ne lehetne ez is egyfajta foglalkozás - védelemmel minden értelemben? Tudod mi a fura? Hogy gésának lenni kiváltság és megbecsülést eredményez; viszont ha hagyja egy nő, hogy le is feküdjenek vele, akkor az már megvetést... az emberi normák pont a határok beállításáról szólnak. Egyébként ez is olyan kérdés, amire megoldás nincs és nem is lesz igazán, maximum csak próbálkozások - mivel rosszak az alapok (ha gonosz azt mondom, hogy a rossz alap az ember és az ő természete), a mérleg csak billeg.
-Izzy: Szerintem nem minimális. Mi a fontosabb? Felszámolni az erőszakot és a lánykereskedelmet, a prostitúcióra vezető mintakövetést vagy legalizálni? Nincs rangsor. A hogyan nem mindegy. Szerintem csekély hányad tudná kultúráltan csinálni. Alig néhány százalék. Az tény, hogy a prostitúció bűnözés és korrupció, megalázás ahogy most van. Nem hiszem,hogy más lenne, hogy más lesz.
-jm: Itt jönnek a normák... nem a társadalom által, hanem saját magunk által.
-Izzy: Jó, de akkor meg mi kéne ahhoz, hogy az ember képes legyen úgy élni, hogy ne menjen prostituálthoz?
Kelethez visszatérve: gésaság = megtiszteltetés. Viszont a másik oldalon megy durván a bűnözés.
-jm: figy, itt szerintem nem csak ez a kérdés; ugyanis ha valaki nagyon kanos 23 éves duhaj vagy 40 éves szűz, oldja meg így a szükségleteit. Viszont ilyen esetben vagy elmegy a "tipikus kurvához" mondjuk egy lepukkant lakásba, parkolóba, vagy "hangulatos" ágyban-párnák közt... az, hogy mondjuk egy tisztességes családapa elmegy, az az ő dolga, neki kell elszámolni; ugyanis ígyis-úgyis elmegy ha akar... ha nem pénzért, hát befűzi valamelyik kolléganőjét. Ez a része nyilván szemét dolog, de ez is létező dolog, függetlenül a prostitúció lététől és megítélésétől. A bűnözés része pont azért van, mert tiltott ez az egész. Sőt... a bűnözés ellen valahol fölösleges küzdeni, ugyanis bűnözés természeténél fogva csakis egy szabályok nélküli világban nem létezhet...
-Izzy: A megcsalás nyilván nem egyenlő a kurvához menéssel. Nem tud becsajozni, megy kurvázni? Részemről kitartok amellett, hogy a kurva élet nem élet (ha mondhatok ilyet...). Mármint van létjogosultságuk, csak amit megcsinálnak velük, az nem élet...
-jm: Az, hogy ki hogyan intézi a becsajozását/feszültséglevezetését/akármit, az egyéni. Viszont attól, hogy a lehetőség adott, nem kell feltétlenül élni vele. Ez az egyik legnagyobb emberi gondolkodásbeni hiba... A mai kurvák élete nem élet, ez tény. de ezen nem segít az, ha üldözik és megvetik őket.
-Izzy: Szerintem ez is lényeges, hogy a megvetés pont nem segítés. A prostitúció valahol okozat is…
-jm: Ez is igaz…
Köszönet Izzynek a segítségért!
Oszd meg, ha tetszett!   |
Publikációk 
Hozzászólások
Tudom, értő olvasás...
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.