|
 Kánikula. Vajon mennyire veszélyes? A kánikula halálos lehet az emberekre és az állatokra egyaránt. Járjuk körül, hogy mennyire fontos a hőindex, és hogyan tudjuk megakadályozni a komolyabb problémákat.
Itt van a nyár, és valószínű, hogy mindenki emlékszik a múlt nyár kiugróan forró heteire, amikor az akár 44-45 fok folyamatosan hatással volt ránk. Próbáljuk definiálni a "kánikula" szó meteorológia jelentését. A kánikula, olyan - 2 napnál hosszabb - periódus, mely kifejezetten forró és száraz időszakot jegyez. A kánikula a régiók felett mozdulatlanul lebegő, magas nyomású területek eredményeképpen jön létre. Az Egyesült Államokban a "National Weather Service", azaz a Nemzeti Időjárás Szolgálat, a Kánikula Index alapján jelenti ki, hogy a hosszabban tartó forróság, vajon kánikulának minősül-e vagy sem.
Ez az index tulajdonképpen két értékkel operál. Az egyik a hő, míg a másik a nedvesség érték. Ismert még "aktuális hőség" érték néven is. Amennyiben a kánikula index értéke két napon keresztül 105-110 Fahrenheit között ingadozik (40.5 - 44 C), annyiban kánikula valósul meg.
Az időjárás szolgálat folyamatosan monitorozza a felszíni és lég hőmérséklet értékeket. A levegőben az atmoszféra különböző magasságú rétegeiben is mérik a hőmérsékleti adatokat. A talaj közelében minden esetben árnyékban mérik az értékeket, már csak azért is, hogy uniformizálják az egyedi értékeket. Az árnyékban való mérés nyilvánvalóan ahhoz vezet, hogy a nyílt színen a hőmérséklet magasabb kell, hogy legyen, mint árnyékban.
Hőmérséklet inverzió
Az előbb leírt mérési folyamatok lehetővé teszik a meteorológusok számára, hogy egyértelműen megállapíthassák, hogy megtörtént-e a hőmérséklet inverzió. Ez a folyamat akkor következik be, ha a felsőbb légrétegek melegebbek, mint a talajfelszín maga. Ez a jelenség gyakorlatilag lehetetlenné teszi a felmelegedő légrétegek számára, hogy magasabb helyekre felszállva kiegyenlítődjön a hőmérséklet. A levegőben lévő melegebb légrétegek mintegy zárófedelként viselkedve elzárják a talaj felszínén lévő meleg levegő útját. A folyamat újabb negatív hatása, hogy estére nem történik meg a lehűlés és mindeközben nő a légszennyezettség is, mely szintén ugyanúgy képtelen eltávozni az atmoszféra magasabb rétegeibe, mint a forró levegő.
Hot Times in the City
A városokban, - ahogyan magunk is megtapasztalhatjuk a saját bőrünkön - a meleg érzete jóval erősebb, mint vidéken. Ez nem csak érzet. Valóban melegebb van a városokban. Ez a jelenség a meleg sziget effektus. A városokban a házfalak, háztetők, utak, járdák és terek abszorbeálják a meleget, azaz befogadják és eltárolják. A jelenség eredménye, hogy a városban jelentősen, - akár 5-6 fokkal is - melegebb van, mint vidéken, a nyílt tereken. A kánikula alatt jelentősen nő a levegő szennyezettség koncentrációja, mely egyenesen vezethet emberi és állati megbetegedésekhez. A stagnáló forró levegő egyéb betegségre hajlamosító vagy egyenesen megbetegítő hatása mellett nem kíméli az emberi alkalmazkodási képességet sem. Arról nem is beszélve, hogy a rendkívüli energia terheltség, - mely a légkondicionálók túlhasználata miatt következik be - áram kimaradásokat okozhat.
Halálos hő
A legtöbb országban, így hazánkban is folyamatosan kötelező a figyelmeztetés, amennyiben extrém időjárási körülmény várható. Tehát már a bekövetkezés előtt szükséges kiadni a figyelmeztetéseket, mely gyakran az elektronikus médiában jelenik meg. Legyen az televízió, rádió vagy internet, egy a lényeg. A legtöbb helyre és a legtöbb emberhez eljusson a hír: Kánikula veszély fenyeget. A hő az első számú "időjárás gyilkos". A hő ellen jóval nehezebben tudunk védekezni, mi emberek, mint a hideg ellen. Ennek anatómia és élettani okai vannak. Az USA-ban 1936 és 1975 között, legalább 20.000 ember esett áldozatul a hőségnek. Vagy a hő, vagy a napsugárzás ölte meg őket. Az állatokat sem kíméli, ugyanúgy képes tizedelni őket, ahogyan az emberi fajt magát. A kánikula további kára, hogy csökken a mezőgazdasági termény mennyisége, nő a tűzveszély is.
Védekezés
A melegebb nyári hónapok a szervezetet is megviselik. Az ember a hőtermelés és hő leadás egyensúlyával próbálja meg biztosítani a test állandó hőmérsékletét, így próbálja függetleníteni a szervezetet a külső hőmérséklettől.
Az egészséges emberek is verítékeznek a melegebb napokon, ezért nagyon fontos, hogy az így elveszített folyadékot folyamatosan pótolják, mert a folyadékvesztés következtében a szervezet kiszáradhat. Az izzadás normális körülmények között nem utal egészségügyi problémára, vannak azonban betegségek, amelyeknek egyik tünete lehet a túlzott verejtékezés. A nyári időjárás jelentős hatással van az ember hőháztartására, amelynek feladata, hogy a test hőmérsékletét 36-37 Celsius fok között tartsa. A melegebb hónapokban a szervezet verítékezéssel próbálja megteremteni az egyensúlyt, ám egyeseket - például a gyerekeket és az időseket - jobban megviseli a kánikula. A kisgyermekek (különösen a csecsemők) hőszabályozása ugyanis még nem működik megfelelően, így kevésbé izzadnak, bőrük kipirulása jelzi, hogy melegük van. Ha a szülő ezzel nincs tisztában, akkor a gyermek túlöltöztetésével akár komoly károsodást okozhat annak szervezetében. A gyerekeket a meleg napokon többször kell megkínálni folyadékkal, s az időseknek is gondolniuk kell a folyamatos folyadékfogyasztásra. A verítékezés ugyanis folyadék- és só vesztéssel jár, s amennyiben a folyadékveszteséget nem pótolják, akkor a vér besűrűsödik, ez pedig megterheli a vesét és a szívet is.
A folyadékhiányt tovább fokozhatja a megerőltető mozgás, felgyorsult légzés, hányás és hasmenés is. Szív- és keringési betegségben, magas vérnyomásban, vagy pajzsmirigyzavarokban szenvedőknél, dohányosoknál a keringési zavarnak ezen formája gyorsabban jelentkezhet. A keringési rendszer összeomlására utalhat: a gyengeség-érzet, a hányinger, a fejfájás, a szédülés és a kis mennyiségű, sötét színű vizelet. Súlyosabb esetekben akár zavartság, eszméletvesztés, sokk is jelezheti a bajt. A hőszabályozó rendszer összeomlását jelzi a hőguta: ekkor az izzadás megszűnik, a bőr kipirul és erős szívdobogás tapasztalható, mialatt a légzés felgyorsul. Bizonytalanná válik a mozgás, ami az idegrendszer károsodását jelzi. Hőguta esetében a test hőmérséklete 43-44 fokra is felszökhet, ez pedig akár életveszélyes is lehet.
A tünetek bármelyikének jelentkezésekor érdemes árnyékos helyet keresni, a felesleges ruhákat levenni, és mielőbb vizes ruhával áttörölni a testet, s folyamatosan hűteni (legyezéssel, ventillátorral). Segíthet kis mennyiségű cukros, sós víz fogyasztása is.
A folyadék pótlása tehát kulcsfontosságú, ehhez mindig több vizet kell inni, mint amennyit a szervezet kíván, mert nem mindig jelzi szomjúságérzet a szervezet folyadékszükségletét. Nagy melegben érdemes sósabban főzni, sós rágcsálnivalókat fogyasztani (mivelhogy a só megköti a folyadékot). Segíthet a különféle friss gyümölcsből készült levek, a szénsavmentes ásványvíz, a különféle levesek, teák fogyasztása, s a patikákban kaphatók a kiszáradás elleni készítmények is. Emellett érdemes kevesebb vízhajtó hatású folyadékot, például kávét, vagy alkoholt fogyasztani, mert ezek is elősegítik a szervezet kiszáradását. A krónikus betegségben szenvedők - a vízhajtót szedők - kérjék ki szakorvosuk véleményét, életmódtanácsát.
Ajánlatos akár hidegebb területre kirándulni vagy - amennyiben az lehetséges - akár szabadságot is kivenni a forróbb napokra.
www.runa.hu
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
