 Sport. Persze. Mindenki azt mondogatja lelkesen, hogy az olimpia politikamentes, tiszta sport. Közülük szinte mindenki tudja, hogy legalább annyira politika, mint sport. Sajnos. Nincs mérvadó információm, majd utánaolvasok, de szerintem az ókori olimpiák is tele voltak politikával. Az idei esemény sem politikamentes. Sőt. Peking, 2008. Távolkeleti kórkép.
Kína nagy dobásra készül. Napokon belül elkezdődnek a nyári olimpiai játékok. Biztosak lehetünk abban, hogy minden idők legnagyobb, legfényűzőbb, legmodernebb olimpiáját fogjuk látni. De az olimpiának járó mérhetetlen tisztelet és alázat mellett hajtsuk szét a függönyt és lessünk be mögé.
Kína nagyhatalmi ambícióinak, világpolitikában betöltött pozíciójának, valamint a világpolitikában betölteni óhajtott pozíciójának deklarálásához legaktuálisabb és talán legjobb eszköz az olimpiai játékok megrendezése. Peking nagyon várja az olimpiát. Egyrészt várja, másrész túl akar lenni rajta. Vegyük sorra, miért.
Presztízs
Kína kínosan ügyel arra, hogy az olimpia megrendezése teljesen zökkenőmentesen menjen végbe. A megalomániában szenvedő Peking bámulatos olimpiát fog rendezni, a fényűzés, a pompa, a 21. századot bizonyító technikai megoldások lesznek jellemzők az eseményre. Ennek érdekében persze belpolitikailag kemény eszközöket kénytelen bevetni. Szigorú közlekedési szabályokat foganatosítottak a szmog csökkentésének érdekében (Pekingben, időjárástól függően az egészségügyi határérték több tízszerese is lehet a légszennyezettség, emiatt több olimpikon kilátásba helyezte távolmaradását). A "madárfészek" fantázianevű, az olimpia központi helyszínéül szolgáló stadion környékén minden szigorúan szabályozott lett. A biztonság terén sem bíz semmit a véletlenre a kínai vezetés. Rakétaindító állásokat telepítettek Peking belvárosába, az olimpiai helyszíneket három biztonsági gyűrű veszi körül, melyeken minden áthaladót ellenőriznek majd. A félelem helytálló, hiszen az olimpiák és résztvevőik mindig is közkedvelt célpontjai voltak a terroristáknak, kiknek szent meggyőződésük, hogy politikai céljaik elérésében nagyobb hangsúllyal szerepel egy olimpia tönkretétele. A pártnak nagyon rosszul jönne, ha ilyesmi tenné tönkre a versengést.
Kényszermosoly - Pekingi kacsa
Az olimpia bojkottálása, mint azt láthattuk a hidegháború idején, nagyon kemény politikai fegyvernek minősül. Furcsa helyzet állt elő. A pekingi vezetésnek roppant kínos lenne, ha valamelyik állam bojkottálná az olimpiát. Az államok többségének esze ágában sincs bojkottálni, félve egy gazdasági válaszlépéstől. Némely, demokráciában és emberi jogok terén élharcos állam ha szájhúzva is, de részt vesz az eseményen. A kérdés már akkor felvetődött, amikor Peking megkapta a rendezés jogát. Mondván milyen jogon rendez egy emberi jogokat és értékeket semmibe vevő diktatúra olimpiát. Természetesen a gazdasági érdekek már akkor meglágyították a szíveket, így mindenki boldog, Kína mosolyog, a világ pedig visszamosolyog rá. De mint egy rossz vendégségben, ez nem tartható fenn sokáig.
Ambíciók - A kínai nagy falat
Pekingnek, mint jó házigazdának meg kell mutatnia a házat és környékét. Erőt kell sugározni, gazdasági és katonai nagyhatalomhoz méltóan. A vezetés belesett abba a hibába, amibe a Szovjetunió és az Egyesült Államok, vagyis hogy ki szerez több aranyérmet. Az előbbi két ország ezen túl van, bár valószínű, hogy eleget tesznek a kínai "felkérésnek" a keringőre. A kínai sportolókon óriási a politikai nyomás, sőt szankciók is kilátásban vannak arra az esetre, ha nem hozzák a kötelező maximumot. Biztosak lehetünk, hogy az aranyérmek számában messze meg fogja haladni az eddig biztos elsőnek mondható Egyesült Államokat. Igaz jelenleg gazdaságilag és katonailag messze alulmarad a nyugattól, mégis Peking szeretné magát a szuperklubon belül tudni.
Afterparty
Az olimpiát Peking mindenképpen egy új korszak nyitányának szánja. Az elkövetkező évtizedben egy hidegháborúhoz hasonló jelenség lesz jellemző a délkelet-ázsiai térségre. Az eddig a gyengélkedőn lévő Oroszország valamint a saját gazdaságát építő Kína miatt jelenleg egypólusú (USA-Tajvan-Japán-Dél-Korea) tér billenni látszik. Oroszország talpra állt (az oroszok szerint Putyin, a szakértők szerint a földgáz állította talpra), az Egyesült Államok túl nagy erőket koncentrál a közel-keletre, Japán csodálkozik pacifista alkotmányán, a pálya szélén pedig melegít az indiai játékos.
Az olimpia után viszont Kínának nem kell törődnie a világgal, így keményebb eszközökhöz nyúlhat Tibetben, gazdasági vagy katonai erővel bekebelezheti a szakadár tartományt, Tajvant, konfrontálódhat a mérkőzés többi résztvevőjével.
Mi végignézzük az olimpiát, hiszen Peking mutatványa nekünk is szól. Körmünket rágjuk majd sportolóinkért, leginkább azért, hogy ne bukjanak le annyiszor a doppingteszteken, mint négy éve, és kullogjanak haza pironkodva. A záróünnepség után mindenki elégedetten hátradől, és deklarálja, hogy az olimpia tisztán sport. Csak nehogy ne tudják majd eloltani az olimpiai lángot...
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
hamarosan, augusztus elején a Discovery Channel két részes műsort ad le a pekingi olimpia előkészületeirő l. az ajánlóban megemlítik többek között az eltörölt falvakat és az aranyérmek fontosságát is.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.