… hogyan töltöd ma ki a napod? Talán ezeket kérdezném önmagamtól, ha küldhetnék üzenetet a jövőbe. Álmok... Vajon létezett-e valaha olyan időszak az emberi történelemben, mikor nem igyekeztek fejteni mindezt. Nem bővelkedik életünk olyan eseményekben, melyek ennyire a hétköznapjaink részei; éppen ebből fakadóan természetes, hogy nem foglalkozunk velük, és csupán néha jut eszünkbe, hogy voltaképp nem is tudjuk mi ez…

… mi ez a “dolog”, ami arra késztet, hogy fekhelyet keressek; ami felriaszt komor éjszakákon, vagy éppen nyugtatóan ringat álomba.

Egy kis fiziológia: az alvás nem más, mint irányított fiziológiás tudatvesztés állapota, mely periódikus és visszafordítható, csökkent izomtónus, légzés és egyéb vegetatív “paraméterek” változása, valamint pszichés jelek kísérik (EEG-n aktív szinkronizáció látszik). Az irányított itt azt jelenti, hogy a szervezetünk mondja meg, mikor és hogyan. Fura, hogy valami olyannal élünk együtt, ami mi vagyunk, mégsincs rá túl nagy befolyásunk. Elsősorban agyunk az, ami pihenésért kiált, hiszen ekkor stabilizálódnak az idegsejtek között kialakult kapcsolatok, eliminálódik a kognitív szemét (magyarán ami nem kell, az törlődik a memóriából), energia-rendszerünk karbantartása valamint egyes hormonok termelése is ekkor a legaktívabb (gyermekek esetében a növekedés zöme ekkor történik, vagy pl alvás megvonása a szerotonin megvonásához hasonlóan hiperaktivitást eredményez); de egész testünknek létszükséglete a pár órányi nyugalom. Aludni tehát jó. Hogy mikor és mennyit alszunk, illetve kell aludnunk, az sokmindentől függ. Elsősorban a látástól…: a nappalok és éjszakák váltakozásához hangolja agyunk a saját belső óráját (elgondolkodtató, hogy a mesterséges megvilágítások milyen mértékben boríthatnak fel és mit…). Ennek következtében rengeteg olyan változás történik szervezetünkben, mely azután egész lényünkre hatással van.

Az alvásnak két fő stadiuma van, melyek azután ciklusokat alkotnak. Ezek a ciklusok egy éjszaka során 4-6 alkalommal ismétlődnek. Az egyik stádium a NREM (non-REM), mikor az ember “nyugodtan alszik”. Ilyenkor nincs szemmozgás (a REM a rapid eye movement rövidítése, ami gyors szemmozgást jelent), szinkronizáció jellemzi az EEG-t; ez azt jelenti, hogy az agyi tevékenység által keltett elektromos jelek összehangolódnak. Mozgás ekkor lehet, tehát aki alvajáró, az tuti ilyen állapotban van; ami azért érdekes, mert biztosan nem álmodik semmit (úgy emlékszem vannak vicces rajzfilmek, mikor a szereplő alvajárva éppen valamit álmodik). Álom a másik stádiumban, mély alváskor van; a REM idején. Az illetőt ekkor nehéz felébreszteni, viszont legalább nem kószál, mert izomtónusa nincs. Az EEG-t ekkor deszinkronitás jellemzi – magyarán úgy kapar a tű a papíron, mintha földrengés lenne… Persze ezeknek a hullámoknak is több típusa van, melyekből sokmindenre lehet következtetni.

Álom...: élettani definíció szerint ez nem más, mint alvás alatt folyó mentális tevékenység, illetve annak megélése – persze már ez felveti azt a kérdést, hogy ha alapvetően tudatvesztéses állapotban vagyunk, akkor hogyan élhetünk meg bármit…? Egyáltalán mit is kéne megélnünk…? Miért álmodunk? Hogyan álmodunk? Jelentenek-e ezek valamit... vagy csupán az agyi neuronok véletlen esetleg direkt kisülései által kreált “képek”...? Akkor miért térnek vissza néha, és olykor miért annyira logikusan felépülők? Álmainkban a lehetetlen fogalma miért nincs jelen...? Klasszikus kérdés, hogy "most honnan tudod, hogy nem álmodsz?". Ugyanakkor az is érdekes, hogy mikor felébredek, ugyanaz vagyok, aki elaludt - persze a személyiségjegyek ezek szerint valamiképpen mélyen a memóriában raktározódnak; ellenben pl álmunkban is lehet annyira erős élményünk, mintha az a valóság lenne; ez csak az átélés mértékétől, érzelmi töltöttségtől függ. Ezek alapján a valóság és álom határa elmosódik. Érdekes, hogy amióta fajunkat ismerjük tudjuk, hogy az álomnak kulcsszerepe volt a kulturális életben; vajon eleink azért kerestek és találtak magyarázatot bennük, mert még tudtak valamit, vagy pontosan hogy nem…? Nem szeretném ha bárki megpróbálná megfejteni azt, amiket én álmodok, mert azt gondolom, hogy azt mindig az egyén érti a legpontosabban. Nehéz erről beszélni, mert akármennyire is nem értjük mi történik velünk, tudjuk, hogy hatással van ránk, hiszen az agy nem tesz különbséget aközött amit lát és amire emlékszik; ezért aztán a memóriában elraktározott emlékeket “kvázi” valóságnak értelmezi. Tudjuk-e befolyásolni a saját valóságunkat…? Jó kérdés, nem tudom…

---

Oszd meg, ha tetszett!

• Változz át! -07/09/2011
• Tizenegyezer szopás -25/05/2011
• A Petőfi Csarnokban sírtak az Apocalyptica csellói -25/02/2011
• Geréb Ágnes pro és kontra -13/10/2010
• Ki lakjon a Baker Street 221b-ben? -01/10/2010
• Fény-kép -06/09/2010
• SZELID TEREMTÉS - A Frankenstein-terv, Mundruczó Kornél új filmje -26/04/2010
• Húsvéti gondolatok -05/04/2010
• Ismét Képzett társítások - AEGON-estek a Nemzetiben -26/03/2010
• Szubjektív: 1. rész /A 10 legjobb külföldi és a 10 legjobb magyar zene szeretkezéshez/ -25/03/2010