JoomlaWatch Stats 1.2.9 by Matej Koval
Főoldal arrow Publikációk arrow Közélet, agora arrow Külföld vs. Magyarország
Külföld vs. Magyarország PDF Nyomtatás E-mail
Felhasználói értékelés: / 3
LegrosszabbLegjobb 
Írta: Horváth András   
2008. October 27.

Külföld vs MagyarrszágSokan vannak a barátaim között, akik értelmesek, tanultak, fiatalok, és azt mondják, hogy ebből elég volt. Itt kell hagyni ezt a szar országot, és külföldre kell menni dolgozni. Ennek egyrészt anyagi oka van, jogosan, de a húzó érv mégsem ez. Ezek a barátok itthon is egész jó helyen dolgoznak és a keresetükből megélnek. Van, aki nagyon jól megél. Akkor mégis miért van az, hogy menekülni akarnak? Jah, én már el is menekültem, én már külföldön dolgozom. Tehát van reális összehasonlítási alapom. Megpróbálom összefoglalni a miérteket, aztán megerősíteni vagy megcáfolni őket.

 

 

 

 

1. Maradjunk a lóvénál

Igen, külföldön többet lehet keresni. Mennyivel? Ez függ az országtól. Ha nyugatra indulunk el, akkor a 2-3x-os szorzó nagyjából megállja a helyét. Igen ám, "de külföldön minden drága" - mondja a laikus, és mosolyog az arcomba, hogy mekkorát szólt. Pedig ez tévedés. Nyugaton drága a lakás, akár venni, akár bérelni akar az ember, ez tény. Drágák a szolgáltatások, értsd: étterem, fodrász, taxi. Viszont ha bemegy az ember a boltba élelmiszert venni, akkor már más a helyzet. Igen, az is drágának tűnik elsőre, de az élelmiszerek sokkal szélesebb választékban és sokkal jobb minőségben kaphatóak. A parizer ott is annyi, mint itthon. A pármai sonka is, és legalább van. Van friss gyümölcs, zöldség. Mondok egy példát. Bemész a boltba, és 1 euróért (!) kapsz egy tál friss salátát, olyat, mint nálunk a mekiben. Veszel mellé egy salátaöntetet meg egy joghurtot, és megvan az egészséges ebéd/vacsora. A romlott cuccokat pedig kidobják, és nem átcímkézik. A felvágott végeket külön rakják, nem eldugják a szeletek közé, hogy csak otthon vedd észre, átbasztak.

 

2. Kultúra

Azt gondolják sokan, hogy külföldön kedvesebbek az emberek, nem ilyen savanyújánosok, mint itthon. Ez sem mindig igaz. Az viszont biztos, hogy nem szólnak be azért, ha punk vagy, azért sem, ha rocker. Nyugaton az emberek nem foglalkoznak másokkal (kivéve Amerikát, mert ott általános paranoia uralkodik, én most Európára koncentrálok). A szomszéd nem azt lesi, mikor mész, mikor jössz haza, mikor viszed ki a szemetet és kit hozol haza. Senkinek semmi köze hozzá. Amúgy az emberek alapvetően ugyanolyan hülyék mindenhol. A különbség abban rejlik, hogy nyugaton valahogy jobban tisztelik a szabályokat. Például a közlekedésben. Persze kivétel mindig van, lásd olaszok. Nem csak a sebességkorlátozásra gondolok, hanem arra, hogy ha jön egy gyalogos, akkor megállnak. Nem sietnek, nem húznak el a járókeretes mama mellett nyócvannal, hogy majd feldönti a huzat. Megállnak, megvárják, átmegy, mennek tovább. Ez a fajta odafigyelés, empátia, közösségtudat az, ami itthon nincs meg az emberekben. Legalább is a fővárosban semmiképpen. De ide még visszatérek.

 

3. Nemzeti értékek

Külföldön a magyar ember mindig idegen lesz. Sosem fogja tökéletesen beszélni a nyelvet, nem rendelkezik nemzeti öntudattal és nem része a helyi kultúrának. Persze be lehet jól illeszkedni, de sosem lesz teljes értékű. Azokban az országokban, ahol sok a külföldi és el is fogadják ezt a színességet (pl. Anglia, Hollandia) a nem helybéliek bizony keresik egymás társaságát. Legyen az indiai csoport vagy kelet-európai csoport, de nem véletlen, hogy ezek az emberek külföldön is egymás társaságára vágynak, mert valahogy egymás közt érzik jól magukat, nem a helyiekkel.

 

Konklúzió

Külföldön élni hosszú távon nem egyszerű. Nem könnyű barátokat szerezni, főleg olyanokat, amilyeneket itthon hagy az ember, 10-15 éves kapcsolatokat. Egyszerűbb, ha családdal megyünk ki és gyerekekkel, akik az iskolában összehaverkodnak majd a helyiekkel, és esetleg még a szülők is bekapcsolódnak a helyi szülői közösségekbe a gyerekek által. Sok előnye van, hogy szabálytisztelőbb, együttérzőbb, kevésbé paranoid emberek között mozoghatunk, ráadásul a fizu is jó. Én úgy érzem, hosszú távon mégsem élnék külföldön. Ameddig még jól érzem magam, és gyűjtöm a pénzt az ITTHONI TERVEIM megvalósítására, kint leszek. Aztán jövök haza.



Oszd meg, ha tetszett!
Facebook! MySpace!
Kapcsolódó írások:
Utolsó frissítés ( 2008. October 27. )
 

Hozzászólások  

# AndrásBogi 2008-10-27 21:40
1: Nem tudhatod, hogy az ételek ott miből készülnek. Nem állsz a futószalag mellett, hogy ellenőrizd a pármai sonkád nem-e tevéből van. De ez csak egy. El tudom hinni, hogy a szabályokat ott precízebben betartják. Miközben meg a szemetüket hozzánk szállítják...

2: A közlekedési morál valóban aggasztó itthon. Ám valószínűleg kevesebb idióta lenne az utakon, ha nem kéne a kevesebb pénzért sokkal többet hajtani. Ha van egy általános nem-érdeklődés, azt nem feltétlenül tartom jónak. Persze, amit leírtál az nagyon liberális szemlélet és nem tartom követendőnek az itthoni viszonyokat. Ám nekem sok esetben iszonyú elidegenedésnek tűnik, amit a nyugati ember művel.

3: Ugyan nem éltem külföldön, de hosszabb-rövidebb ideig magam is tartózkodtam már jó néhány helyen. Számomra döbbenetes felismerés volt, hogy mi magyarok, kurvára nem tartunk össze. De lehet, hogy én nem voltam épp jó helyen és időben...

Miért nem maradnál?
Egyébként annak örülök, hogy hazajönnél. Tessék kis magyar hazánknak kis magyar gyermekeket gyártani. :-)
# Magyarország vs. Külföldmaho 2008-10-27 22:50
Akkor megírnám a cikk másik felét:

4. Mindenhol jó, de legjobb otthon. Mondja a közhely. És valóban így van. Lehet másnak nem, nekem mindenképp honvágyam lenne, amit nyilván meg lehet szokni, de engem zavarna, ha nem mehetnék le fél óra alatt a szülőfalumba a kedves hegyek és erdők közé, amikor csak kedvem tartja, szükségét érzem. Nembeszélve szüleimről, akik idődödő emberek, így bármikor, azonnali segítségemre szorulhatnak. ("jó, mama, holnap indul a gépem, holnap estére ott vagyok, tartsatok ki" - ez nálam nem megy). Nekem létszükséglet, hogy magyar földet tapossak. (nincs turul tetoválva a seggemre és nem ordítom el naponta az istvánakirályt)

5. Nemzeti öntudat, nemzeti éntudat: hogy lehet magyarnak lenni egy nem magyar országban? ezzel mindig gondom volt, bár lehet én vagyok ilyen szerencsétlen. Még akkor is bajom lenne, ha összetartás lenne odakint, de szerintem sincs, ahogy Bogi mondja. PErsze haza lehet jönni nevezetes ünnepeken magyarkodni, de az úgy szar ahogy van. A gyerekembe hogyan plántálhatok egészséges nemzeti öntudatot odakint, amikor ez itthon sem egyszerű? Falramásznék, ha előbb énekelne Jingle Bellst mint Kiskarácsony nagykarácsonyt.

6. Ha hülye vagy, akkor mindenhol megtalálnak előbb utóbb. Csak azt lehet átvágni a szalámivéggel, aki hagyja, a lejárt szavatossággal szintén. Máskülönben nem hiszem, hogy azok a cégek, akik ugyanazt az áruházláncot üzemeltetik kint is, ne próbálkoznának ilyesmikkel máshol.

7. Ha született vesztes vagy, netán lusta, akkor máshol sem fogsz boldogulni. Aki szorgalmasan tanul, jó az ítélőképessége, meglátásai, az meg tud élni itthon is. Nem olyan jól, ez nyilvánvaló, de nekem speciel nem célom a kizárólagos pénzéhség.

8. Felelősséggel tartozom az országomért és a benne élőkért. Ha elmegyek, ha nehéz idők járnak: menekülök. Márpedig menekülni nem fogok. Történelmi nagyjaink, és a névnélküli hősök sem tették, pedig ezzel sokuk az életével fizetett. Ez fellengzősen hangzik, de így van. Tartozom annyival nekik, hogy itthon maradjak a rögösebbik úton.
# Bogi 2008-10-27 23:00
huh Maho, de kemény vagy...
(mi vagyunk a mindennapi élet hősei. de jó nekünk. :-))
# Judit 2008-10-28 11:04
hát... érdekes érzelmeket kelt bennem ez az egész. nyilván könnyebb lenne ezt megítélni épp érzelmek nélkül, no de miccsinálunk, arra vagyunk kondicionálva, hogy érzelmi kérdést csináljunk a hazafiság kérdéséből. mindhármótok mondandójában vastagon van igazság. ebben az országban nem amatőr szinten folyik az ellehetetleníté s, és tudom biztosan, hogy sok helyen nem állandó céltáblának használják a népet, vagy legalább ezt nem csinálják feltűnően. sok egyéb zönge (közlekedés, kulturálatlansá g, egymás torkának esés stb.) mellett perpill ez zavar a legjobban. iszonyúan húzzák le a bőrt - válogatott kreaítv módon - a dolgozó emberekről. aki pénzért és a nyugalmáért lécel, azt teljesen meg tudom érteni. hogy a magam részről mi a véleményem: tudjátok, hisz itt vagyok. bár nehezen tudnám artikulálni, miért is.

A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett!

< Előző   Következő >