|
 A rulett misztikus és máig divatos formája a szerencsejátékoknak. Világirodalmi klasszikusok, anekdoták, urban legends-ek százai keringnek a legképtelenebb történetekről, melyek lényege, hogy az „ördögkerék” hogyan taszította nyomorba vagy épp emelte az egekig játszótársait. A rulett elnevezés a francia roulette, azaz kis kerék kifejezésből ered. Története egészen az ókorig vezethető vissza. Pontos eredetére több elmélet is létezik, azonban ezek egyike sem bizonyított. Ami bizonyos, hogy csak a 18. század végén bukkan fel mai, felismerhető formájában, erről már dokumentációk is vannak. Ha valaki rulettjátékossal beszél, vagy ilyen tárgyú könyvet olvas, két kérdéssel biztosan fog találkozni. Az egyik: manipulálható-e, hogy milyen szám jöjjön ki, a másik: létezik-e nyerő stratégia.
A rulett manapság három formában játszható. Van a hagyományos, „élő” rulett, azaz az asztal mellett áll egy krupié, aki bedobja a cilinderbe a golyót, és vezényli a zsetonforgalmat. Létezik emellett a gépi rulett, amikor egy elektronikus rulett asztal mellé ülnek le a játékosok, és a gép bonyolítja a golyógurítást, illetve a tétek számolását. A harmadik lehetőség pedig az online válfaj, ez esetben a játékos otthonról, a gépe mellől tesz téteket, minden más a képernyő túloldalán zajlik. Bármelyik mellett is dönt az ember, ugyanaz fog történni: tétet tesz, és izgul a pénzéért.
A rulett olyan játék, ahol mindig a banknak van előnye, tehát az ő nyerési esélyei a magasabbak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki minél hosszabb ideig játszik, annál biztosabb, hogy veszteni fog. Nyerő stratégiák százai keringnek a neten, sokan bódítják azzal a tapasztalatlan játékost, hogy kevés pénzért cserébe elküldi a bőségszaru receptjét. Ez persze minden esetben átvágás, nincs kivétel, ugyanis ha lenne nyerő algoritmus, azt már egy matematikus régen felfedezte volna, arról nem is beszélve, hogy bezárt volna az összes rulettszalon. Szakirodalmak ezrei foglalkoztak a témával – sikertelenül. Amit biztosan ki lehet jelenteni az ésszerű játékkal kapcsolatban:
1. Minél tovább játszol ruletten, annál nagyobb eséllyel vesztesz, mivel mindig a banké az előny.
2. Minél mohóbb vagy, azaz minél többet kockáztatsz, annál többet bukhatsz.
3. Ebből következik, hogy akkor van több esélyed nyerni, ha kis tétekkel játszol, rövid ideig és nem veszi el az eszedet, ha nyersz, tehát nem fogsz kockáztatni, mint az őrült.
Az a jó stratégia a régi játékosok szerint, ha limiteket állítasz fel magadnak, és nagy önuralommal megállapítod minden játék előtt, hogy mennyi lehet a maximális veszteséged és mennyi a maximális nyereséged, ami alatt és felett mindenképp kiszállsz. A legtöbb tragédia abból származik, hogy az emberek mohóbbak ennél, és képtelenek határokat szabni maguknak. Általános szabály, hogy mindig akkor fogsz bukni, amikor nyerőben vagy, ha nem szállsz ki. A mámoros pillanat azonban sokak fejét zavarja meg, így úszik el fizetés, lakás, autó, önbecsülés.
A másik érdekes kérdés, hogy képes-e krupié nagy gyakorlat után eltalálni, hogy hova essen a golyó. Vannak olyanok, akik meggyőződéssel állítják, hogy igen, legalább a szériát, mások szerint ez kitaláció. Nem találtam még hiteles és meggyőző érvelést egyik mellett sem. Ahogyan az is kérdéses, hogy a gépi kaszinók „érzékelik-e”, hogy mire és milyen tétet tesznek fel a játékosok. Vannak, akik szerint jól megfigyelhető, hogy olyan asztalnál, ahol sokan és nagy tétekkel játszanak, ott azt „hagyja nyerni”, aki a legkisebb összeggel játszik. Mások szerint ez nevetséges, hiszen rég elpártoltak volna a pénzes játékosok, ha ez így lenne.
Az a helyzet, hogy a rulettben szinte minden előfordulhat, még a legördögibbnek tűnő kombináció is. Gondoljatok bele: a golyónak nincs emlékezete, nem tudja, hogy előzőleg már 23 darab piros volt, és csúnya dolog 24-jére is kipörgetni – a játékosok megdöbbenésére. Ha matematikailag nézzük, a rulett jól leképezhető, nincs benne semmi misztikus. De rögtön változik a szemlélet, amint a pénzünk forog kockán: attól kezdve minden kis apróságnak döntő jelentőséget tulajdonítunk.
Végül - a játék kedvéért – következzen néhány stratégia, amelyek tapasztalt rulettjátékosok szerint ha nem is 100%-ra, de nagy eséllyel nyereményhez juttatnak bennünket. Józan önmérséklettel, a szórakozás kedvéért nyugodtan ki lehet ezeket próbálni, hiszen érdekes színfolt lehet egy este a vörösek és feketék világában - a zöld posztó árnyékában.
Nyerő rulett-stratégiák
1. Vörös-fekete duplázós módszer
Ennél a stratégiánál csak piros, illetve fekete mezőket játszunk meg. Találomra kiválasztunk egy színt, és elkezdjük rakni rá a téteket. Először felrakunk $1-t. Ha nyerünk, újrakezdjük, ha vesztünk, akkor a következő körben megduplázzuk a tétet ($2). Ha nyerünk, újrakezdjük 1-ről, ha vesztünk, megint megduplázzuk. Így ahhoz, hogy összességében veszítsünk, egymás után pl. 7-szer kell valamelyik színnek feljönnie, aminek az esélye 1:128.
 2. Haladó módszer
Az elv nagyon hasonló, mint az előző módszer, ám itt a téteket az 1:2 mezőkre helyezzük el. Két ilyen típusú mező van, a harmadok vagy más néven tucatok (dozens), illetve az oszlopok (rows). Mivel ezek a mezők nyerés esetén a felrakott tét háromszorosát fizetik, ezért jóval valószínűtlenebb, hogy eltaláljuk azt, amelyikben a golyó landolni fog. Ezért két változtatással élünk a kezdő taktikához képest: itt nem öt, hanem HÉT kört várunk, tehát csak akkor kezdünk el tétet rakni, ha valamelyik tucat vagy oszlop hétszer nem jött fel! Mivel jobb a kifizetési arányunk nyerés esetén, ezért nincs szükség a tétek duplázására, elég egy kisebb ütemű emelés is. Ez azt eredményezi, hogy $200 dollárból nem 7, hanem 11 kört tudunk játszani.
3. Fibonacci-módszer
Leonardo Pisan, ismertebb nevén Fibonacci, az olasz Piza városában született 1180-ban. Fibonacci a Bonacci család tagja volt, és már mint kisfiú, diplomata apja kísérőjeként, sokat utazott a Földközi tenger környékén. Matematika megszállottsága, és a különböző kultúrák ismerete lehetővé tette Fibanocci számára, hogy bonyolult matematikai problémák megoldásával tűnjék ki. Leginkább a ’Fibonacci számsor’ felfedezése tette ismerté. Ez egy számsor, ami egyszerűen létezik a természetben.
A Fibonacci-számsor a következő:
1, 1, 2, 3, 5, 8, 13 ,21, 34, 55, 89, 144, 233, 377
A következő szám a sorozatban egyszerűen az előtte levő két szám összege. A kezdő szám az 1, a második szám a 0 + 1 összege (mert az egyes előtt nem létezik más szám, csak a 0) tehát ismét 1. A következő szám 1 + 1, vagyis 2, aztán 1 + 2, azaz 3 és 5 +3 , tehát 8, és igy tovább. A rendszer hasonlóan működik, mint a Labouchere vagy kihúzó rendszer, csak a játékos üres sorral kezd. Amennyiben az első fogadást megnyered, a sort törlöd, te nyerőben vagy, és semmit nem jegyzel fel. Amennyiben az első fogadás veszteséggel végződik, elkezded írni a sort, és az 1 számot jegyzed fel. A következő szám a sorban megadja, mennyit kell feltenned legközelebb. Ha a fogadás veszteséggel végződik, amit elveszítettél, azt a sor végére jegyzed fel. Amennyiben nyersz, kihúzol két számot jobbról, más szóval, törlöd azt, amit nyertél. Mint látod, a veszteségnél egy számot jegyzel fel, a nyereségnél pedig kettőt húzol ki. Természetesen itt is respektálni kell, hogy rulettről van szó, mindenesetre maga a rendszer nyugalomhoz és nyereményhez vezet.
Példa:
Kiválasztod a kedvenc színedet, és csak arra fogsz tippelni.
1. A téted 1 zseton és veszítesz 1 -1 zseton
2. a téted 1 zseton és veszítesz 1-1 -2 zseton
3. a téted 2 zseton és veszítesz 1-1-2 -4 zseton
4. a téted 3 zseton és nyersz 1-x-x -1 zseton
5. a téted 1 zseton és veszítesz 1-1 -2 zseton
6. a téted 2 zseton és veszítesz 1-1-2 -4 zseton
7.a téted 3 zseton és veszítesz 1-1-2-3 -7 zseton
8. a téted 5 zseton és nyersz 1-1-x-x -2 zseton
9. a téted 2 zseton és veszítesz 1-1-2 -4 zseton
10. a téted 3 zseton és nyersz 1-x-x -1 zseton
11. a téted 1 zseton és veszítesz 1-1 -2 zseton
12. a téted 2 zseton és nyersz x-x +0 zseton
13. a téted 1 zseton és nyersz stop +1 zseton
4. Az Oscar-grind
Aránylag új rendszer, amely az első számítógépek megjelenésekor vált híressé. 1965-ben a rendszert IBM 790 típusú számítógép tesztelte 280000 spinnél (pörgetés). A rendszer a próbán sikeresen átjutott, de az előfeltétel a nagy anyagi rezerva, illetve a számítógép erős idegzete volt.
A rendszer alapelve:
Felteszel egy eurót, ha nyersz, a sorozat befejeződött, és újra kezdesz. Ha veszítesz, a következő tét pont annyi lesz, mint amennyit veszítettél. Amint nyersz, a következő tét egy euróval lesz magasabb. Így folytatod addig, amíg nem lesz 1 euród pluszba. A legfontosabb, hogy amikor mondjuk befejeződik a vesztes sorozatod, és újra pluszban vagy, csak annyit tegyél meg tétnek, hogy az egész részért egy eurót kapj. Nem kell kockáztatni! (lásd 7. és 8. húzás a példában) Ezután a sorozat nyereséggel végződik, úgyhogy újra kezdesz.
Minta példa:
1. A téted 1 euró és veszítesz -1
2. a téted 1 euró és nyersz 0
3. a téted 1 euró és veszítesz -1
4. a téted 1 euró és veszítesz -2
5. a téted 1 euró és veszítesz -3
6. a téted 1 euró és nyersz -2
7. a téted 2 euró és nyersz 0
8. a téted 1 euró és veszítesz -1
9. a téted 1 euró és nyersz 0
10. a téted 1 euró és nyersz +1
www.rulett.lap.hu
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
játszottatok kiskorotokban a rullett játékkal otthon? szerintem azegy tök jó játék!
az igaziban tuti bukóban lennék, de a műanyagzsetonos játék az jó volt.
meg volt régen az i.q. kaszinó műsor is, amikor kérdésekkel kombinálták a rulettet.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.