|
 A világ maroknyi szociopata kezében, mindannyian birkaként állunk egy rémesen önző és embertelen pénzgyár szolgálatában. Úgy vagyunk rabszolgák, hogy még enni sem adnak nekünk. A bolygónkon dúló háborúk és a bűnözés mesterségesen gerjesztett jelenségek. A média pusztán manipulál és rettegésben tart. A vallások kétségbeejtően átlásztó hazugságok. Felelőtlenül szennyezzük a Földet. Oszama bin Laden ugyanolyan médiatermék, mint Genorazzo Mária. És nem mellesleg a kölyköknek egyre szarabbul megy a matek és a fizika.
Az összeesküvés-elméletek rajongói már majdnem száz hasonló alkotáson reszkették és dühöngték át magukat - erre is rá lehet állni, mint a fütyülős barackra - persze, hiszen félni és bosszankodni egyszerre különleges élmény (utoljára a Szomszédok c. teleregény váltott ki nálunk hasonlót).
A film címe Zeitgeist (a fogalom szó szerinti fordítása: korszellem, a kor emberi környezete, a kor utólagos megítélésekor használták leginkább), dokumentumfilm, 2007-ben jelent meg, díjnyertes mozi, ami a megjelenés másnapján ingyen elérhető volt a google videomegosztóján teljes terjedelmében. Ma is elérhető, még magyar felirat is készült hozzá. Az első rész három nagy egységből, fejezetből áll. Az első a vallást veszi tűz alá - sajnos kizárólag a keresztény vallást. A vallás rém kényes téma, különösen a 21. század elején. Minthogy az alkotók nem voltak eléggé alaposak, később, a hittel kapcsolatos fórumokon kaptak is rendesen az apró tárgyi tévedésekért, amelyre sajnálatos módon az egész koncepció megalapozását helyezték. Rossz helyről közelítették meg. Enyhe Dan Brown utánérzés, hogy az ősi napkultuszokat, az asztrológiát és a Jézus mítoszt összekapcsolván megpróbálták nevetségessé tenni azt, amin majd egy milliárd ember neveltetéséből adódóan még mindig nem nevet. Véleményem szerint a vallás olyan intézmény, amelyet távol kell tartani a gyerekektől. Igen, a büdös kölyök kapjon erkölcsi nevelést, de ne vallási köntösben. Az ezzel kapcsolatos örök szkepticizmust elűzendő érdemes elolvasni Richard Dawkins: Isteni téveszme c. művét, amely tudományos alapossággal járja körül az erkölcs és a vallás összefüggéseit vagy éppen ezek hiányát. Ha én dönthetnék, már holnaptól 18-as karika kerülne minden Szentírásra, amely ezen a bolygón napvilágot látott. Gyermekeinknek igenis legyen lehetőségük nyitott, tiszta és szabad tudattal mérlegelni, választani és dönteni. De sajnos ez a filmben meg sincs említve.
A második rész, az összeesküvős riogatósokban kötelező témaként szereplő 9-11 eseményeivel és körülményeivel foglalkozik, szakértők, drámai vágóképek és merész, igen merész végkövetkeztetések. Érdekes belegondolni a sejtetett majd kimondott eshetőségbe, a mozi szerint a merénylet egy megrendezett esemény volt. A több, mint háromezer ember a szuperhatalom neuralgikus ikertornyaiban pusztán aljas gazdasági érdekeknek köszönheti a vesztét. Hogy rosszabb lesz-e a világ ennek az eshetőségnek az elfogadását követően? Ugyan már... Hogy csak a mi életünkből vegyek példákat - Ruanda, Bosznia, Szudán és Kongó után ki ne hinné el, hogy háromezer embert pénzért megölnek? Mindezek ellenére kiváncsi lennék, miért nem kerülnek elő biztonsági kamerás felvételek, miért ez a nagy köd és hogy is volt ez a hirtelen háború, kész tervekkel és rendelkezésre álló forrásokkal alig egy rövid idővel a merényletet követően.
A harmadik fejezet az amerikai bankrendszerrel és annak külgazdasági hatásaival birkózik. Rendkívül érdekes, különösen a magamfajtának, akinek ezeddig fogalma sem volt, hogy mi is a pénz és hogyan működtet mindent és hogyan sodorhatja bajba az egész civilizációt. Aztán kellemetlen meglepetés, az első Zeitgeist az emberek bőre alá ültetett azonosító chip bevezetésének rémképe és a világkormány orwelli jóslata után - merő holisztikus katyvaszba tetőzik. Egy éve láttam, nem is tulajdonítottam az egésznek jelentőséget, számomra az a munka belesimult a dokumentumhorror egykedvű, ámde gondolatébresztő világába, amelyet késő este és egyedül nem nézünk, de remek téma a kocsmában a harmadik sör után.
A Zeitgeist Addendum a film tulajdonképpeni második része. Az első hatvan perc az előző rész koncepcióját követi, bankok, az USA gazdasági érdekérvényesítése titkosszolgálatok útján, gonosz tervek, eladósodó kis országok, megfenyegetett vagy akár meggyilkolt vezetők, mintha csak az első rész bulváros folytatása lenne.
Aztán jött az a valami. Az egész valahogy a helyére került. Érdemes volt rászánnom két újabb órát az életemből, mert a végén olyasmi történt, amit nem vártam. A FILM MEGOLDÁST KÍNÁL! Méghozzá kiváltképpen alapos, megfontolt, átgondolt és logikusan ismertetett megoldást. Ráadásul olyan kérdésekre adja meg a könyörtelen, de rém egyszerű és határozott választ, amelyeket manapság igen szűk körben mernek csak feltenni. Tényleg korlátlan mennyiségű energia áll rendelkezésünkre ezen a bolygón? Valóban elkerülhetetlen tönkretenni a Föld légkörét, állat- és növényvilágát? Az ember ténylegesen arra született, hogy egymást pusztítva végül kiírtsa önmagát? Egyáltalán, valóban versengő természetű lény az ember? És a kedvenceim, az örök slágerek: Kell-e nekünk egyáltalán dolgozni? Sőt, szükség van-e egyáltalán a pénzre?
A filmben megszólaló Jacques Fresco, egy majdan megvalósítandó város tervét ismerteti, amelyet a jelenlegi, egyelőre még a pénz világa által uralt környezetben kísérelnek meg felépíteni. A kezdeményezés a Venus Project nevet viseli.
A Zeitgeist az Addendum így végül egy globális mozgalommá érik, kézzelfogható tervvel, koncepcióval és mindannyiunk részvétele iránti igénnyel.
Március 15-ére hatalmas, az egész bolygón átívelő megmozdulást szerveznek, ahova Genorazzo Márián kívül mindenkit várnak szeretettel.
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
van linked, ahol meg lehet nézni a filmet?
2 (video.google.com/videoplay?docid=-7875957910374889889&hl=en)
3 (http://video.google.com/videoplay?docid=-3176819700539858901&hl=en )
ha nagyon zavaró, megteszem a szükséges lépéseket, mert a világért sem akarnám, h hazánk büszkesége elgépelve szerepeljen:-)
1. vallás és egyház közti különbségtétel, mert az gondolom, hogy hiba összemosni a kettőt. más a céljuk, más a funkciójuk, más a vetületük.
2. gyerekek és a vallásos nevelés. mihez képest tartsuk távol? a számítógéphez, az utcához, a drogokhoz, a tévéhez, a csetprogramokho z? direkt szélsőséges példákat hoztam. úgy érzem, hogy - ugyan nem tudok kiállni a vallásos nevelés mellett sem - manapság örülhetnénk, ha erős, életképes alternatívája lehetne bármilyen vallás a fentieknek.
1. A vallás (és az istenhit) önmaga nevel, tanít, gondolkodtat, irányt mutat, erőt ad. Elvileg az egyház ezt próbálná közösségbe fogni, a vallás elvei, tanításai alapján mederben tartani. Sajnálatos módon a jelenlegi egyházak vallástól függetlenül túlhierarchizál tak, túlpolitizáltak , hatalmuk túlzó, eredeti feladatukon túlnőve csinálják/csinálták azt, amit nem kéne. Szükség lenne egyházra, ha alapul vesszük, hogy szükség van vallásra, hiszen ott sem lehet anarchia.
2. Nem kaptam vallásos nevelést, sőt. Jóideig ateista voltam, aztán rájöttem, hogy valami nem stimmel így. Végletekig racionalista felfogásom olyan, tudomány által átlépni képtelen akadályokba ütközött, amik megváltoztatták a nézeteimet. A keresztségben "kapott" vallásom többnyire fedi a saját elveimet, ezért elfogadtam vallásomnak. Ettől függetlenül nem fogom vallásos nevelésnek alávetni a gyerekem. Az istenhit nem tanítható. A Biblia sem olvasható kényszerből. Isten létének/nem létének érzése csak felnőttfejjel megy. Majd ha úgy gondolja, megtalálja az útját, vagy így, vagy úgy. Bár a vallásos nevelést előtte nem ártott volna tisztázni.
Ám a vallásos nevelésnek nem törvényszerű alternatívája a drog/szgép/stb. Vallásos nevelés teljes mellőzésével lehet értékre nevelni a gyereket. Ehhez nem kell Isten.
2. a vallásos nevelésről: biztos vagyok benne, hogy vannak olyanok, sokak, akiknek az érettségéhez, temperamentumáh oz kiválóan passzol a vallásos nevelés és jól elboldogul vele egy életen át. viszont sokan vannak, akikékez nagyon nem. mindkét táborral találkoztam. katolikus egyetemre jártam, ott találkoztam először intézményes formában vallásos oktatással. rengeteg devianciát láttam, pedig nem erre volt nyitva a szemem. olyan devianciákat, amelyek jól lekövethetően a kényszerített vallási nevelésből fakadtak. túl merev a zubbony, ezalól sokan menekülni akarnak, ráadásul szélsőséges irányokba. ez nagyon nagy baj, ha nem ismerik fel időben.
nem osztom azt, hogy az istenhit nem tanítható. ab ovo kevés emberből lesz vallásos.
visszatérve ehhez:
"vallás és egyház közti különbségtétel, mert az gondolom, hogy hiba összemosni a kettőt. más a céljuk, más a funkciójuk, más a vetületük"
furcsamód nekem semmi bajom nincs az egyházakkal. ezek az intézményesítet t kiszolgálói a hit gyakorlásának szerintem jól működnek, közösséget építenek, nevelnek, oktatnak, lényegében a vallás-vallásosság összes pozitív össztársadalmi vetülete rajtuk keresztül érkezik (tudom, tudom a negatív is). említettem, nem javasolt kizárólag a kereszténységre gondolni a vallás említése kapcsán, bár persze errefelé ez a leggyakoribb - erre alapozva tennék fel egy nagyon érdekes kérdést: mi a közös a világ összes vallásában? (nem egy retorikai kérdés, amire kész válaszom lenne, tényleg kiváncsi vagyok, mi jut eszetekbe!)
nem tudom, talán az ember és a spiritualizmus, lelkiség.
de gondolom ennél még több minden is eszünkbe juthat.
nem szeretnék ujj-jal mutogatni direkt hatalom terén (jól írtam?), mert már sokan megütötték emiatt magukat, úgymond.
nos, szerintem a hit az, ami belülről fakad. nehezen megfogalmazható dolog, nem kézzel fogható. erő, vezéreszme, gondolat az élet részében vagy egészében. világi és spirituális tárgya lehet, de mindenképpen belső dolog, személyes.
nem minden hit jár vallással, egyházi intézményesülés sel.
a vallás a hit rokona is, eszmerendszerre l, feltételezi a hitet. nézőpont kérdése. ám szerintem a hit és a vallás nem mindig minden téren kapcsolódik össze. (előbb a hit, aztán az imádság.)
egyház. a hit és vallás magábafoglalója , intézményes formája.
szóval szerintem ami leginkább az emberé, az a hit. legyen az akár vallási vagy nem vallási indíttatású.
- a vallás lényegében egy utiterv az egyén hitéhez. ÁLTALÁBAN gyerekkorban kapja meg az egyén.
- a hit annyira személyes, h az egyén örök titka marad. ezáltal bizony előfordulhat, h van vallás(gyakorlá s) hit nélkül, de olyan is, h van hit, vallás(gyakorlá s) nélkül.
szerintem a nevelés kérdése a legfontosabb. szerintem a gyerekkori vallásos nevelés ellopja az egyén útját, amelyen keresztül eljut, eljuthat a személyes istenéhez, egyáltalán a gondolatkalando t, amely során istent talál.
tördelés megtréfálta a hirdetés szövegét. ugyebár a könyv akciós, nem Isten. jó esetben...
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.