|
A joghurtot egészséges termékként tartja számon a közfelfogás, főleg, miután a reklámok szerint kalciumban és fehérjében gazdag, segíti az emésztést, vagy épp a fogyókúrázóknak ajánlott. Tényleg ilyen egészséges, tényleg ilyen jó?
A Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztjében összesen 15 gyümölcsjoghurtot vagy „annak látszó élelmiszert” értékelt. A vezető piaci márkák közül 13 gyümölcsjoghurt, egy gyümölcs ízű joghurt („Könnyű és finom”) és egy tejtermék (Danonino) került a TVE nagyítója alá. Az Egyesület három bio minősítésű és négy fogyókúrázóknak szánt terméket vont be a vizsgálatba.
A termékeket a TVE összesen 11 (környezetvédelmi, táplálkozástani és fogyasztóvédelmi) szempont alapján értékelte. A szempontok között szerepelt többek között, hogy a termék tartalmaz-e aromát, édesítőszert, élőflórát, mekkora a cukortartalma, feltüntették-e rajta a tápértéket, milyen messziről szállítják, milyen a csomagolása.
A Tudatos Vásárlók szempontjai alapján első helyen a Zöldfarm biojoghurt, második helyen a Cserpes Műhely joghurtja, harmadik helyen pedig a német Andechser Natur biojoghurt végzett. A vizsgált termékek közül a TVE szerint a legkevésbé szerencsés választás a Jogobella light és a Müller 0,1%-os joghurtja, illetve a Seraph 0,1% gyümölcsjoghurt és a Danonino tejtermék.
Mivel a joghurt a fogyókúrázók kedvelt terméke, a termékek szénhidrát-tartalmát laboratóriumi vizsgálattal mérette be a TVE. Különösebb szabálytalanságot nem találtak, s bár négy terméken nem feltüntették fel a szénhidrát-tartalmat, a többi esetében a mért eredmények a csomagoláson feltüntetettnél alacsonyabbak voltak, ami pozitív.
Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy 100 g, tehát nem egész egy pohár termékben átlagosan másfél teáskanál cukornak megfelelő szénhidrát található. Különösen szemet szúró a Müller 0,1% „diétás” joghurt, amely 2,1 teáskanálnyi cukrot tartalmaz.
Mindezek alapján ezek a termékek inkább az édességek közé illenek, s kevésbé az egészséges élelmiszerek közé. Emellett a reklámokban azt sem szeretik felsorolni, hányféle vitatott hatású élelmiszer-adalékanyag (így több esetben kármin vagy aszpartám) kerül még a joghurtos pohárba az alapanyagokkal együtt. Érdemes tehát tanulmányozni kedvenc joghurtjaink címkéit.
A legtöbb hulladékot termelő csomagolása a Danonino tejkészítménynek volt. Azon túl, hogy 50 grammonként külön dínómintás dombornyomású pohárban árulják a terméket, még a gyerekeket célzó, fogyasztásösztönző állatfigurás (sorozat!) műanyag jégkrémes pálcika is található a csomaghoz ragasztva. Külön műanyagba csomagolva.
Fogyasztóvédelmi szempontból egy csomagolás volt félrevezető: a Jogobella light joghurt fél centis talpazaton áll, így a polcon nagyobbnak tűnik a pohár térfogata, mint amekkora valójában.
A teszt során fény derült még arra is, hogy
• számos pirosas színű gyümölcsjoghurtban (pl. Müller 0,1%, Kyr, Milli, Activia, Könnyű és Finom) előfordul az E120-szal jelölt kármin nevű színezék. Ez az anyag, amelyet a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porítmányából vonják ki, allergiás reakciókat válthat ki.
• a gyümölcsjoghurtokban található gyümölcsöket hozzáadás előtt hőkezelik, így azok aroma- és vitamintartalma lecsökken.
• a sok gyümölcsjoghurtban megtalálható zselatin a húsipar és a bőrgyártás melléktermékeként, a szarvasmarha és a ló csontjából, illetve kötőszövetéből előállított anyag.
És mit tudunk a gyümölcsjoghurt-gyártókról? – Információk a Cégmércéből
Mivel vásárlásunk során nem csak egy termék vagy íz mellett tesszük le voksunkat, hanem egy gyártót, vállalatot is támogatunk, a Tudatos Vásárlók Egyesülete annak is utánanézett, kik is valójában a gyümölcsjoghurt piac szereplői, hogyan értékelhető működésük környezeti és társadalmi szempontok szerint. Vizsgálódásaik eredményeként a Cégmérce új termékkörrel bővült.
A Tudatos Vásárlók szempontjai alapján a legjobb, legetikusabb márka a Varga bio, a Zöldfarm bio és a Virágoskút lett.
Az etikus, felelős gyümölcsjoghurt-gyártók rangsorában a legkevesebb pontot a Friesland (Milli, Oké!), a Danone és a Zott (Jogobella, Früchtegut) kapta.
A vállalatok környezetvédelmi teljesítményének vizsgálata során kiderült, hogy
• a 14 vizsgált cég közül egyiknek sincs (weboldalán elérhető, magyar nyelvű) környezeti jelentése.
• A Friesland Hungária Zrt. 2007-ben többször is kapott csatorna bírságot, mivel több tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba.
• A Sole-Mizo Zrt-t (Flört) pedig zajvédelmi határérték túllépése miatt, hulladék-nyilvántartás vezetésének elmulasztása miatt, és Frieslandhoz hasonlóan, csatornaszennyezés miatt marasztalták el.
• A Kärntnermilch (Spar NaturPur és Biofit) és a Danone rendelkeznek ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszerrel.
A cégek társadalmi teljesítménye kapcsán
• A TVE a legtöbb problémára a Danone-nal kapcsolatban bukkant. A cég hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól, a hatóságoktól és civil szervezetekről egyaránt.
• A Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a GVH többször is megbírságolta.
• A Friesland pedig a nemzetközi porondon került szembe civil szervezetekkel, mivel megállapításuk szerint több esetben is megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét
szabályozó nemzetközi egyezményt.
• A 14 vizsgált cég közül egyiknek sincs (weboldalán elérhető, magyar nyelvű) etikai kódexe.
A munkavállalókkal kapcsolatos magatartást vizsgálva a Tudatos Vásárlók a munkaügyi felügyelőségek adatait vették szemügyre. Nagyobb és többszöri bírságot a Sole-Mizo és a Friesland kapott. Kisebb bírsággal sújtották a Naszálytej (Zöldfarm bio), Virágoskút, Tolnatej (Yogolle), Alföldi Tej (Parmalat) és Minna Zrt. (Dini) vállalatokat.
Állatjóléti és állatvédelmi teljesítményüket tekintve – bár ez a tejiparban igencsak fontos szempont lenne – a vállalatok egyike sem ad információt az alapanyag származásáról. A fogyasztókat nem tájékoztatják arról, hogy mit tesznek a fő alapanyagot szolgáltató állatok megfelelő életkörülményeiért.
Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesületéről
Mentropia.hu
Oszd meg, ha tetszett!  Kapcsolódó írások: |
Hozzászólások
pár dolog eszembe jutott, ha nem bánjátok megosztom - nem kötözködés jelleggel, de ha a tisztánlátás a cél (pl Tudatos Vásárlók Egyesülete), akkor szerintem "muszáj"...:
- egyrészt az, hogy az élelmiszeripari cégek "élete" kettős: profitorientált vállalatok/vállalkozások (éljen, éljen a kapitalizmus), ugyanakkor a napi betevőnket előállító szervezetek. ebből végül az következik, hogy minél olcsóbban kellene minél jobb minőséget produkálni, ami azonban tudjuk, hogy nem így működik... ebből származnak a mindenféle áthágások, figyelmetlenség ek, és végül a büntetések.
- a szénhidrát tartalommal nagyon szeretnek manapság dobálózni... cukor, ez oké - általában a glükózt érti alatta mindenki. pedig rengetegféle cukor van, és ezek metabolikus útja is más és más a szervezetben, szóval nem kell átesni a ló túloldalára sem. arról nem is beszélve, hogy a cukor viszonylag gyorsan ürül a szervezetből... de szükség van rá, szóval... ha állandóan ennyire aprólékosan próbálunk az egészséges táplálkozásra figyelni, begolyózunk, az tuti...
- a vitatott adalékanyag kérdése jogos és küllön jó, hogy a környezetvédelm i teljesítményt is vizsgálták. ezek eredménye persze kevéssé bíztató, de hátha egyszer...
- szerintem pl azt, hogy mi mekkorának tűnik, buta dolog vizsgálni, ugyanis az max marketing, ami persze, lehet megtévesztésre alapuló, ezáltal etikátlan, de a térfogat rá van írva, szal el kell olvasni és kész... ha már tudatos vásárlás, akkor azt is vegyük tudomásul, hogy az ilyenfajta csalásokkal szemben is tudatosan kell védekezni, nem pedig etikátlannak bélyegezni.
- az, hogy a kármin levéltetvekből készül, az egy dolog. a mézzel kapcsolatban sem szokás olyasmit emlegetni, hogy "olyan anyag, mely úgy készül, hogy az egyik élőlény ivarsejtjeinek tömegét egy állat összegyűjti, nyálával homogenizálja, lenyeli, emészti, majd visszaöklendezi "... guszta, ja. viszont csupa egészség
- a gyümölcsök hőkezelése pontosan a fentebb említett kettős élet következménye: tartósítani kell valahogyan a gyümölcsöket, és ez sajnos csak hőkezeléssel oldható meg a legjobban. illetve fagyasztással. tény, hogy a hő hatására a vitaminok bomlanak; kompromisszum, sajnos. ellenben ha valaki nagyon egészséges szeretne lenni, vegyen mellette gyümölcsöt és zöldséget, az a tuti.
- a zselatin persze, hogy onnan származik, lévén, hogy biológiai anyag. btw ugyanettől a zselatintól finom a húsleves is, vagy áll össze a kocsonya - mely ételek ugye szintén marha, sertés vagy baromfi csontjából (plusz húsából) készülnek...
- hogy a cégek ilyenek vagy olyanok, az maximum tényleg a termékeik felé való viszonyulás szempontjából mérvadó. az adatok persze elgondolkodtató ak... az etikai kódex pedig... hehe, na.
- amit viszont komolyan hiányolok a vizsgálatból az pont a joghurtság lényege: maga az élőflóra és annak vizsgálata... enélkül szerintem ez kábé egy félig elvégzett vizsgálat, melynek ki tudja mi volt a célja...
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.