|
 Horthy Miklós különleges alakja a magyar történelemnek. Országunk egyik legvészterhesebb időszakában élt és töltött be meghatározó politikai szerepet. Számos felelős pozíciója közül - saját bevallása szerint - mégis arra emlékezett a legszívesebben, amikor még Ferenc József szárnysegédje volt. A hálátlan kormányzói feladat elvégzése után az utókor szélsőségesen és megosztottan ítélte meg őt, de bárhogy is vélekedünk róla, nagy formátumát mindenképp el kell ismernünk. Róla szóló írásunk első része e vitatott politikus életét követi nyomon egészen a második világháború kitöréséig.
Fél évszázaddal Horthy Miklós halála után nemcsak a magyar társadalom és a közélet, hanem a történész szakma is megosztott a kormányzó munkásságának és történelmi szerepének megítélésében - mondta nemrégiben Gergely Jenő, az ELTE tanszékvezető professzora. A Magyar Tudományos Akadémia történész doktora szerint a magyar közélet egyik hibája, hogy a történelmi személyiségeket vagy csak pozitív, vagy csak negatív figuraként akarják látni az emberek, a kép azonban ennél sokkal összetettebb: Horthy Miklós esetében is voltak olyan mozzanatok amelyek elmarasztalhatóak, de olyan döntések is, amelyek nem voltak rosszak az adott korban.
Gergely Jenő szerint nem feltétlenül Horthy Miklós személye, sokkal inkább a két világháború közötti korszak az ellentmondásos. Huszonöt éves kormányzása alatt összeomlott a történelmi Magyarország, megszűnt a monarchia, új típusú gazdasági és társadalmi berendezkedés kezdődött, de a gazdasági mellett kulturális fejlődésen is keresztülment az ország. Mindez az akkori államfő nevéhez kötődik, még akkor is, ha ebben nem volt nagy szerepe, hiszen nem volt kiemelkedő tehetségű államférfi, sokkal inkább a miniszterelnökei hozták meg a döntéseket és befolyásolták a történelmet.
"Ha a mérleget nézzük, akkor azért tűnik úgy ma a lakosság többségének Horthy negatív szereplő, mert maga a rendszer volt negatív alapvetően. Olyanfajta igazságtalanságok voltak rá jellemzőek, amelyeket a lakosság döntő többsége nem tudott elviselni (...) De abban, hogy ez a rendszer így létrejött, Bethlen Istvánnak, vagy Gömbös Gyulának sokkal nagyobb szerepe volt. Tehát ezt nem Horthy szabta meg, hanem ezek a kiemelkedő személyek, politikusok"
Horthy Miklós megítélése saját korában is folyamatosan változott: az 1920-as évek elején széles körű elégedetlenség volt az országban, a harmincas évek végére azonban egyfajta nimbusz vette körül az államfőt. Az tehát, hogy napjainkban ki, hogyan akarja láttatni és bemutatni Horthy Miklóst nagyban függ attól, hogy kormányzásának melyik korszakára helyezi a hangsúlyt. A kormányzó megítélésében az elmúlt ötven évben folyamatosan közrejátszottak az aktuálpolitikai érdekek.
Horthy Miklós Kenderesen született 1868. június 18-án. A debreceni kollégiumban tanult, majd 1886-ban, a fiumei tengerészeti akadémia elvégzése után tengerészhadapróddá nevezték ki. 1900-ban sorhajóhadnagy lett, majd 1908-1909-ben a Taurus parancsnoka. Később mint korvettkapitány Ferenc József szárnysegéde volt. Horthy Miklós 1901. július 22-én Aradon kötött házasságot jószáshelyi Purgly Magdolnával (1881–1959), Purgly János és Vásárhelyi Ilona leányával. Négy gyermekük született. Az első világháború kitörését követően különböző hadihajókon szolgált, 1917 májusában az otrantói ütközetben megsebesült. Gyógyulása után, 1918. február 27-én ellentengernaggyá, és több, rangban felette álló sorhajókapitányt és tengernagyot megelőzve a császári és királyi flotta parancsnokává nevezték ki. Horthyról mint tengerésztisztről a szövetséges és ellenséges erők tisztjei egyaránt nagyon jó véleménnyel voltak. A világháború után visszavonult kenderesi birtokára.
1919-ben Károlyi Gyula kormányában elvállalta a hadügyminiszteri tárcát, Károlyi lemondását követően a nemzeti hadsereg fővezére lett. A Tanácsköztársaság után, 1919 augusztusának elején csapataival az antant engedélyének birtokában a Dunántúlra vonult, főhadiszállását pedig Siófokon rendezte be. Horthy helyesen ismerte fel, hogy a zűrzavaros helyzetben kizárólag egy összefogott fegyveres erő képviselhet reális hatalmat: George Russel Clerk - a brit külügyminisztérium 1919. október végén – november elején Kelet-Európába küldött megbízottja - végül vele állapodott meg arról, hogy a román kivonulás után a Nemzeti Hadsereg vegye át az ellenőrzést Budapesten. Sir George Clerk azt kérte Horthytól: ha hatalomra kerül, számoljon le mind a szélsőjobboldallal, mind a szélsőballal. A katonai diktatúra felállításának tilalmát Horthyval elfogadtató Clerk-misszió eredményeként 1919. november 16-án, miután a román hadsereg gondos ellenőrzés mellett távozott a kifosztott Budapestről, Horthy a viseletéről „darutollasnak” nevezett haderő élén bevonult a fővárosba. Főhadiszállását ideiglenesen a Gellért Szállóban rendezte be, a különítményesek pedig több saját központot alakítottak ki saját maguknak. 1920. március 1-jén a nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta, ezt a tisztet 1944. október 15-ig töltötte be.
Horthy elsőként Teleki Pált nevezte ki miniszterelnökké, majd Teleki lemondása után a Bethlen István nevével fémjelzett mérsékeltebb politikusokat támogatta. 1921 nyarán államfőként gróf Bethlen Istvánt nevezte ki miniszterelnökké, s ezzel hozzájárult a húszas évek konszolidációjához. IV. Károly két sikertelen visszatérési kísérlete után Horthy hatalmi pozíciója végleg megszilárdult. Bethlen gazdasái konszolidációját tönkretette a gazdasági világválság, amiből Gömbös Gyula dinamizmusa és 95 pontból álló Nemzeti Munkaterve tűnt kiútnak. Horthy így régi harcostársát, a diktatórikus ambíciókat dédelgető, feltétlenül olaszbarát politikust tette meg miniszterelnöknek (1932–1936). Gömbös túlzott szélsőjobboldali törekvéseivel Horthy nem értett egyet, csak azért nem váltotta le a miniszterelnököt, mert halálosan beteg volt. Gömböst Darányi, majd Imrédy követte, alattuk az ország megálíthatatlanul jobbra tolódott. Külpolitikailag Horthynak, mint minden más korabeli politikusnak a fő törekvése a revízió volt. Miután Horthy nem szimpatizált a kommunizmussal, önmagában pedig kevés lett volna az ország ereje a határok megváltoztatásához, szükségszerűen a náci Németország és a fasiszta Olaszország támogatására volt szükség.
1938 augusztusában Adolf Hitler hivatalos látogatásra hívta Horthyt és Imrédyt. A tárgyalások során Hitler közölte velük, hogy küszöbön áll a Csehszlovákia elleni támadás időpontja. Azt várta a magyar féltől, hogy játssza el az agresszor szerepét, aminek fejében Szlovákia teljes területét felajánlotta Magyarország részére. Ezt Horthyék egyhangúlag elutasították. Az ott tartózkodó Kánya Kálmán szerint Horthy figyelmeztette Hitlert, hogy újabb világháborút fog kirobbantani, amit el fog veszíteni, mivel nem rendelkezik tengeri hatalommal. Hitler ezt követően kiabálni kezdett vele. Horthy figyelmeztette, hogy távozni fog, mivel ez a hangnem megengedhetetlen egy önálló, ezeréves állam képviselőjével szemben. Hitler nyugodt, tiszteletteljes hangnemre váltott, azonban ettől kezdve gyűlölettel viseltetett Horthy irányában.
A kormányzó a kétszer már vakvágányra siklott politikai program (jó viszony a németekkel és közeledés a Nyugathoz) megvalósítására 1939-ben, a második világháború kitörésének évében újra Teleki Pált nevezte ki miniszterelnökké, akkor még nem sejtve, hogy ezzel drámai sorsot ró barátjára.
Forrás: horthy.lap.hu
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
Horthy, kormányzósága, valamint a kor összefüggései nagyon nagy kedvencem nagyon mélyen benne vagyok és roppantul érdekel
"nem volt kiemelkedő tehetségű államférfi, sokkal inkább a miniszterelnöke i hozták meg a döntéseket és befolyásolták a történelmet"
Ebben nem tudok egyetérteni. Mármint abban, hogy attól nem volt kiemelkedő tehetségű államférfi, mert a miniszterelnöke i hozták meg a döntéseket. Mindenki tette a dolgát: az operatív döntések meghozatala - megfelően a kormányzó jogköréről szóló jogszabálynak - nem Horthy dolga volt, azokat ő legfeljebb befolyásolhatta .
A másik, ami szerintem sántít, az a Bethlen utáni szigorúan monoton jobbratolódás. Darányi eléggé visszafogott volt e tekintetben Gömböshöz képest. Komoly jobboldali fordulat Imrédy alatt fenyegetett csak reálisan, de ő is belebukott az előkészítésébe (nem mellesleg, és nem véletlenül, gyakorlatilag Bethlenék buktatták meg a háttérből).
Amúgy jó kis írás, mert nem idealizálja és nem is démonizálja Horthyt.
Késő van
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.