JoomlaWatch Stats 1.2.9 by Matej Koval
Főoldal arrow Publikációk arrow Politika arrow GoodBye Mr. President!
GoodBye Mr. President! PDF Nyomtatás E-mail
Felhasználói értékelés: / 6
LegrosszabbLegjobb 
Írta: Josa Balint   
2009. January 19.

obama_Január 20-án beiktatják az Egyesült Amerikai Államok 44. elnökét, és ezzel véget ér 8 év republikánus elnökség a Fehér Házban. Igyekszem bemutatni az amerikai történelem egyik legrosszabb elnökének 8 évét, politikai örökségét.

Kezdeném azzal, hogy a valaha legrosszabb elnök az amerikaiak szerint nem Bush, hanem Nixon volt. Az elnöki rezidenciából úgy még senkit sem rúgtak, ki mint Watergate botrány hősét, a vietnámi háború tulajdonképpen elveszítőjét. No persze Bush csak egy halvány 1%-al lett népszerűbb jól mutatva, hogy azért nincs minden rendben vele és az amerikai választókkal sem.


A távozó elnök karakterének megértése nem túl nehéz feladat. Egyfajta idolként választották meg. Intelligenciája középszerű, fehér, gazdag, befolyásos családból származik. Bigottan vallásos, vadászik, állatot tart, családot szerető, rendmániás, és sokkal többre tartja az országot ahol megszületett mint bármely másikat, ahol megfordult. A műveltségéről európai szemmel csak csúnya anekdotákat lehet mesélni, bár a második világháború csendes-óceáni részéről, vagy általában az amerikai történelemről sokunknak tudna újat mondani. Ő jelképei azt a fajta amerikai álmot, amit a fehér középosztálybeli amerikaiak álmodnak. Az első választási győzelmét nekik köszönheti a másodikat már közvetve személyesen Oszama Bin Ladennek. A választási vitákban többször is kinevették a moderátorok és ellenfelei is, mikor nem ismerte a szegénységi küszöb dollár értékét, vagy az analfabéták számát, vagy a Közel-Kelet államférfiait. Amiben ő hitt az, egyfajta küldetéstudat, egy jobb világba vetett hit, amelyben isten és Amerika tudja mi kell a többieknek.


Hibás döntései közül csak párat szeretnék bemutatni, főleg azokat, amelyeknek máig tartó hatása él ma is, illetve befolyással lesz utódja sorsára is. Megpróbálom időrendi sorrendben.

 

Az oktatási program (No child left behind), amely központosította az oktatási intézmények képesítési rangsorát és újraosztotta a rájuk szánt pénzt, gyakorlatilag bebetonozta az USA polarizálódó iskolarendszerét. A szegény iskolák, ahova a legtöbben járnak tartósan lemaradnak mindenben, így az USA évek óta sereghajtó a fejlett ipari országok tanulmányai versenyeiben.

 

2001 szeptember 11-e. Ha abból indulunk ki, hogy a terrortámadást valóban az Al-Káida hajtotta végre, akkor a Bush kormány védtelenül hagyta a lakosságot, és semmit sem tett elhárítására. Nem sikerült senkit sem elfogni a valódi tettesek közül, Oszama (ha létezik az a bizonyos ilyen nevű személy) ma is él, kvázi legyőzte az USA elnökét.

 

Patriot act I. és a hozzá kapcsolódó, az alkotmányos és emberi jogokat sértő törvények sorát fogadta el a kongresszus és egyben levédte a Guantanamo bay bázisban elkövetett fogolykínzások és törvénytelen fogva tartások kitervelőit, végrehajtóit. Az USA legálisan hajthat végre emberrablást, bírói engedély nélküli lehallgatást, fogva tartást, illetve hajthat végre katonai akciókat bárhol a világban ahol terror fenyegetettséget érez.

 

Börze Felügyelet és a hitelválság. Az USA jelzálog hitelezési felügyeletét is a Fed látja el, de az Elnöki rendelet levette a kezét az olyan jelzálogpiaci műveletekről, amelyek a bankok vagy befektetési alapok közötti műveletekre szolgáltak úgymond a szabadpiaci kereskedelem miatt. Az elnök második terminusára pedig a bankokat és hitelintézeteket felszólította arra, hogy a hiteleket akár a munkanélküli segélyre is nyújtsanak és erre részben állami garanciát vállalt. Ez beindította azt a folyamatot, amit ma hitelválságként ismer a világ. Bárki kaphatott hitelt, és a bankok szabadon adták-vették a hitelek törlesztéséből várható bevételeket.

 

Demokrácia építés Nagy Testvér módra. A Bush stáb által nem eléggé demokratikus államokat embargóval, a terrorista államokat a megelőző csapás doktrínájával fenyeget külpolitika eredménye a Chavezi fordulat Dél-Amerikában (Bolívia, Brazília, Peru „elvesztése”) a Hamasz hatalomra kerülése a Gázai övezetben és két teljesen kilátástalan háború Afganisztánban és Irakban.

 

Klíma és nyersanyag válság. Az USA nemcsak hogy ignorálta a növekvő környezetrombolásból eredő környezeti károkat, de tevékenyen részt is vett az amerikai biológia lábnyom növelésében. Az Alaszkai olajkitermeléstől az energianövények állami dotálásáig. Természetesen a Kiotói szerződés életbelépését sem véletlenül akadályozták meg, mint a fajlagosan a legnagyobb széndioxid kibocsájtó nemzet. Mellékszál hogy a Bush stáb impotenciájának következményeit New Orleans lakói a Katrina hurrikán pusztításakor duplán is érezhették, és részben ez áll a demokrata választási győzelem elsöprő eredménye mögött.

 

Közel-Kelet. Bush tartós békét ígért és önálló palesztin államot,amelyhez az Útiterv fantázia nevű program vezetett volna el, de mivel alábecsülték a tervben résztvevő államok szuverén jogát a vezetőik megválasztására, a palesztin területek egyfajta polgárháborús elszakadáson vannak túl nem beszélve arra, hogy Izrael ismét megszállta Gázát, ami nyilván kizárja egy szuverén palesztin állam létét. Bush békét ígért és most (is) háború van. Irán pedig a legnagyobb térségbeli ellenfél semmit sem gyengült, sőt inkább erősebbé vált, az esetleges katonai beavatkozás üres fenyegetés maradt csupán, de legalább stabilizálta a konzervatív-amerikaellenes tábor hatalmát.


Oliver Stone rendezésében nemsokára láthatjuk majd az ifjú Busht amint összeszedi a sok sérelmet az öccsével való versengésben és végül elköveti mindazt amit az imént felsoroltam. Azonban nem csak hibát követett el, hiszen a távozó adminisztráció pozitív eredményeket is elért.


Észak-Korea. Jelenleg ismét feszültségek mutatkoznak, de a rezsim lényegesen kevesebb veszélyt jelet a világra mivel az USA végül kivásárolta a koreai atomprogramból az országot.

 

Irak. Nyilván Szaddam Husszein senkinek sem fog hiányozni. Az USA legújabb csapatkivonási menetrendje már egyfajta alagút a fény felé.

 

Európa. A Bush adminisztrációnak kedvező államfők sora új atlanti szerződéshez segítheti európát. Az új német, francia, lengyel politikai stratégia már készen áll Obama fogadására és mivel Bush mindent összekuszált korábbi partnereivel most könnyebb lesz megegyezni a jövőről, kezelni a válságokat és valahogy ellensúlyozni Kínát és Oroszországot.

 

India. A legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ország a Bush által kiadott atomtitkok és fegyverzeti szállítások révén beállt a szövetségesek közé, ami a jövőben fontos lehet a világpolitikai sakkjátszmában, főleg a várható ENSZ BT bővítésekor, ahová India biztosan bekerül.

 

Terrortámadás mentes övezet. Ez állhatna Bush Texasi Ranch-ának bejáratában, hiszen ezt tekinti legfőbb eredményének. Nyilván elfejti, hogy London és Madrid már nem esik bele az övezetbe, hiszen a globális terrort csak átirányította máshova és bár 7 évig nem érte ilyen akció az Usát az előtte 7 évig sem (ezt csak Bush idejében sikerült ilyen léptékben), szóval ezt az eredményt inkább nem lobogtatnám a helyében önigazolás gyanánt.


Amerikában egyfajta hinta érvényesül váltógazdálkodás helyett. Nyolc év Clinton után nyolc év Bush, és most jöhet Obama. A demokrata és republikánus értékek eléggé kettéválasztják az országot és a pártok között országosan jól látható hasadék tátong a főbb kérdésekben. Obama talán képes lesz ezen szakadékok átugrására? A politikai tőke megvan hozzá, a bizalom mögötte áll. Sajnos azonban nem látszik olyan stratégia ami egyszerre képes minden kérdést megnyugtatóan orvosolni, hiszen a Bush által örökül hagyott válságokat még feltérképezni is hosszú idő, megoldási stratégia pedig csak ezután készül majd el.

 

A típuspélda legyen mondjuk a társadalom biztosítás. A medicare elúszott, az idősek és gyerekek betegbiztosítására már nincs elég pénz a rendszerben, a magánbiztosítottak számlát pedig a dotcom illetve a mostani krízis nullázta le. A szegénységi küszöb alatt élők száma nő, és a leendő munkanélküliek sem fognak új adókkal pénzt pumpálnia rendszerbe. A központi költségvetés rekordhiánnyal és rekord adóssággal küzd, új adókat pedig Obama nehezen ver majd át kongresszuson.

 

A világ kíváncsian vár, és bízva tekint a következő elnökre, hiszen a buzdító ígértetekkel teli kampány után itt az ideje eredményeket produkálni, különben nagy lesz a baj és a világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalmát irányító új elnök sem lesz más mint egy teljesületlen álom.



Oszd meg, ha tetszett!
Facebook! MySpace!
Kapcsolódó írások:
Utolsó frissítés ( 2009. January 19. )
 

A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett!

< Előző   Következő >