|
Erre a kérdésre adható kapásból az a válasz, hogy megválassza Magyarország és Európa Európa Parlamenti képviselőit. Amire ezen kívül még alkalmas, arról írok a követezőekben, ha nem is pontosan, de legalább gondolatébresztő jelleggel.
Az EP választás szabályai jól tudjuk nem azonosak az országgyűlési választásokéival (Ogy), így az ott elérhető szavazat-mandátum arányok mások mint az EP-n. Mivel országos listára adjuk voksainkat a lehető legarányosabb eredmény születik tekintetbe véve, hogy a szavazókör adott (M.o.) és a listán nincsenek kompenzációs hatások, illetve a személyek sem lehetnek kiugróan érdekesek vagy utáltak, mint az egyéni képviselők az Ogy-n. Tehát a szavazás várható végeredménye valójában egy, az országos, biztosan szavazó állampolgárok körében mért közvélemény kutatásként is felfogható. Lemérhető tehát az ország politikai véleménye. Tekintetbe véve, hogy jelenleg ez kb. kétharmados ellenzéki győzelmet fog hozni a kormányon lévő MSZP ezt a pontos mérést próbálja majd relativizálni.
Milyen érvei lesznek? 1. Részvétel. A várhatóan igen alacsony (25-30%-os) részvétel azt hivatott majd alátámasztani, hogy az otthon maradottak között többségben lettek volna a baloldali voksolók. Persze ezt bizonyítani vagy cáfolni lehetetlen, tehát jól elsüthető kifogás. 2. Pontosan az arányosság, hiszen elviekben az Ogy voksoláson más, területi-helyí népszerűség is befolyásolhatja a szavazás kimenetelét. Szili Katalin bukása óta azonban előre jelezhető, hogy az Mszp-Szdsz páros még közösen állított jelöltjeinek sincs esélye a parlamentbe kerülésre egyéni szavazókörből. Vagyis az EP választás jó arra, hogy nagyjából pontosan megjósolja az egy éven belül esedékes totális bal-lib bukást.
Persze nyílván jó az EP-be bekerülő és a hazai politikai közélettől fényévekre katapultáló politikusoknak, mivel terveikkel ellentétben a kutyát sem érdekli pontosan mit és miért csinálnak majd odakinn. Jó a kormányerőknek is egy picit, arra hogy megmutassák, ha a baloldal tényleg nem megy el a következő választásra sem (népszavazások, Ferencváros, Pécs) akkor a következő Miniszterelnök nemcsak hogy Orbán Viktor lesz, de ha ő úgy akarja a koronázott király is.
A parlamentbe kerülési küszöb azonos mértéke (5%), de a részvételi adatok miatt juniús 7 nem alkalmas megítélni a kampány egyik fő elemének a „rasszista, antiszemita szélsőjobboldali Jobbik” valódi erejét. A jobbik bekerülése vagy sem -valóban komoly tét lehet, de nem azért, mert ettől komolyan kellene tartani, hiszen a legtöbb ország küld majd „szélsőségeseket) Brüsszelbe. A kérdés az, vajon lesz-e kihívója itthon a cigányellenes retorikának. Pontosabban, lesz-e olyan parlamenti párt, amely nem csak sallangokat mond és gesztusokat tesz a magyarországi etnikai feszültségek ellen és a társadalom alsó-legalsó rétegeinek megmentése érdekében. Pl, az Szdsz túljut-e azon, hogy a cigányság politikai integrációját a vidéki szervezetek (látszat) tagtoborzásával képzeli el, illetve az Mszp-Fidesz páros valaha is komolyan gondolja a kisebbségek parlamenti képviseletét? Ezek lennének a Jobbik ellenszerei nem a kiszorítás és különböző gyűlöletbeszéd törvénymódosítási performansz vagy éppen a félelem alapú és ezért sokszor szánalmas ellen-hecckampány.
Európában is mindenütt „felülreprezentáltak” a kis(nemcsak jobb, de baloldali és zöld) pártok, amelyeknek az EP lehet az ugródeszka a „valódi” parlament felé. A válság és az alacsony részvétel (pl Szlovákia 15-20% de összesen sem lesz 40%) alkalmat ad Európa sokszínűségének és a demokratikus intézmények általános leépülésének megjelenítésének egyszerre. A korábban a Néppárt (tagjai pl MDF, Fidesz és a jobbközép pártok) alkotta a legnagyobb frakciót és adta az Unió vezetőinek többségét, de ez valószínűleg megfordul és az Európai Szocialisták lesznek a befutók. A választás jellemzően a parlamenti felállás negatívja, így mivel az Unióban túlnyomó részt jobboldali pártok alkotnak kormányt az EP-ben ez majd valószínűleg fordítva lesz.
Az Ep választásnak van még egy, végre pozitív oldala is. Összeurópai. Ha ezt sikerülne megérteni átérezni valahogy az talán segíthetne látni a dolgok jó oldalát is. Hiszen a futball –vb döntőt leszámítva kevés olyan esemény van itt Európában, ami ennyi embert érint egyszerre. 27 ország sokszáz-millió lakosa él-élhet szabad akaratával. Nagy dolgok ezek, érdemes belegondolni…
Oszd meg, ha tetszett!  |
Hozzászólások
Barroso újrázását a néppárt támogatja , sőt a szocik is, bizonyos baloldali jellegű törekvések megvalósulása esetén.
A Lisszaboni Szerződés eddig sem az EPn múlott. 2009 elején már életbe kellett volna lépnie az EU "alkotmányának", de az írek beintettek, mert ott ugye népzavazás volt. A többi tagállamban parlamenti döntés elég volt a ratifikációhoz. Gyanítom, hogyha mindenhol megkérdezték volna a népet, más ország is elutasította volna. Anélkül, hogy tudnák mi az (pedig a LSZ a jelenleginél nagyobb szerepet szán a nemzetek parlamentjeinek , kvázi nagyobb beleszólást nemzet szinten). Tájékozatlanság , ami viszont a kint ücsörgő politikusaink kommunikációján ak teljes hiányából ered.
na, ez az. hol is kéne ezt elkezdeni? helyi szinten először, mikor már megalapozottabb an lehet az EU sznt felé haladni.
Azonos volna a véleményünk, bár az SZDSZ-től én már régen nem vártam semmit, a FIDESZ kormány várhatóan átveszi majd a Jobbik cigányellenes retorikáját, az MSZP pedig a következő pár évben magával kell hogy foglalkozzon, ha meg akar tisztulni, újra hiteles akar lenni. Persze, minden korábbi kijelentésemmel ellentétben, nem vagyok orákulum, ezért lehet, hogy a FIDESZ majd mindent megold - erre majd négy év múlva térnék vissza.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.