|
 A hitel önmagában is félelmetes erővel bíró fogalom, amely arra sarkallja az embert, hogy kétszer is meggondolja ezt a lépést. Ha óvatlanul és felelőtlenül ugrik egy szerződésbe, kitörheti a nyakát – néha szó szerint. A válság óta a helyzet rosszabbodott, óriási a zűrzavar. Égető szükség van professzionális tanácsra, tájékoztatásra, de legfőképp hideg fejre és racionális gondolkodásmódra.
Miközben a belpolitikai állapot egyre jobban felkavarodik, a hitel kockázatvállalása továbbra is bárdként hasogatja az állampolgárok pénzügyi körülményeit. Dr. Szabó V. László gazdasági büntetőjogi szakjogásszal 2009 márciusában beszélgettem. Úgy vélem, az ügyvéd úr által felvázolt pénzügyi helyzet, illetve a jelenleg rendelkezésre álló megoldások változatlanul hasznos információkat tartalmaznak az olvasó számára.
Dr. Szabó V. László: „Először is lényeges, kik készítik a reklámokat: azok, akiknek érdeke, hogy a hiteleket fölvegye valaki. Ezek nem minősülnek teljes körű ajánlatnak, de a reklámok csak a jéghegy csúcsát képezik. Miután a leendő ügyfél megnézi őket, el kell mennie a pénzintézethez, ahol szembesül egy többoldalas szerződéssel. A szerződésben szerepel egy apró betűs rész, amelyre fokozott figyelmet kell fordítani, különben az ügyfél könnyen eladósodhat. Lényeges, hogy mielőtt bárki aláírja az árfolyam-emelkedésből származó kockázatokat – amelyek rendezésére ő maga vállalkozik –, tisztában legyen saját anyagi hátterével. Ha a havi törlesztőrészlet hirtelen megugrik, van-e annyi tartalék otthon, hogy ki tudja fizetni a többi hátralékot is.
Ma, amikor az ország devizaadóssága óriási, továbbá az emberek nagy része fogyasztási hitelt vett föl – hitelkártyával vagy áruvásárlással bármelyik hipermarketben vagy bevásárlóközpontban –, átlagosan többet költenek, mint amit vissza tudnak fizetni.
Szerintem a devizában történő eladósodásnak van hat lehetséges megoldása, de a hatból egyik sem az igazi. Lehetne egy hetedik is, bár az még nem született meg, és ehhez óriási kompromisszumkészségre lenne szükség a kormány, illetve a bankok részéről.
♦ Az első, akihez lehet fordulni, az ún. Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE). Ez a szervezet megpróbál a bankkal egyezkedni, átütemezést elérni az adós fizetési kötelezettségében. Itt megnézik, hogy milyen az adós bevétele, milyen hosszú a futamidő, és ezt mennyire lehet kitolni – a korhatár 70 év, és ha valaki olyan életkorban kötötte, amikor már nem lehet ezt a futamidőt kitolni, milyen egyéb lehetőségek állnak rendelkezésre.
♦ A legnagyobb magyar banknál létezik olyan hitelkonstrukció, amelyet lakástakarék-pénztárral kombináltak. Ez azt jelenti, hogy a törlesztőrészlethez minden hónapban hozzátesznek 20000 forintot, ami 8 év eltelte után visszakerül az igénylő számlájára. Ez a tőke összegét hivatott csökkenteni. Amennyiben a havi törlesztés nagymértékű, ezt a 20000 forintot is el lehet hagyni, de ilyenkor 8 év után a tőke összege nem csökken, inkább a havi törlesztőrészlet emelkedik.
♦ Egy ügyvéd kolléga indított egy próbapert, amely egy római jogi alapelvre épül. Lényege, hogy ha a szerződő felek bármelyikének életében beállt egy előre nem látható állapot, ezáltal a feltételek teljesítése aránytalanul nagy terhet jelent, akkor a szerződést ennek értelmében lehet módosítani vagy megszüntetni. A szerződés apró betűs részében az áll, hogy a kockázatot a hitelfelvevő vállalja, de ha egy olyan helyzet adódik, amely egyik félnek sem róható föl – pl. egy világválság –, akkor a szerződést lehet korrigálni. Most várjuk a próbaper kimenetelét. A bankok persze azt mondják, hogy a szerződés aláírásakor az ügyfél önmaga vállalt kockázatot, ezért a kockázatmegosztás nem jogos.
♦ A következő kitörési pont lehet – amely épp most áll elfogadás alatt, várjuk a végrehajtási rendeletet – az állami kezességvállalás vagy garanciavállalás, ami azt jelenti, hogy az adós két évig csak havi 10000 forintot fizet, míg a különbözetre az állam vállal garanciát. Két év után az összeget, amivel még tartozik, nem a banknak, hanem az államnak fizeti meg. Ennek persze vannak feltételei, amelyek szerintem torzak. A feltételek a következők: a felvett hitel 20 milliónál ne legyen nagyobb; a hitelszerződés még a válság bekövetkezése előtt keletkezzen – nem akkor, amikor az ügyfél már tudatában volt a válságnak. Eszerint a szerződésnek tavaly szeptember előtt kellett létrejönnie. További feltétel, hogy az illető nevén ne legyen másik ingatlan. Ez számomra igen furcsa. Például adott egy személy, aki az eddigi feltételeknek megfelel, de tulajdonában áll egy 1 millió forint értékű kültelki faház, és már régen nem tudja törleszteni a hitelét, akkor ebből kiesik. Még van egy fontos feltétel, hogy az igénylő igazolhatóan munkanélküli legyen. Mi van akkor, ha valaki egyéni vállalkozó, és mivel az egész ország bedugult, az emberek nem költenek olyanokra, mint ügyvéd, divat, semmire, ami luxus. Szóval ez az ember épp csak annyi bevétellel rendelkezik, hogy a rezsijét ki tudja fizetni, de a több százezres törlesztőrészletét nem. Ha rendesen fizeti a járulékait, akkor csak azért essen ki a rostán, mert nem munkanélküli és őrá ez nem vonatkozik? Csakis abból tud megélni valaki, ha van fizetőképes kereslete, és ha az emberek nem költenek, mert nincs pénzük, az ugyanúgy munkanélküli státusz, csak nem regisztrált.
♦ A következő megoldás egy jövőbeli lehetőség. Ez a magáncsőd intézménye, amelyet – ha jól tudom – folyó év nyarára terveznek bevezetni. Ennek lényege, hogy a magánszemély – nem cégről van szó – saját maga ellen kérhet csődeljárást. Ekkor kineveznek egy vagyonfelügyelőt 5 éves időtartamra, aki megvizsgálja a kérelmező családi költségvetését, ellenőrzi minden bevételét, így biztosítja a bank havi részleteinek törlesztését. Ha az adós ezt az öt évet ésszerűen viszi végig, nem pazarol, akkor a hitel egy részétől vagy az egésztől meg tud szabadulni.
♦ A hatodikat csak zárójelben akarom mondani: ha valakinek van egy ügyvédje, aki a pénzintézeteknél hasznos kapcsolatokkal bír, akkor egyéni fizetési feltételeket állapíthatnak meg – mondanom sem kell, hogy a kapcsolati tőke bármilyen konfrontációnál rengeteget ér.
Tehát ez a hat lehetőség áll fönn, de ezek még mindig hiányosak. Kooperációra lenne szükség a kormány és a bankok részéről, hogy segítsék a szorult helyzetbe került ügyfeleket. A bankok figyelmét az extra profitokról a válságra és annak áldozataira kéne fordítani, azaz egy tartós és korrekt megoldást kéne találni azok kisegítésére, akik önhibájukon kívül ütköztek nehézségekbe. A kamatokat törvényben kéne maximalizálni, az apró betűs részeket az állami felügyeletek megszüntethetnék, továbbá tervbe vették az ún. Szegények bankját, amelyhez bátran fordulhatnának a megszorultak, és amely kedvező kamatozású hiteleket biztosít – ellentétben például a Providenttel. A cél az egyenlőtlenség megszüntetése lenne a bank – a monopolhelyzetben levő pénzintézet, amelynek jogában áll bármilyen információt kikérni, illetve segítséget megtagadni – és a kiszolgáltatott ügyfél között. Az intézményeknek az efféle válsághelyzetekre, amiben most vagyunk, ki kéne alakítaniuk egy megoldást, amelynek része lehetne a közös kockázatvállalás.”
Bár a felelőtlen kockáztatás büntetése porba sújtja a polgárokat, a jelenleg fennálló megoldások sem kielégítők. Összehasonlítva más uniós államokkal, Magyarországon a szabályozás és a felügyeleti rendszer nem elég hatékony ahhoz, hogy időben segítséget nyújtson, és/vagy megakadályozza a felelőtlen döntéseket. Az óvatosság pénzügyi téren minden esetben indokolt, különösen, ha az ember tartalékai kimerülőben vannak. Napjainkban igen kevesen mondhatják el magukról, hogy pénzügyeik kiegyensúlyozottak, és nem aggódnak a jövőjük miatt.
mentropia.hu
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
A másik valóban a bankok megregulázása lenne, de ezt sok bonyolult paragrafus helyett egyetlen mondattal lel lehetne írni: a kockázatot kifejező kamatok kivételével a külföldi bankok leánybankjai az anyabank által folyósított (külföldi) hitelekkel azonos feltételeket kötelesek biztosítani Magyarországon is. Egy jellemző példa erre, hogy nálunk ugyanazon bank "bünteti" az előtörlesztést, míg Ausztriában nem. Nálunk a tőketartozás 3-6 százalékát is elkérik ilyen címen, míg Ausztriában a bankos csaj nem is értette, amikor aziránt érdeklődtem, hogy előtörlesztés esetén mennyi a díj: közölte, hogy a maeghatározott részlet a minimum, ha többet fizetek, előbb jár le a futamidő, oszt' jónapot.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.