|
 Mire jó sorozatom legújabb
fejezetének aktualitását a Romániában esedékes
jelölési-választási procedúra végére pontot tevő minapi
voksolását adja. Szeretnék azonban kissé kitekinteni és egy
kacsintás erejéig a Magyar Köztársaság Alkotmányának
farigcsálóinak is odaszólni.
Nos, a Népköztársaság alkonyának
egyik kulcsfigurája Pozsgay Imre, Torgyán doktor,
Szili-valahogymégismegleszjajmégse- Katalin és esetleg legközelebb
-ahogy ballib média riogat vele- következhet valaki új, aki minden
korábbi előnyét egyesítheti: Orbán Viktor.
E lista közös nevezője az, hogy
mindannyian önjelöltek, akiket végül nem választottak meg egy
pozícióra, aminél fontosabb nem akad egy nehezen döcögő
demokráciában. A vele járó hatalom sem kicsi, de leginkább
reprezentatív, amolyan atyuska-mamuska szerepet szánt neki a 90-ben
életbe léptetett alkotmány, de végül még ennél is kevesebbet
hagyott a joggyakorlat. A kérdés mely szerint érdemes-e közvetlenül
(vagyis országos, titkos, nyílt vagy pártok által jelölt módon)
a nép által választani időnként felmerül persze, a jogkörök
újrafazonírozása egy ún. fél vagy teljes prezidenciális
demokrácia felé vinni az irányt.
Érdekes kérdés ez, mivel járhatna
ez itt kicsiny hazánkban, hiszen pl. a Horty rendszer jogtechnikaiag
ilyen volt, és a demokratikus deficiteket (vagyis őt senki sem
jelölte vagy választotta) leszámítva egészen jól működött,
már ami a hatalomgyakorlás vagy az ország stabilitását illeti.
Nos a Magyar Alkotmányból a miniszterelnök és a Köztársasági
elnök jogköreit átszabva és itt ott megcserélve mondjuk egy
kétfordulós (elsőben csak 50%+1 másodikban az első 3 jelöltből
a legtöbbet) rendszerben már lehetne is elnökünk. Lehetne Ő, aki
kinevezi a miniszterelnököt (ahogy Franciao.), aki irányítja a
hadsereget (USA), de persze lehetne egyfajta erősebb őr is, aki
belép a ringbe ha kell (ezt teszi ma Sólyom) és megvéd minket a
politikusok ármányaitól.
Itt Romániában leginkább az első
és a harmadik kombinációja létezik. A politikusok azonban sajnos
nem hagyják működni. Leginkább az történt, hogy minden párt
indított jelöltet egymás ellen (és így nyilván nem lett
eredményes az első forduló) és ennek kapcsán sikerült a
kormánynak is országnak is szétesnie.
Nem vicc, ma senki sem tudja mi lesz ha
ismét Basescu lesz az elnök és akkor se ha reformer Szocialista
jelölt váltja őt. Ha ő nyer és marad az egypárti kisebbségi
kormány, vagy veszít és új elnöke lesz az országnak a fontos
döntések meghozatalát (elbocsájtások a közszférában, bérstopp,
takarékosság, korrupció elleni komoly fellépés) már csak jövőre
lesz képes bárki meghozni és ezzel Románia lehet, hogy éveket
veszít nem csak hónapokat. Magyarországon is várhatóan új
kormánynak kell majd kitolnia szekeret a kátyúból és 2010
áprilisa után új vagy régi Köztársasági elnökünk is is lesz.
A Román példa azt bizonyítja bármilyen jó is egy rendszer és
abban léteznek fékek és ellensúlyok jogi csűrés csavarással a
fehér szürkévé az igaz látszólag elfogadhatóvá változik. Nem
az a fontos ki és hogyan jelöli választja egy ország
politikusait, hanem azok demokratikus elkötelezettsége számít, és
a gentleman's agreement szilárdabb kell legyen a leírt betűknél.
Nyilván hiba lenne a várható teljhatalom ellenére Orbán
Viktorból elnököt választani, mert a Köztársaságnak olyan
elnök(ök) kellenek akik minden választót (pártokon felül)
képviselnek és valóban a teljes nemzetet megtestesítik. Mókás
persze, hogy őket is a pártok jelölik és választják a
parlamentbe, de azért eddig nem lógott ki borzasztóan a lóláb.
Feltételezve, hogy ezt a legfanatikusabb hívőket leszámítva
„odaát” is mindenki tudja a következő elnököt (sem) nem
Orbánnak hívják majd.
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
A félig elnöki vagy az elnöki berendezkedésre Magyarország nem érett meg. A félignél előfordulhat az az eset, hogy a nép által megválasztott erős elnök más politikai irányú, mint a szintén nép által megválasztott parlament. Ez veszélyes fegyver, gondoljunk csak bele mi lenne ha itt is ez lenne. Btw a jelenleg kialakult sajátos orosz Putyin-Medvegyev tandem is érdekesen alakul...
A teljes elnöki rendszerhez meg azért nem vagyunk "elegek", mert a mármár teljhatalommal rendelkező elnök azt csinál, amit akar. Magyarországon pedig túl sok olyan ember van, aki kacérkodna olyan dolgokkal, amit Milosevic csinált anno, hogy nemistudom hányszor választatta magát újra.
Szóval, ha mint az alkotmánymódosí tás változtatását támogatóknak akart lenni fricska, árnyékra vetődtél, ezt többnyire békén hagynám
A következő éveket nem látjuk előre ésén bízom abban, hogy a tanácsadók vernek egy kis eszet a hatalomba. Aztán ott van az hogy a remény hal meg utoljára.
Az alkotmány farigcsálása ez ügyben: közvetlen elnökválasztás, jogkörök szélesítése. A többi porhintés...
B
"ő választja meg a parlamenti és egyébb választások idejét" - A választójogi törvény értelmében ez áprilisban vagy májusban lehet ogy választás és a hagyomány szerint vasárnap, vagyis az elnök max 8-9 alkalom közül választhatja ki a neki tetszőt.
"jelöli a közjogi méltóságok tekintélyes részét" - amit ha parlament nem szavaz meg, mehet a levesbe. ilyen alapon ő jelöli ki a miniszterelnökö t is, hiszen ő ad kormányalakítás i megbízást. Nyilván nem fogja Kiszel Tündének adni, mivel nincs parlamenti többsége.
"törvényelőterje sztési joga" - amit utána a parlament leszavaz? és amilyen joga mind a 386 képviselőnek is van?
"előzetes normakontroll joga" - egy olyan alkotmányhoz igazítva, amit szintén a parlament határoz meg megfelelő többség esetén. Meg ugye az AB testületét is az ogy határozza meg 2/3-dal, pártok által delegált tagokból álló alkotmánybírói jelölő bizottsággal.
A kegyelem és az állampolgárság sztem nem kardinális.
Te hol látsz itt igazi jogokat, hatalmat?
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.