|
 Koppenhága nevétől hangos most a világ, és ez nem véletlen. Múlt héten indult a klímacsúcs, mely egyszerre tölti el reménnyel és kétségbeeséssel mindazokat, akik (fel)ismerik és szívükön viselik „a világ sorsát”. Igen nagy szavak ezek, és komoly dolgok is… Akit részleteiben is érdekelnek a koppenhágai események, azok a vonatkozó blogon nyomon követhetnek mindent, ami a nyilvánosság elé kerül. És hogy mi történik a zárt ajtók mögött…? Talán nem is fontos. Sőt, talán nem is maguk a bejelentések és egyezségek a legfontosabbak, hanem az, hogy a megállapodásokhoz tartsák is magukat az egyezkedő felek. Utópia…? Meglehet… De a végtelenségig nem elodázható.
Azonban minden éremnek (legalább) két oldala van, más feladatot ró pl. a vállalatokra és mást a mindennapok emberére a problémák megoldása. Részben... Mind a civil szervezetek, mind a magánszemélyek viszonylag könnyen (és talán viszonylag joggal is) mutogatnak az országok és/vagy a nagyvállalatok vezetőire. Ez azért nehéz kérdés, mert szerencsére a világ nem nagyvállalatokból áll, hanem leginkább emberek tömegeiből. Hozzájuk azonban még a civil szervezetek is egészen másképpen viszonyulnak; míg egy vállalatot ki lehet kiáltani gonosznak (éljen a személytelenség), addig az egyes embereket nem… Ez probléma, mert a mindennapok emberei a problémák forrásai. Jó példa erre, hogy a lakóépületek adják az egész Föld CO2 kibocsátásának felét. Erre rakódnak a mindennapi tevékenységek: autózás, vízhasználat, stb. – mindez a kibocsátás nagyvállalatok, gyárak, stb. nélkül is meglenne… Ne értsen félre senki, nem „a gonosz”-t védem. Csak játszom – fej vagy írást…
Alább összegyűjtöttem néhány tippet, a mindennapokra…
A csapból is a szelektív hulladékgyűjtés folyik, ezért ezt itt nem részletezném. A lényeg, hogy otthon külön összegyűjtjük a papírt, műanyagot, flakont, fémet, elemet, üveget, majd elballagunk a szelektíves hulldékszigethez/udvarhoz és a megfelelő tartókban elhelyezzük. Álljon itt három link, segítségképpen: 1, 2, 3.
A következő, kicsit specifikusabb kérdés a papírfelhasználás csökkentése. Szokták mondani, hogy a vásárlói szokásokon is rengeteg múlik: hanyagoljuk a túlcsomagolt termékeket (műanyagosat is). A papírra azonban általában nyomtatva van valami... Ez elsősorban valóban nagyvállalatokat érintő téma (bár ötletként bárkinek segíthet ez az oldal) – pl. egy 30000 főt foglalkoztató nagyvállalatnál ha minden ember naponta csak egy darab papírlapot megspórolna, az éves szinten kb. 3200 fa életének megóvását jelentené -, de tipikus példa a fecske és a nyár kapcsolatára, amennyiben én is egy kezem meg tudom számolni, hogy egy hónapban mennyit nyomtatok otthon; azonban a tömegek... Ab ovo kérdéskör, hogy mikor és mit nyomtatunk ki. Tényleg szükséges a papír alap...? Ha igen, akkor lehetőleg kétoldalasan, netán kéthasábosan nyomjuk ki. Ha valamit elrontunk, ne dobjuk el, hanem tegyük félre, mert jegyzetelni, vagy a másik oldalára nyomtatni még jó lesz. Több olyan ötletes megoldás is van, melyekkel pl. tintát spórolhatunk meg (még jobb, ha mindezt eleve környezetbarát tintával tesszük): az egyes betűtípusoknak olyan változatát hozták létre, melyben apró lyukak vannak. Ez nem megy az olvashatóság rovására, tintát azonban bizonyítottan megtakarítunk. Ja, és némely betűtípusra ingyenesen is hozzáférhető; innen letölthető (aki netán a vállalatánál kívánja alkalmazni, és nem használhatja az ingyenes verziót, az itt fizethet is érte...).
Ha már fizetés... mondják, hogy semmi sincs ingyen, de lényeg (?), hogy a lehetőség megvan. Jelenleg a legfontosabbnak ítélt kérdés a CO2 kibocsátás csökkentése. Ennek figyelésére létrehoztak egy kvótarendszert, mellyel akár kereskedni is lehet. A dolog lényege, hogy a kibocsátók (országok, vállalatok, gyárak, stb.) megveszik a kvótaadagjukat (1 kvóta = 1 tonna CO2), majd ha felesleg van, eladják, ha még kell, fizetnek. És itt lép be a képbe a mindennapok embere: ezeket a kvótákat magánszemélyek is megvásárolhatják ezen a honlapon keresztül. Példának okáért a londoni repülőutam oda-vissza 0,7 tonna CO2 kibocsátásával járt, melyet 5250 forintért "kiválthatok" (természetesen az éves gáz/villany/üzemanyag felhasználásából származó CO2 kiváltására is van lehetőség). Ez azt jelenti, hogy ha ezt az összeget kifizetem, akkor a 0,7 tonna CO2 kvótát törlik az egyezményesen létrehozott kvótamennyiségi listáról; ennyivel kevesebbet vásárolhatnak meg a nagy kibocsátó cégek/vállalatok/gyártók/országok, stb.
Kicsit más téma, de a környezettudatosság mellett költségmegtakarítással is járhat otthonaink "üzemeltetése". Frekventált kérdés a vízfelhasználás. Fura, hogy viszonylag kevesen gondolnak arra, hogy az éltető elemet jelentő víz válik a legkönnyebben és részben talán ezért a leggyakrabban hulladékká. Pedig máshol mit meg nem adnának érte... A vízfelhasználás csökkentésére alapvető módszer, hogy csak akkor és csak annyit használjunk, amennyi feltétlenül kell. Akinek udvara, telke van (de akár egy társasház tetején is megoldható), gyűjtse össze az esővizet, locsoljon azzal (magáról a házról, mint környezeti tényezőről, később írnék). A csaptelepekre lehet kapni olyan filtert, mely a csapból kifolyó vizet "szétszórja”, ezáltal pl. kevesebb vízzel lehet ugyanolyan hatásfokkal kezet mosni – és kevesebb víz folyik el feleslegesen. Ha kevesebb víz fogy, kevesebbet is fizetünk érte... A mosás is ehhez a témához tartozik: ha már szennyezzük a vizet, akkor próbáljunk természetes anyagokat használni. Lehet kapni mosódiót, mely egy fának a termése. Szerintem nem kell ecsetelnem, hogy ennél környezetbarátabb anyag aligha akad - akár fürdőt is lehet belőle készíteni. Én 2625 Ft-ért vettem fél kg-t. Drága...? Egyszeri beruházásnak igen, viszont jobb ha megszokjuk, hogy hosszabb távon gondolkodjunk. Egy mosáshoz 3-4 db elég (pár grammnyi), és mindezt 5-6x is felhasználhatjuk (előzetes számításaim szerint legalább 2x tovább tart, mint az 1 kg-os mosópor, tehát bőven behozza az árát). Mindent ugyanolyan szépen kimos, még a szennyezettebb ruhákat is (ha nagyon durva a helyzet, több dió kell). Csak az öblítővel szennyezzük a vizet, bár abból is kapható környezetbarát. Emellett ha alacsonyabb hőfokon mosunk, nem csupán a ruháinkat kíméljük, hanem a kevesebb energia felhasználása miatt kevesebbe is kerül.
Otthonaink üzemeltetéséhez tartozik még... minden... Ha nagyon-nagyon környezettudatosak szeretnénk lenni, akkor passzív házban gondolkozunk. A dolog szépsége, hogy nem kell, hogy többe kerüljön, mint egy átlagos ház felépítése, csak többet kell agyalni és türelmesebbnek, kitartóbbnak kell lenni (engedélyezési procedúrák, stb. Ehhez kell a magasabb szintű támogatás: jogszabályok, engedélyezések egyszerűsítése, stb.). A szépséghiba, hogy építeni kell; már meglévő házat legfeljebb átalakítani lehet. Aki kíváncsi rá, hogy mivel is jár mindez, az egy kis ízelítőt találhat a fészekrakók honlapján.
Ha meglévő otthonunk energia-hatékonnyá tételéről gondolkodunk, természetesen arra is van temérdek megoldás. Gondoljunk csak arra, hogy hogyan használjuk az elektromos hálózatot. Minden kis kütyü folyton bedugva - elsősorban a TV és a számítógép. Aki látni szeretné, hogy ténylegesen mennyit vesz fel mondjuk kikapcsolt, de bedugott állapotában a készüléke, az szerezzen be egy mérőt; meg fog lepődni, hogy azért a kis kézmozdulatért, melybe a dugó kihúzása kerülne, mennyit kell fizetnie... Természetesen a gyakran használt készülékek jobb, ha bedugva maradnak (kivéve a saját akkuval rendelkezők – mobiltelefon, laptop, stb.), mert az állandó feszültség-löketek, melyek a kihúzás-bedugásból adódnak, rövid időn belül tönkretehetik a készülék áramköreit. Viszont ha már nem húzzuk ki, válasszunk energiatakarékosat. Az egyik számítástechnikai "zöld" konferencián bemutatták, hogy pl. az internetes modemek és routerek mennyi áramot fogyasztanak, és hogy csupán egy más termék választásával mennyit lehetne megspórolni. Sokat... Ma már kapható olyan asztali számítógép, mely elfér az ember tenyerében, 12 W-ot fogyaszt, teljesítménye és ára azonban megegyezik a „normál” asztali számítógépek teljesítményével és árával. A probléma azzal van, hogy a vállalatok visszamutatnak a fogyasztókra: a "köz" kell, hogy kikényszerítse a környezetbarát termékek gyorsabb elterjedését - piaci igények; ennyi... A megoldások nem feltétlenül drágábbak, csupán másfajta hozzáállás szükséges mindkét fél részéről. Aki elektronikai spórolásról álmodozik, bátran keressen-kutasson, mert van megoldás bőven...!
Ami az otthon-léthez tartozik még, az a fűtés-hűtés. Ez is kemény dió... A napelemes, napkollektoros megoldásokat az elektronikánál is direkt nem említettem, "mer' drága"... Na igen. Ellenben megtérül. És szerencsére már megy az ára lefelé. Ezen felül természetesen van még számos olyan technikai berendezés, melyek kiváló megoldást jelentenek (pl. hőszivattyús rendszerek), ám a beruházás költsége magas. Viszont kicsi elkanyarodással szeretném ajánlani a sörkollektor-t. Két legyet egy csapásra, amennyiben meg lehet idealizálni a sör nagymértékű fogyasztását… De vissza a házhoz: utólagos szigeteléssel, nyílászáró cserével, energiatakarékos klíma (inverteres) beszerzésével (ha már feltétlenül kell az a klíma… bár a kerti növények természetes árnyékolással – illetve télen a nem-árnyékolással tökéletesen jó megoldást jelentenek a komfortérzet megtartására), vagy csupán a szokások átalakításával rengeteg energia megtakarítható, mely évi sok-sok ezer forint kifizetésétől is megóvja az embert.
A lehetőségek tárháza persze végtelen; látnunk kell mennyire kicsiben kezdődik minden: lehet kapni kukoricakeményítőből készült tollat, mely egyszerűen, szennyezés mentesen lebomlik ha az ember eldobja. De nem esett szó a vezetési-autózási (netán tömegközlekedési, biciklizési – tudom, tudom… kényes téma) szokásokról, vagy akár már az autó beszerzéséről; „tudatos vásárlásról”; kartonbútorokról; növénytelepítésről; feltalálók ötleteiről; és millió-egy más dologról. A kisördög azonban a gondolkodásban és a nevelésben, oktatásban bújik meg…
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
