 Ígéretünkhöz híven folytatjuk beszélgetésünket Dr. Száraz Zoltánnal. Ezúttal a pánikbetegségről és a depresszióról lesz szó.
Tisztelt Doktor úr, az utóbbi időben a bulvársajtó felkapott témája lett, hogy a sztárok közül egyre többen szenvednek pánikbetegeségben. Mit nevezünk pánikbetegségnek és melyek a pánikbetegségek kiváltó okai?
Először is azt kell tisztázni, hogy mi a pánikroham. Definíciószerűen: hirtelen, minden előjel nélkül fellépő rohamszerű szorongásos rosszullét, amelyet a következő tünetek jellemeznek: szapora szívverés, szívdobogás érzés, fulladás, mellkasi nyomás, szédülés, torokgombóc (globus), bizonytalanság érzés, émelygés, hányinger, végtag zsibbadás, végtagokban hideg-meleg érzés, megőrüléstől, testi katasztrófától (agyvérzés, szívinfarktus), ill. kontrollvesztéstől való félelem. Természetesen egy-egy pánikroham alatt a beteg nem észleli az összes tünetet, de legalább 3-4-et biztosan. Ezek a rohamok néhány perctől akár 1-2 órán át is eltarthatnak. Amennyiben a rohamok az intenzitásuk, ill. a gyakoriságuk miatt jelentős szenvedés forrásává válnak, rontják a mindennapi funkciókat, akkor beszélünk pánikbetegségről, pontosabban pánikzavarról.
Vannak olyan laikus vélekedések, hogy a pánikzavar valamiféle felkapott, divatos luxusbetegség, unatkozó, kényeskedő úriasszonyok passziója. A helyzet az, hogy valóban többször diagnosztizálják a pánikot, mint korábban, de ennek elsősorban az az oka, hogy szerencsés módon ez a szorongásos zavar mind többször és helyesen kerül felismerésre. Korábban is létezett ez a probléma, csak egyfelől leginkább belgyógyászati-kardiológiai kórállapotnak tekintették, másfelől ha mégis a pszichiátria látókörébe került a szindróma, akkor szívneurózis, szívideg, szorongásos neurózis stb. néven szerepelt.
Nem csak a pánikzavarra, hanem minden pszichiátriai szindrómára igaz, hogy a genetika (biológia) - szocializáció (személyiség) - életesemény (provokáló stresszor) együtthatásából származik. Konkrétabban tehát kell egy genetikailag determinált, labilisabb, túlérzékeny vegetatív idegrendszer, kell egy önértékelésében bizonytalan személyiség, és kell valami közvetlen provokáló élethelyzet - pl. válás, munkahelyi krízis stb.- is. Mindezek alapján látszik, hogy nem lehet definitíven megnevezni "bizonyos" kiváltó okokat, amelyek a pánikbetegséghez vezetnek. Egyénenként más a tűrőképesség, máshol húzódik az a határ, ameddig a személyiség a stresszorok negatív hatását kompenzálni tudja.
Gyakran mondják az emberek magukról, hogy „depressziósak”. Orvosi értelemben ki tekinthető depressziósnak?
A pánikbetegséghez hasonlóan nagyon népszerű "betegség" a depresszió. Tulajdonképpen itt is egy szindrómával állunk szemben. Az orvosi értelemben vett depresszió minőségi és mennyiségi értelemben is jóval több, mint a szomorúság, a lehangoltság, a csalódottság vagy az unalom érzése. Az egyik fontos különbség, hogy ez az állapot több lélektani dimenziót érint. Az egyik és talán a legfontosabb, hogy csökken az örömérzés képessége. Vagyis azok a hatások, amiktől a beteg korábban felvidult, most nem igazán vezetnek pozitív érzésekhez. Ezért nem ritka, hogy a depressziós legelőször is felhagy az addig kedvtelve űzött hobbijával. Egy valódi depresszióst nem lehet örömhírrel, viccekkel, poénokkal felvidítani. A depresszióra mindig jellemző az általános negatív beállítódás. Sötét színben látja a világot, borúsan a jövőt, önmagát pedig mindig értéktelennek, haszontalannak minősíti a depressziós ember. Ezeken felül csökken a motivációja, energiátlanságot, fáradékonyságot él át, nehezen hozza meg a döntéseit, változik az étvágya, romlik az alvása és súlyos esetben önsértő, öngyilkossági gondolatai, ill. késztetései is lesznek. Mennyiségi értelemben pedig a különbség az, hogy ez a kórállapot kellően súlyos és tartós ahhoz, hogy jelentősen rontsa az életminőséget, károsítsa a mindennapi funkciókat, hogy jelentős szenvedés forrása legyen.
 A Doktor úrnak köszönjük az értékes válaszokat, interjúnkat hamarosan folytatjuk. Felmerülő kérdéseiteket az alábbi csatornákon keresztül juttathatjátok el a Doktor úrhoz:
E-mail:
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Tel.: 06 20 943 90 80
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
