|
 Az asztrológia következetesebb, mint a csillagfejtés. A valóságfelfogása nem szinkretisztikus alapokon nyugszik, és szakmai alkalmazásában is klasszikussá vált felfogásokat hív segítségül mondanivalójának artikulációjában, amely így artikuláltabb is, mint a csillagfejtésé. A csillagfejtésben sokkal nagyobb szerepet játszik az ember, főleg az ember személyisége, és sokkal tágabb terepe nyílik annak, hogy egy tehetséggel megáldott horoszkópkészítő produktív módon élheti ki intuitivitását.
Ha ezt így nézzük, akkor az asztrológia egy tudományra hasonlít, a csillagfejtés pedig egy művészetre. És ha hozzávesszük azt a történelmi tényt, hogy a csillagfejtés magát az asztrológiai eszközkészlet egy bizonyos részéből építette fel, tehát úgy járt el, mintha úgy teremtenének új nyelvet, hogy egy másik nyelv szókészletének egy részére alapozva, ám teljesen már logika alapján építik fel fokról-fokra, akkor ki kell mondanunk, hogy az asztrológia és a csillagfejtés a valóság más szempontú megközelítésén, ám hasonló (de csak hasonló) eszközkészlettel rendelkező két külön nyelvezet, két külön dolog. Ez az elválasztás megadja mindkettőnek a lehetőséget, hogy saját területén sikeresen működjön, és hogy saját eszközeivel próbálja hiányosságait orvosolni - amennyiben úgy gondolja, erre szüksége van.
Hogy pedig nyilvánvalóvá tegyem, az - világosan elkülönítve bár, de - egymás mellett élés hasznosabb, mint az, hogy a klasszikus asztrológia kritizálja a csillagfejtést, a csillagfejtés pedig valami vaskalapos, ódon régiségnek tartja az asztrológiát, és bitorolja a nevét - ezzel pont a külső szemlélők elől tüntetve el a lényegi különbözőséget -, aminek a végeredménye az, hogy a két vitázó között a harmadik, a tanácsot váró ügyfél bizony nem örül, nézzük az emberi tényezőt.
A csillagfejtés könnyen megtanulható, gyakorlatorientált rendszer a saját korlátaival. Intuitív ember számára kiváló választás. Kiválóan alkalmas a gyors válaszadásra, főként az ügyfelek lelkének ápolására, de igényes módon űzve ennél többet is ígér. Hátránya, hogy tehetséges és kevésbé tehetséges horoszkópkészítő között ég és föld a különbség, és belátás híján több kárt okozhat, mint hasznot.
Az asztrológia egyszerű felépítésű, ám összetett, csak sok gyakorlás árán elsajátítható rendszer. Mivel a tehetség sokkal kevésbé számít, a jó és a kevésbé jó asztrológus között nincs túl nagy különbség. Bár a kérdőtechnika használata viszonylag gyorsan megtanulható, gyors és hatékony segítség, sok esetben elégtelen, a magasabb ágazatok viszont annyira munkaigényesek, hogy egyszerűen nem fér bele az időbe - másképpen fogalmazva: a ráfordított időt tekintve nem mindenki számára finanszírozható - a potenciális igény kiszolgálása.
Az artikulált szétválasztás esetén - ennek módja pedig az, hogy a csillagfejtés teret enged az asztrológiának, és megkülönböztethetővé teszi magát; az asztrológia pedig elismeri a csillagfejtés létjogosultságát - mindenki megtalálhatja a számítását: a mesterségek gyakorlója és igénybevevője egyaránt. Mint mesterember, a kevésbé intuitív válassza a klasszikus asztrológiát; a nyilvánvalóan nagy intuícióval rendelkező pedig eldöntheti, a szárazabb, tudományosabb jellegű vonal áll közelebb az alkatához, vagy pedig a művészibb jellegű csillagfejtés.
Aki pedig mint ügyfél fordul a divináció mestereihez, menjen horoszkópkészítőhöz, ha lelki ápolást szeretne, vagy ezoterikus gondolkodású, nagy összefüggéseket kereső, karmikus dolgok iránt érdeklődő. Válassza viszont a klasszikus asztrológust, ha konkrétumokra kíváncsi a mindennapi dolgokban, ha céljaihoz kedvező időpontot szeretne. Ha pedig kiderül, hogy a problémájának gyökerei mélyebben vannak, akkor eldöntheti, hogy a horoszkópkészítők olcsóbb, gyors segítségét részesíti-e előnyben, amely viszont nem feltétlenül jelent valódi, gyökeres megoldást; vagy pedig jelentős anyagi forrást áldozva az idő- és munkaigényes szakmai munkára, vállalva, hogy a lehető legprózaibb módon szembesül önmagával, a lehető legteljesebb megoldásra törekszik-e.
Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy a mesterség gyakorlójának feladata az, legyen horoszkópkészítő vagy klasszikus asztrológus, hogy a lehető legtöbb segítséget nyújtsa ügyfelének. Használja erre tiszta, hamisítatlan szakmai és emberi tudását, amely önmagában kerek egész, és nem zavaros kutyulmány, mint egy "az ember sétáló az utcán"-mondat. Ilyen megfontolásból viszont kötelessége, hogy az ügyfelét - akár csak egészségügyi kérdésekben orvoshoz -, az általa felismert helyzetben kollégájához irányítsa át, amennyiben a segítség nem a csillagfejtés, hanem a klasszikus asztrológia oldaláról érkezik - vagy fordítva.
Kapcsolódó írások:
|
Publikációk 
