|
 Gondolom én, persze, hogy unalmas Saddam-ról olvasni még többet a Prokontra hasábjain. A büntetés jogosságának mivolta egyetlen gondolat erejéig merült fel bennem, s most is kinyilvánítom, nem kívánok állást foglalni semmilyen irányban. Viszont - egyéb érdekességek mellett - azt a láncreakciót is szeretném láttatni veletek, melyben az USA és iraki szövetségesei is "sajnálkozásukat" fejezik ki a kivégzés körülményei miatt. Magát a kivégzést nem tehetik "elítélés" tárgyává, hiszen ők maguk legitimálták azt. Lásd, az amerikai hadsereg kormányzati utasításra adta át az ex-diktátort az iraki hatóságoknak s nem azért, mert egy amerikai "helytartó" tábornok hirtelen ötlettől vezérelvén unalmában így döntött, iraki irodájában ücsörögve. Mindennek helye s oka van. Az álszenteskedésnek is. A megtorlásoknak is.
Most jönnek az angolok
Gordon Brown, nagytiszteletű angol politikus úr éppen ma reggel nyilatkozott a BBC-nek, miszerint a kivégzés levezénylése "teljesen elfogadhatatlan" a számára. Nyíltan elítélte a módját illetve helytelenítette is azt.
A kancellár, miután az ominózus kamerás mobiltelefonos szemcsés videó futótűzként terjedni kezdett a neten, s a jól hallható gyalázkodás is megtörtént, kijelentette, hogy nem értett egyet a kivégzéssel, magával sem. Ezt azért még az amerikaiak nem merték mondani, bár lassan már semmin sem csodálkozom.
John Prescott úr, - ki csakúgy jeles tagja az angol parlamentnek, mint Gordon Brown úr - úgyszintén megtette hasonló nyilatkozatát a nagyvilágnak. Tony Blair hol vagy? A miniszterelnök még nem nyilatkozott. Vajon fog? S ha fog, akkor mit? Fogadásokat nem kössünk, de ahogyan Bush sem tett direkt nyilatkozatot a kivégzés alatt tapasztalható gyalázkodásról, várhatóan Blair is vagy egyáltalán nem, vagy csak az adminisztráción keresztül hallatja majd a hangját. Erre később még visszatérek.
Brown úr szerint: "Miután képbe kerültünk azzal kapcsolatosan ami történt, kimondhatjuk, hogy sajnálatra méltó események sorozata az, amit tapasztalhattunk. Még azok az emberek is, kik nem ellenzik a halálbüntetést, mint legfőbb büntetést - nem úgy, mint én - nos, még azok számára is teljesen elfogadhatatlan ez az eljárás. Örülök annak, hogy nyomozást folytatnak az ügyben. A lecke fel van adva ebben a térségben - remélem tanulnak belőle - illetve mi is sok mást tanulunk Irakról. Ez most valami olyan, aminek kapcsán maga az iraki kormányzat is aggodalmát és szégyenét nyilvánítja ki."
Múlt héten szerdán kezdődött el a nyomozás Irakban, magának Nouri Maliki-nak, a miniszterelnöknek az utasítására. Maliki szerint az akasztás "belső ügy" s Irak egységes országgá való kovácsolását szolgálja (megjegyzem, maximum szinte beláthatatlanul hosszú távon, lásd Baath cikk). Továbbá hozzátette, hogy minden olyan országgal, aki kritizálta a kivégzés lebonyolítását, esetlegesen felülvizsgáltatja a kapcsolatrendszert. Summa summarum Malikinek egyáltalán nem tetszik, ha valaki "belepofázik" Irak belügyeibe. Teszi ezt az USA védő s oltalmazó "szárnyai" alatt.
Ami Tony Blair-t illeti, ő maga csak annyit nyilatkozott, hogy a Downing Street támogatja a nyomozást s lehetséges, hogy ő maga is nyilatkozik a kivégzésen történtekkel kapcsolatosan. Ha ezt megteszi, akkor az a következő héten esedékes. Aztán jött a miniszterelnöki szóvivő nyilatkozata miszerint: "A miniszterelnök úr maga fogja megválasztani a nyilatkozattétel időpontját". Szép. Tegyük hozzá, hogy a Liberáldemokrata párt már jelezte, hogy Blair "süketsége" a témával kapcsolatosan, akár megkérdőjelezheti a politikai pozícióját is. Kis belső affér, de jól használható téma az angol sajtóban. Bizonyosan nem ez a "szótlanság" fogja egyáltalán akárcsak megremegtetni Blair "székét".
Alan Johnson, a jelenlegi oktatási miniszter - miniszterelnök helyettes aspiráns - csatlakozott a többi, negatívan elítélő szószólóhoz: "Egyetértek John Prescott megjegyzéseivel, melyeket az üggyel kapcsolatban tett és a halálbüntetés ellen vagyok". Too late Alan, too late. Legalábbis jelen ügylet szerint. Folytatja: "Mindazonáltal az ítélet belső iraki ügy. Ami történt a végén (a kivégzésre érti) semmivel sem kisebbíti azokat a borzalmas gaztetteket, melyeket Saddam elkövetett." Ez igaz.
Tisztán kell látnod kedves olvasó, hogy két videofelvétel van. Az egyik - a hivatalos iraki kormányzat által készített dokumentum - hang nélküli, míg a nem hivatalos - titokban becsempészett mobiltelefonos verzió - hanggal együtt készült. A hivatalos verzió - pontosan a hang nélküliségben rejlik a "titok" - szerint méltóságteljes a lebonyolítás, már ha ezt mondhatjuk egyáltalán egy akasztásról. A hangos verzió viszont árulkodik. Innen a "botrány".
Zárszó. Sir Menzies Campbell nyilatkozott a BBC-nek. Campell a Liberáldemokrata vezetője Angliában. A következők hangzottak el: "A miniszterelnök folyamatos hallgatása "fülsiketítő". Az, hogy nem szándékozik semmilyen formában elítélni a Saddam kivégzése során történt eseményeket, morálisan teszi őt hiteltelenné."
Mindenből lehet politikai-belügyi tőkét kovácsolni. Még egy iraki, fajirtás miatt felakasztott ex-diktátorból is.
Várjuk a további fejleményeket.
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
