JoomlaWatch Stats 1.2.9 by Matej Koval
Főoldal arrow Publikációk arrow Politika arrow Csak csepeg. Az oroszoknak van, nekünk nincs
Csak csepeg. Az oroszoknak van, nekünk nincs PDF Nyomtatás E-mail
Felhasználói értékelés: / 0
LegrosszabbLegjobb 
Írta: Neuwald Tivadar   
2007. January 8.

belarus_oilAz oroszok nem adnak olajat a lengyeleknek, a németeknek és kimaradtak a sorból az ukránok is, mindezt azért mert a Transneft (az orosz állami olajcső üzemeltető cég) szerint Belorusszia alaposan csapolgatja a Druzsba csővezetéket, kvázi lopja az olajat.

Mindazonáltal az Európa Tanács reakciója erre igen gyors volt, miszerint jelen pillanatban ez nem veszélyezteti Európa energia ellátást, azonban az oroszok és a beloruszok válaszokkal kell, hogy szolgáljanak ennek a lépésnek a tükrében.

A beloruszok vitáznak az oroszokkal az olaj és a gáz árán jelenleg. Minszk érvei szerint az oroszoknak tranzitdíjat kellene fizetniük a rajtuk átmenő olajcsővezetékek miatt, mely követelést éppen azután tették meg, hogy az oroszok lazán duplájára emelték a beloruszia felé érvényesítésre kerülő gáz árakat.

Nos, mikor Minszk keresetet nyújtott be követeléseinek érvényesítése miatt (lásd tranzit díj meg nem fizetése), az oroszok fogták magukat és szépen elzárták a csapokat. Nesze neked kereset.

Sőt! Indok is volt erre később a Transneft részéről, miszerint a beloruszok megcsapolták a rajtuk átmenő olajvezetékeket. Szépen vagyunk, gonosz beloruszok lopják az olajat, akkor inkább zárjuk el a csapokat. Persze más van a háttérben.

A Transneft a mai napig egy büdös petákot sem hajlandó fizetni, mint transzfer díj, mivel már eleve annak követelését is jogtalannak illeti.

Ettől függetlenül bejön a képbe a harmadik játékos, Azerbajdzsán, aki a változatosság kedvéért az oroszokat szopatja. Ennek oka egyszerű. Az orosz Gazprom céggel képtelenek voltak megállapodni az olaj export áráról. Azerbajdzsán meg követve az orosz taktikát, szépen elzárta a saját olaj csapjait az oroszok felé. Elzárós játék.

Ellátási kérdések

Az igazság az, hogy sem a lengyelek, sem a németek nem dőltek meg az eset miatt, mivel szerencsésen rendelkeznek saját felhalmozott készletekkel is. Mindenesetre újabb pofon Európának, apró gesztus az oroszok részéről, amivel jelzik energia dominanciájukat az EU-nak. Itt mi vagyunk az urak.

Piotr Nalmski, lengyel helyettes energiaügyi miniszter azt nyilatkozta a lépést követően, hogy nincsen nagy gáz tulajdonképpen, a lengyeleknek 80 napra elegendő készleteik vannak, persze megvétózzák azért a döntést. Továbbá hozzátette, hogy a volt nagy Szovjetunió szétrobbant tagköztársaságai között komoly feszültségek adódnak, akár, ha mint szállító, akár, mint tranzit ország szerepekben tetszeleg. Egymás közt megy az adok-kapok, aztán meg szépen megszívja az Unió ezt az egészet. Éppen ezért bizonytalannak ítélte meg az energia ellátást. Tesla hol vagy?

Az EU természetesen foglalkozni fog a témával a hamarosan sorra kerülő klímaváltozással és energia politikával foglalkozó találkozón.

Európai aggodalmak

Most törhetjük a buksinkat, hogy a Transneft akciójának van-e egyéb csővezetékekhez köze, melyek éppen Szlovákiát és dél-kelet európát táplálják. Ha hörög vagy köhög a vezeték akkor az kettőt jelent. Vagy lopja valaki az olajat, vagy elzárták és az utolsó cseppek vándorolnak le a cél országig.

Andris Piebalgs, EU energiaügyi tanácsos kapcsolatba lépett az orosz és belorusz hatóságokkal, hogy ugyan már szolgáljanak magyarázattal, miért is tették meg ezt a nem éppen kedves lépést. Az EU azt sem felejti el megvizsgálni, hogy a tagjainak vajon igénybe kell-e venni a stratégiai készleteiket, mellyel biztosítják a folyamatos gázellátást vagy sem.

Michael Glos, a német gazdasági miniszter az egész elzárásos (tegyük hozzá, hogy véresen komollyá is válhat) mókát aggodalommal figyeli és felhívja a figyelmét a két érintett országnak, hogy "minél hamarabb" oldják fel ezt a vitát.

Minszk nem kommentálta a dolgot.

Hajba kapnak a FÁK országai, emelkedik az olaj világpiaci ára

A Beloruszok tranzit díja 45 USD (durván 23 EUR) per átmenő tonna olaj. Az oroszok relatív durva reakciója ellenben segített feljebb tornászni az olaj világpiaci árát, a hordónkénti 55 USD-ról 57 körülire. Az USA-ban is emelkedett a New Yorki kereskedésen 57.20 USD-re, 89 centes áremelkedés. Anglia szintén követte a példát 56.71-gyel zárt, 1.08-as hordónkénti emelkedéssel.

Képben van még Szaúd-Arábia is (a világ legnagyobb olaj kitermelője), aki most jelentette be, hogy napi szinten 158,000 hordóval csökkenti a kitermelést, erre persze szépen feljebb mentek az olajárak, nem elég az orosz-belorusz huzavona.



Oszd meg, ha tetszett!
Facebook! MySpace!
Kapcsolódó írások:
Utolsó frissítés ( 2008. July 1. )
 

A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett!

< Előző   Következő >