|
 Kedves volt egyetemi évfolyamtársam éppen Mexikóban szürcsöli a finom alkoholos nedüket, és kényszeres kommunikálási vágyát kielégítendő írt egy kis beszámolót. Az urat Heffter Zsolbornak hívják. Picit meghúztam az írást, voltak benne "kényes" részek. Hamarosan jön a folytatás.
Első benyomások
Megjött a csapat Mexico Citybe röpke 26ora utazás után és a nagy magyar rohanás után teljes KO állapot uralkodott el rajtam 2 napig, ami köszönhető az eddigi leghosszabb útnak (Bécsig 4 óra busszal) illetve a gépre nem lehetett piát felvinni az angliai terrorista vagányok (duty frees bérencek) miatt és nem is nagyon akartak adni az Iberian, szóval a jól bevált alomba iszom magam taktika nem jött be.
Ráadásul útitársaink Ildi és Ervin fejét is eléggé telebeszéltek a félelmetes "Mehikói" tolvajbanda gaztetteivel, szóval még a parákat is durván kompenzálni kellett. Szerencsére 1-2 nap alatt szintet léptek és magukhoz képest mar egész lazák. Peruhoz és Afrikához képest a Mexikóiak totál lazák és egyáltalán nem agresszívak. Például, ha megállsz az út közepén, nem dudálnak, körülbelül 5 perc után rád villog, és ha komótosan odábbmész, széles mosoly és "Muchas Gracias". Nálunk mar rég dudaszó, "kurvaanyádbaromarcúzás", stb. Első nap kicsit mászkáltunk Mexico cityben, kézzel tépett tacost ettünk a helyi piacon, aztán másnap reggel kocsit béreltünk, egy VW Derbyt, itt így hívjak a Polo-t és Tuxlan keresztül lezúztunk Acapulcoba. A távolságok iszonyatosak, Perui méretűek, az egyik látnivalótól a másikig való autózás legalább 1 nap. Itt kopár sziklahegyek helyett fával, pálmákkal és kaktuszokkal borított a táj, néha mar-mar Vietnami akciófilmet idéz a táj, csak Kukk Norrisz hiányzik a háttérből napalmfelhő elől menekülve.
Acapulco nagyon zsír volt, tengerpart, 40 fok, jetski, hawai DJ. Még Ildi is kipróbált egy parasailinget (tengeri, vontatott ejtőernyőzés) és nagyon élvezte. Bár most kivételesen a magyar tél se volt annyira gáz, azért a tengerparti feeling nagyon megadta. Kulturális programként megnéztük az Acapulkoi erődöt, itt a monda szerint Jaguarok tizedeltek a parasztok birkait, ezért berágtak, mint a vadállat, és élve megnyúztak a jaguárt. Nem vicceltek a srácok. Az összes múzeum tele van jaguármaszkkal, karommal, sőt meg jaguárpéniszt is láttunk, aminek állítólag jótékony hátasa van porra törve. Szegény jagu...:)
Délután egy kis felpörgésként megnéztük az Acapulkoi csúszdaparkot, a twister nevű csúszda adta meg a legjobban, az alján fejjel lefele esel ki a 2m-es medencébe. A pergések után levezetőnek megnéztünk egy delfin-showt két palackorrú delfinnel és egy mutatós latin műsorvezető nővel. A legdurvább attrakció az volt, mikor a közönség soraiból kiválasztott 4eves forma kislánnyal felmásztak egy 3 m magas toronyba és a kislánynak a szájában kellett tartania egy 30 dekás halat és kihajolnia a medence föle. Az egyik delfin felugrott és a röppálya csúcsán egy pillanatra megállva szinte érzéssel kikapta a csöppség szájából a halat.
Kaja
Tortilla és bab minden mennyiségben és formában. Ez egy vékony tészta amit ha söralátét méretűre vágnak és chili szósszal kevert húsdarabokat csipkednek bele, akkor tacosnak hívjak. 200 Ft-ért be lehet kajálni belőle.
Pia
A sör megadja, Coronita és Sol kukoricából, csak 4.5 fokos, de üt rendesen. Tequila és Mezkal minden mennyiségben, érdekes itt a Sauzat is fahéjjal es naranccsal isszák. Ma ittunk egy Michelada nevű isteni nedűt, nehogy kihagyjátok, ha erre jártok! Citromos-babos alaplé jégkockákkal, a pohár szélén körben chilis sós máz, erre öntik a helyi sort, a Sol-t. Gyilkos:)
Nők
Azt kell mondanom, nem jók a mexikói nők, nagyon hamar elhíznak, vékonyat maximum 15 éves korig láttunk, utána abszolút jellemző a kirakott és tekintélyes gyomorszerkezet -:).
Acapulkobol egy nap lazulás után lementünk Pie De La Questaba, ami egy eldugottabb tengerparti üdülőfalu. Pelikán és kócsagrajok borítottak a tengert, elmentünk egy 2 órás csónak túrára a lagúnába és láttunk kajmánokat a parton. Este a helyiek veres kakasviadal tartásában élték ki közösségi igényüket, nagy pénzekben fogadtak is. Legtöbbet az egyik fighter vesztette, a bal szeme világát, viszont cserébe a gazdája egy rakat lével gazdagodott.
A parton 2 méteres hullámok voltak, de persze nem bírtam ki hogy ne ússzak egyet. Miután átmentem a veszélyes zónán és elkezdtem kifele úszni, rámjött a Perui para, vagyis azt hittem, hogy hiába úszok kifelé, nem jutok előre. Teljes vészreakció a szervezetben, 200-az pulzus, hiperventilláció és adrenalinfröccs, de aztán ki tudtam úszni és sikerült lenyugodni. Utána már ment a móka és a hullámfürdő. Acapulcobol továbbmentünk San Cristobal De Las Casa fele, az úton Ervinnel felváltva vezettünk.
Az utakra jellemző, hogy nem szarakodnak zebrával, lámpával, egyszerűen kiraknak egy bazi nagy fekvőrendőrt mindenemü jelzés, festés nélkül. Ha nem veszed észre tuti gerincsérv. Szóval épp Ervin vezetett, mikor egyszer csak huppant egyet a kocsi, de nem túl nagyot. Na, megint egy kisebb fekvő zsaru. De aztán oltári bűz kezdte betölteni a kocsit. Satufék, megállás, kocsi atvizsgálás. Kiderült, hogy egy döglött és már oszlásnak indult szkunk - bűzös borz akadt a kocsi aljara. Eszméletlen irtózatos leírhatatlan büdös volt (szerkesztő megjegyzése: USA, ugyanez, csak ott élő szkunkot ütött el a koma, mesélte, hogy annyira büdös volt a kocsija, hogy képtelen volt elviselni, egyszerűen eladta bontóba a gépjárművet, szóval igaz a történet.)
Le kellett mennünk a tengerpartra és szügyig begurulni a kocsival a tengerbe és egy kölcsönkért seprűvel pucoltuk fel óráig, mire elviselhetőbb szaga lett. De hogy a vezetés élménye ne legyen uncsi, Tuxal előtt egy völgyben elhaladva szokatlan erős volt a szél. Amúgy is általában erős itt a szél, mert a völgy tele volt szélkerekekkel és villanyvezetékekkel. De előttünk nemrég orkán lehetett, mert a csőrös kamionok 5-el mentek és pár száz méterenként az árokba borulva "parkolgatva" tarkítottak az út menti tájat.
A völgy végen sikerült egy friss esetbe is botlanunk és fel óra várakozás alatt megfigyelhettük, ahogy a veszélyes folyadékot szállító tartálykocsiból átszívjak egy másikba a benyát, majd a daruval, csörlőkkel, faekékkel talpra emelik a járgányt. A rendőr mar a művelet végére ért a helyszínre, vidám mosollyal koszontott és a hazánk felől érdeklődött. Életem első pozitív rendőrös élménye:)
A lányok aggódó kérdésére elmondta, hogy a a sofőr teljesen jól van, nyugodjunk meg. Csak a bal füle veszett oda...
Most Tuxlaban vagyunk, holnap nemzeti park nézéssel kezdünk, aztán megyünk tovább piramisokat nézni Palengueba. Ja, mielőtt meg elfelejtem, felajánlok egy üveg Mezcal-t a nyereményjáték nyertesnek.
A kérdés pedig: hogy lehet, hogy mindenhova be tudtunk menni repülőtől parkokig öten úgy, hogy mindenütt csak 4 jegyet fizettünk. A válaszokat e-mailben esetleg emelt díjas SMS-ben:) varom, annyit segítek, hogy nem a sor beszel belőlem és tényleg 5-en vagyunk. Erőt egészséget mindenkinek, legközelebb Belizeből jelentkezem.
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.