|
 Sajnos képesek vagyunk mindennapjainkat félelmeink - gyakran csak kreált félelmeink - társaságában tölteni. Az iskolában félünk attól, hogy nem sikerül a dolgozat, a munkahelyen az lebeg szemünk előtt, hogy vajon megfelelünk -e a főnöknek, vajon lesz -e holnap is munkánk. Félünk attól, hogy kevés lesz fizetésig a pénz, hogy a családban valaki megbetegszik, hogy este a sötétben kirabolhatnak. Félünk attól, hogy a randi nem sikerül, hogy elhagynak, hogy álmaink egy pillanat alatt köddé válnak. Mondd, te tisztában vagy azzal, hogy a félelmeid irányítanak?
Nem mersz fizetésemelést kérni, mert attól félsz, elküldenek. Nem mersz a pároddal a problémákról beszélni, mert attól félsz, elveszíted. Nem mersz, mert félsz. És ez már annyira reflexszerűen működik benned, hogy egyszerűen észre sem veszed, hogy a félelmeid árnyékából hozol döntéseket. A gondokat inkább a szőnyeg alá söpröd, ott legalább nem látszanak. Nem törődsz velük, senki sem látja, legfeljebb előbb-utóbb felbuksz a púpos szőnyegen. Folyamatosan rettegsz valamitől, és ezt vagy bevallod magadnak, vagy még magadhoz sem vagy őszinte. Lehet, hogy csak kifelé játszod azokat a szerepeket, amelyekről azt hiszed, elvárják tőled, vagy amelyekről azt hiszed, általuk jobbnak tüntetheted fel magad. És persze lehet, hogy képes vagy magadnak is minden nap színházat rendezni színpaddal, szereplőkkel és közönséggel. Jó ez neked? Kell ez neked? Vedd észre: nincs szükséged arra, hogy állandóan félj. Szeretetre van szükséged. És most. Nem tegnap, nem holnap. Ne az határozza meg a hozzáállásod a világhoz, az emberekhez, a dolgokhoz, ami a múltban történt veled. És ne befolyásoljanak azok a félelmeid sem, amelyeket a jövőben vélsz látni. Most élsz. Most élhetsz - talán holnap már nem. Ha már megtapasztaltad a valódi szeretetet, akkor tudod, hogy az nem hagy helyet semmilyen félelemnek. Nem tudsz szeretetben élni, ameddig a félelmeid éltetnek.
 Próbálj meg egyszer úgy létezni, hogy közben nem törődsz a holnappal. Kapcsold ki magad, hagyd hogy "mi lesz, ha..." - az még odébb van. Élj át pillanatokat, perceket, órákat, érezd jól magad a bőrödben, ne szorongj. A félelmeid fenntartása rengeteg energiád emészti fel. Töltsd fel magad. Ha egyszer képes vagy megtapasztalni a félelem-nélküliséget, ha egyszer önmagad tudsz lenni, vágysz majd arra, hogy ezt az állapotot újra elérd. Hiszen ezáltal szabadabb lehetsz, és máris közelebb a boldogsághoz.
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
