|
 Az Olvasó arra gondolhat, hogy az emberi történelmet azért nem lehet megérteni, mert az emberi lények kifürkészhetetlen indítékú cselekedeteitől függ. Vegyük csak az egyéni kiszámíthatatlanság egymilliárdszorosát, és mindjárt nem fogunk csodálkozni azon, hogy az emberi történelemben nincsenek egyszerű törvények: nincsenek például Newton-törvények, azaz olyan összefüggések, amelyek birtokában a történész megjósolhatná a történelem menetét. Ez kézenfekvő következtetésnek látszik, de gondolkodjunk csak el rajta alaposabban, mielőtt elfogadnánk. Ha az emberi történelem előreláthatatlan felfordulásoknak van is kitéve, ha menetét még a legjelentéktelenebb események is minduntalan és durván megváltoztatjuk, hogy a káosz megmagyarázhatja az egyszerű kikövetkeztethetetlenséget, de a forrongásra való hajlamot már nem - írja Buchanan nemrégiben megjelent, hallatlanul érdekes könyvében.
A tudomány és technika korunkra már szédítő tempóban és szinte feldolgozhatatlan mélységben fejti meg világunk mind több titkát és törvényét. A specializáció, a generalizáció és a mindent felfaló globalizáció korunk olyan tünetegyüttesei, amely szükségszerűen kitermelték a gondolkodó emberekből a szerénységet. Ma már esélyünk sincs polihisztornak lenni, sőt kevesen mondhatják el azt, hogy akárcsak egyetlen tudományterületet is behatóan ismernének. Ilyen szerteágazó viszonyok között sokunknak van igénye ennek a végtelen tudásbázisnak a nagyívű szemléletére. A felröppenő áttekintések közül az egyik legalaposabb vállalkozás a francia Buchanan, tudományos szakíró nevéhez fűződik, aki a sok izgalmas kérdés sorában a következőket teszi fel: vajon a természettudomány törvényei átültethetők -e a társadalom törvényeire? Adhat -e magyarázatot a szinte túlmisztifikált káosz-elmélet (pillangó-effektus) a modernkori kataklizmákra? Az emberi történelem miért olyan, amilyen, és miért nem más?
Buchanan kristálytisztán kísérli meg felfejteni ezekre a kérdésekre a válaszokat. Tudja, hogy a kutatók nagyon is emberi vágya az, hogy szabályos ciklusokra bukkanjanak, legyen az egy földrengés vagy magának a történelemnek a vizsgálata, akkor is, ha ilyenek nem léteznek. Buchanan szerint nincsenek periodikák a történelemben, ahogyan a földrengések kitörésében sem. Egyensúlytalan rendszerek és kritikus állapotok után kutat, amelyek vizsgálata során kalkulálni kell az idővel.
Ha a fizika törvényei végül is egyszerűek, akkor vajon miért olyan bonyolult mégis a világ? - teszi fel a kérdést - Miért nem tárul fel az ökológiai rendszerekben és a gazdaságban ugyanaz az egyszerűség, ami Newton törvényeiben? Az ok egyetlen szóval: a történelem.
"Paul Kennedy közreadta "The Rise and Fali of the Great Powers" (A nagyhatalmak felemelkedése és bukása) című művét. Ebben azt az elgondolást fejti ki, hogy világunk hosszú távú történelmi ritmusát a globális politikai és a gazdasági hálózat feszültségeinek felhalmozódása és kipattanása határozza meg. (...) Tézise lényegében a következő: valamely nemzet gazdasági ereje természetes módon növekszik és apad. Az idő előrehaladtával bizonyos nemzetek elveszítik hatalmukat, mert azt gazdasági erejük már nem tartja fenn, más nemzetek gazdaságilag megerősödnek és természetesen nagyobb befolyásra törnek. Mi ennek az óhatatlan következménye? Feszültség – s ez a feszültség mind nagyobb lesz, míg végre utat talál és kitör. Rendszerint fegyveres összecsapásokban tör ki, és az ilyen összecsapások után a nemzetek befolyása nagyjából egyensúlyba kerül tényleges gazdasági erejükkel.
Ha úgy tűnne, hogy ez teljesen egybevág a földkéregben zajló folyamatokkal – a földkéregben is lassan gyűlik a feszültség, majd hirtelen földrengésekben tör ki – vagy a homokhalomjátékkal – abban is egyre meredekebbek és instabilabbak lesznek a lejtők, mígnem egy lavina el nem igazít mindent –, akkor ez a párhuzam egyáltalán nem véletlen. Később látni fogjuk, hogy a háborúk bizony ugyanolyan jellegzetességek szerint törnek ki, mint a földrengések vagy a homokhalomjátékban a lavinák. (...) Akármilyen történelmi tanulság vonható is le mindebből, az egyénre vonatkozö jelentése kétségesebb. Ha ugyanis a világ kritikus állapotba vagy valami ahhoz hasonlóba szerveződik, akkor még a legcsekélyebb erőhatásnak is roppant következményei lehetnek. Társadalmi és kulturális hálózatunkban nincs elszigetelt cselekedet, mivel a világunk úgy van megtervezve – bár nem mi terveztük így."
Mark Buchanan: Itt és mindenütt. Akkord kiadó, Budapest, 2004.
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.