|
 Kommentár nélkül szeretnénk közölni azt a kimutatást, ami bemutatja a hazai értelmiség fizetését 1929-ben. Az összegek pengőben értendők, és a hozzávetés megkönnyítésére közöljük: a havi 200 pengő akkoriban jó fizetésnek számított. A mostani közalkalmazotti bértáblával nem kívántuk az adatsort kiegészíteni.
AZ ÉRTELMISÉG HAVI FIZETÉSE PENGŐBEN (1929), AMIKOR A HAVI 200 JÓ FIZETÉSNEK SZÁMÍTOTT
Egyetemi tanár 898
Bíró, ügyész 712
Fővárosi fogalmazó 623
Minisztériumi fogalmazó 598
Budapesti vállalati ügyész 549
Középiskolai tanár (állami) 454
Budapesti magánvállalati mérnök 441
Diplomás MÁV-tisztviselő 424
Megyei diplomás tisztviselő 413
Polgári iskolai tanár 340
Fővárosi elemi iskolai tanító 340
Fővárosi óvónő 290
Állami elemi iskolai tanító 278
Egyetemi adjunktus, tanársegéd 268
Állami óvónő 246
Kezdő köztisztviselői fizetés 199
Forrás: Száray Miklós - Kaposi József: Történelem IV. Nemzeti tankönyvkiadó, Bp., 2005.
Oszd meg, ha tetszett!   |
Publikációk 
Hozzászólások
Az a röhejes, hogy nem röhejes -:sad:
Bár a pengő és a forint vásárlóerejét a merőben más ár- és áruszerkezet miatt valóban elég körülményes összehasonlítan i, mégis közelebb járunk az igazsághoz, ha úgy számolunk, hogy:
1 pengő reálértéke, a vásárlóerőt tekintve az 1930-as évek végén kb. 1200-1300 forintnak felelt meg.
Természetesen az életkörülmények követték a világtrendet: a '20-as évek végén, '30-as évek elején a gazdasági válság valóban éreztette hatását a mindennapokban is.
A teljesség igénye nélkül néhány korabeli árucikk ára a harmincas évek közepéről:
o 1 kg. trappista sajt: 88 ? 96 fillér között.
o 7 dl-es tokaji szamorodni. 88 fillér.
o A Párizsi Nagy Áruház katalógusa szerint egyaránt 96 fillérbe került 3,5 kg bab, borsó vagy lencse, 0,5 liter rum, 2 kg. rizs, 25 dkg valódi vaj, 1 méter kerítés (sic!)
o egy Gillette-típusú borotvakészülék 5 pengével 30 fillér.
o egy tangóharmónika vagy egy hegedű 8 pengő.
o egy hanglemez 50 fillér.
o 4x40 dekagrammos háziszappan 96 fillér
o egy egyszerűbb könyv (Herczeg Ferenc: Pogányok)ára 1 pengő; egy lexikonkötet 15-20 pengő
o Telefon: belépési díj vidéki hálózatba + vezeték, konnektor = 9-10 pengő; havi alapdíj (településméret től függően) 5-8 pengő; beszélgetési díj hívásonként és 5 percenként 12 fillér.
Egy bútorozott fővárosi albérlet ára havi 20 -50 pengő között volt, minőségtől függően.
Egy színházjegy 1-5 pengő között.
Egy szállodai nap, teljes ellátással: 4 pengőtől (a Continental-ban) 10 pengőig
(a Duna-közeli Vadászkürt Szállodában).
Egy gyári segédmunkás 80-100 pengőt keresett; egy summás átlagos havi keresete kb. 20 pengő volt.
1938-ban 1 kiló kenyér ára egyenlő volt 1 kiló finomliszt árával (38 fillér)
Máshonnan:
24 fillérbe került egy kg félbarna
kenyér vagy egy villamos
átszállójegy, 12 fillér volt az ára egy
liter asztali bornak, 12 pengőért
bárki vásárolhatott egy mázsa búzát
vagy parasztcsizmát. 1926-tól 1938-
ig 3 pengőért adott a bank 1 USA
dollárt.
Összefoglalva: a mai 50 ezer forintos havi kereset jobb mint a '30-as évek summás vagy konvenciós cseléd keresete (20-30 pengő/hó), mert az utóbbi gyakori éhezéssel és fagyoskodással volt egyenlő, de az életben maradást biztosította. (Lakást az uradalom adott.)
Ma 50 ezer forintot be lehetne, ha nehezen is, osztani, ha egy "uradalom" biztosítaná a lakást.
Ez alapján feltételezhető, hogy a korabeli 20-30 pengő egy mai 25-35 ezres keresetnek felel meg. Ez alatt már nem biztosítható a fűtés és a napi kenyér, főzelékféle.
Tehát valóban kijelenthető, hogy 1 pengő nagyjából a mai 1000 forintnak felel meg.
200 pengő = 200.000 forint
Közben lefőztem egy kávét Gyáni Gábor prof.-nak, (MTA lev. tag), a két világháború közötti magyar társadalomtörté net tanárának, és megkérdeztem őt is. (Nem viccelek.)
Azt mondta, a 200 pengő közelebb van a mai 200.000 forinthoz, mint a 150 ezerhez.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.