Sorozatunk mai epizódja is a helyesírási készség továbbfejlesztését célozza meg. Szívem szerint online kurzusokat tartanék, na de ez a mi lehetőségeinket meghaladja. A Prokontra ezúttal is arra vállalkozik, hogy a gyakran előforduló, tipikus helyesírási hibákra felhívja a figyelmet néhány könnyen alkalmazható szabály segítségével.

Lássuk először újra a gyakran eltéveszett szavakat, kifejezéseket. Az alábbi lista a helyes verziót közli!

áfa, Hajdú–Bihar megye, Hajdú–Bihar megyei, diagram, ellenőriz, fojtogat, húsvét, karácsony, kétségkívül, milliméter, kisebb, kilogramm, abszolút, birkózik, biliárd, boríték 

1. Szabályok tekintetében első körben pillantsunk bele az egyszerűsítés elvébe:

- A többjegyű betűk (pl. cs, sz, ty, dzs stb.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk, vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg: loccsan, hosszú, meggy, fütty stb.; illetőleg: jeggyel, mésszel, rosszal, briddzsel, eddzék, eljátsszuk stb. (e helyett: jegygyel stb.). – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú, Meggyes; Arannyal, Kodállyal stb. Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó, jegygyűrű, nagygyűlés, fénynyaláb, díszszázad stb.

- A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos, mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra); fedd meg (= fedd+d meg), tollal (= toll+lal), vádlottól (= vádlott+tól), füttyel (= fütty+tyel), könnyé (= könny+nyé), nagyobban (= nagyobb+ban), hallak (= hall+lak); Bernadettől (Bernadett+től), Mariannal (Mariann+nal); stb.

- A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre, az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel, Tarr-ról, Hermann-nál, Wittmann-né stb., illetőleg: sakk-kör, balett-táncos, hossz-számítás, össz-szövetségi stb.

2. A különírás és az egybeírás:

Nos itt meg kell jegyeznem, hogy ez nagyon problémás terület, és megkockáztatom, hogy bizonyos összetételek esetén maga szabályzat sem konzekvens. "A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának, illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások, többféleképpen is megítélhető esetek. Ennek legfőbb oka az, hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van, amely még nem igazi összetétel ugyan, de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére, illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni, ami viszont nem biztos alap, sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall."  De lássuk az alapvetéseket:

- A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel:
egymagam, egymagad, egymagatok;
önmagam, önmagad, önmaguk; önnönmaga, önnönmagunk, önnönmagatok;
ugyanez, ugyanolyan, ugyanakkora, ugyanannyi;
szintolyan, szintakkora, szintannyi;
csakolyan, csakannyi, csakennyi;
éppolyan, éppakkora, éppannyi; stb.

- A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló, eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem, tenálad, őtőle, mihozzánk, tinektek, ővelük; énmiattam, teáltalad, őutána, mimellettünk, tinélkületek, őközöttük; stb.

- Tagadó névmások előtagjaként a se, sem, semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora, semennyi, semmilyen, semmiféle stb.

– A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol, sehonnan, semeddig, sehogy, semmint, semmikor stb. Különírjuk viszont a se és a sem szót, ha névmások és határozószók után állnak: semmi se, senki sem, senkinek se, semmitől sem; semmikor se, sehova se, sehol sem, sehogy sem; stb. – De: sohase, sohasem, sose, sosem.

- Az akár-, bár-, mind-, minden- és vala- előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora, akárhol, bármi, bármikor, mindannyi, mindenki, mindenhonnan, valami, valamerre stb.

---

Oszd meg, ha tetszett!