Igen, igen. A világ nyugati félteke számára - tradícióinkból fakadóan - ez egy nehezen kezelhető irodalom. Olykor misztikus, olykor megmosolygott, máskor zsigeri érdeklődéssel körülvett. Pedig minden ország irodalmi kincsei között találunk olyan írásokat, amelyek kifejezetten a szerelem témájával foglalkoznak, amelyet mindenütt eltérő módon, más-más szemszögből mutatnak be. A szerelem művészete nem szégyen. Magánügyként való kezelése pedig egyéni megítélésű. A Prokontra ezúttal arra vállalkozik, hogy a szerelem eme emblémává vált kódexét a maga valóságában mutassa be, s természetesen - a témától elválaszthatatlanul - illusztráltan.

A szanszkrit irodalom egyik legszebb leírása, a mi Vénuszunkhoz hasonlatos nőtípusról a következő:

"A lótusznő vagy padmini az a nő, akiben az alábbi jellemzők fellelhetők: arca oly megnyerő; mint a telihold, telt idomú és lágy, mint a shiras, avagy mustárvirág, a bőre finom, puha és világos, mint a sárga lótusz, semmi esetre sem sötét színű. Szemei csillognak és gyönyörűek, akár az őzeké, szép metszésűek és pirosak ajkai,  pazar kellékekkel ékesíti magát, karját csillogó ékszerek borítják, arca mint a telihold, mellei teltek és kemények és magasak, szép ívű a nyaka, orra egyenes és szép metszésű, és három ránc redőzi köldöktáját. Jónija, vagyis vaginája nyíló lótuszbimbóra hasonlít, és kámaszalilája vagy szerelemmagja olyan illatos, mint a most kibomló liliom. Hattyúszerű kecsességgel jár, hangja mély és dallamos, akár a kokila, a kakukk hangja, örömét leli az új és drága ruhákban és a finom ékszerekben. Keveset eszik, nem alszik mélyen, és mivel legalább annyira tisztelettudó és vallásos, mint amilyen okos és udvarias, mindig kellő tisztelettel adózik az isteneknek, és kedveli a brahmanokkal való társalgást. Ilyen tehát a padnhini, a lótusznő."

Vátszjájana a Szentírás tételeit szem előtt tartva írta meg a Káma-szútrát, hogy a világ javát szolgálja. Mind ezidő alatt a hittanulók életét élte, teljes önmegtartóztatásban, az istenség szemléletébe merülve: "Ez a mű nem abból a célból született, hogy vágyaink kielégítésének eszköze legyen. Aki e tudomány igazi alapelveit ismeri és gondosan ápolja a Dharmát, Arthát és Kámát, valamint tiszteli mások szokásait, minden kétséget kizáróan megtanul uralkodni érzékei fölött. Röviden: az okos és előrelátó ember, aki figyel a Dharmára, Arthára és a Kámára is, anélkül hogy szenvedélyei rabjávává válna, mindenben sikeres lesz, amihez hozzáfog."

Bár lehetetlen időben pontosan behatárolni Vátszjájana életét vagy művét, mégis a könyv bizonyos utalásaira alapozva feltételezhető, hogy valamikor az 1. és 6. század között élt. Megemlíti, hogy Satakarni Satavahana, Kuntala királya, szerelmi szenvedélyétől felajzottan agyonszorította feleségét, Malayavatit, egy igen szenvedélyes, ollószerű ölelés, azaz kartari közben. Vátszjájana ezt intő példaként állítja a szerelmesek elé, hogy felhívja a figyelmet az ilyen gyakorlatok veszélyeire, amikor a mindent fölemésztő szenvedély hatása alá kerülünk. Az említett király uralkodását az 1. századra teszik, ebből következik, hogy Vátszjájana ennél később élt.

Vátszájana életéről semmi biztosat nem tudunk. Ami viszont bizonyos, hogy műve az elmúlt ezredével szexualitással foglalkozó irodalmára - szerte a világon - rányomta a bélyegét; gyakorlatilag megkerülhetetlenné vált. A teljes kiadás, félreértések elkerülése végett, nemcsak magával a szexualitással foglalkozik. Címszavakban a következő témákat érinti:  az ismerkedés, a bizalomkeltés, hogyan kell a lánynak udvarolni, a házasságkötés, a feleség kötelezettségei, a  szerelmi ölelés, a túlfűtöttség, közösülés módozatai, titkos fortélyok, hogyan kell mások feleségét elcsábítani...

Mindezzel azt szeretnénk érzékeltetni, hogy a legendás Káma-szútra jóval több szexuális tanmesénél. Ez a könyv a szerelem - az ókori világ személetével átfogható - valamennyi módozatát kulturáltan és kimerítően kísérli meg áttekinteni. Ajánlásként tehát ezt mondhatjuk: nem csupán szerelmi tankönyvként, hanem kulturális kuriózumként és szépirodalomként egyaránt szívesen ajánljuk.

Forrás (az általunk ajánlott kiadás): Káma-szútra, Alexandra Kiadó, Pécs, 2005.

---

Oszd meg, ha tetszett!