A minap készítettem egy felmérést 17-18 éves diákok körében, és azt kérdeztem tőlük, szerintük a középiskolás korosztály miért ódzkodik a könyvek világától? Mi tartja őket vissza az olvasástól? S nem utolsósorban: milyen megoldást tudnának ajánlani erre? A feleletek igencsak elgondolkodtatóak, s hadd előlegezzem meg: e válaszok s a belőlük fakadó kérdések a vártnál jóval váratlanabbaknak tűnnek...

A válaszok a következő okokat vetették fel sorrendiség nélkül, pusztán tematikailag, tartalmilag rendezve:

- Sok gyerek már annak sem olvas utána, ami érdekli.

- A tévé és az internet adta lehetőségekhez képest a könyv unalmas.

- A PC-k sebes világában a gyerekeknek kevesebb a türelme a "lassú" könyvekhez.

- Már az általános iskolában megutáltatják az olvasást azzal, hogy túl szárazak a kötelező olvasmányok.

- A számítógép azonnali élvezetet, visszacsatolást nyújt, a könyvet pedig végig el kell olvasni ugyanezért az élvezetért.

- Internetről azonnal megkapják a kérdéseikre a választ a diákok. Nem kell elvonszolni magukat a könyvtárig.

- Mert nem a könyvek érdeklik a gyerekeket, hanem a bulizás.

- Kevés az idő ahhoz, hogy a tanulók könyveket olvassanak. Az interaktív lehetőségek vonzóbbak, mert időtakarékosabbak.

- A diákok készen akarják kapni az információt. Nem akarnak küzdeni érte. Már elvarázsolta őket a mozgó, a villogó, a csirippoló stb.

- Nem bírnak ennyi ideig egy helyben ülni.

- Ugyan a média szerintem kevesebb információt biztosít, de gyorsabb, és látványosabb, mint a könyv. Ilyen az ember: a képek és a hangok lekenyerezik.

- Lustaságból: nem kell energiát "pazarolni" arra, hogy elképzeljék az olvasottakat. Hisz a tévében készen ott van vagy egy DVD-n.

- Az a baj, hogy a suliban olvasott könyveket "kötelező"-nek hívják. Ezt a szót már eleve mindenki utálja.

- Nehéz a kötelező olvasmányok nyelvezete.

- A könyvek stílusa nem a korosztályunknak megfelelő. Minek olvassunk régi szépirodalmat, ha egyszer manapság sokkal érdekesebb, hozzánk szólóbb könyveket is írnak?

Konkrét megoldási javaslatok az ő tollukból nem vagy alig születettek. Azt hiszem egyébként, hogy a válaszok önmagukért beszélnek. Nem akarom narrálni a leírtakat. Az olvasóra bízom a (z egyébként nyilvánvaló) konzekvenciát. Csupán néhány felvetést közölnék, gondolatébresztő gyanánt:

- A mai kor sebessége túlhaladta volna a könyvek egyénre szabott dinamikáját?

- Változtatni kellene a kötelező olvasmányok struktúráján?

- S vajon ehhez ki biztosítja majd az anyagi kereteket? (pl. hogy az olvasmányok elérhetőek legyenek iskolák könyvtáraiban)

- Meg tudnak -e állapodni a könyvkiadók a lemezkiadókkal?

- Rentábilis lesz -e a könyv hosszútávon?

A "dinamikus könyv" a Pataky István HISZKI 12.d osztályos diákjának, Mikula Csabának az ötlete, miszerint a könyvek tudjanak zenét lejátszani, illetve akár illusztrációt is közölhessenek.

A felmérést a Pataky István HISZKI tanulóival készítettem.

---

Oszd meg, ha tetszett!

• Tizenegyezer szopás -25/05/2011
• A Petőfi Csarnokban sírtak az Apocalyptica csellói -25/02/2011
• Geréb Ágnes pro és kontra -13/10/2010
• Ki lakjon a Baker Street 221b-ben? -01/10/2010
• Fény-kép -06/09/2010
• SZELID TEREMTÉS - A Frankenstein-terv, Mundruczó Kornél új filmje -26/04/2010
• Húsvéti gondolatok -05/04/2010
• Ismét Képzett társítások - AEGON-estek a Nemzetiben -26/03/2010
• Szubjektív: 1. rész /A 10 legjobb külföldi és a 10 legjobb magyar zene szeretkezéshez/ -25/03/2010
• A szomszéd kertje? -21/03/2010