|
A Prokontra felkeresett a nemzetközi és hazai logisztika területéről néhány elismert szakembert, akik az ellátási lánc folyamatába más-más oldalról kapcsolódnak be. Interjúnk az ő segítségükkel pillant be a logisztika áramába, s tekint körbe: stratégiai területként hogyan valósul meg, illetve miként valósulhatna meg a jól működő ellátáslánc napjainkban Magyarországon.
Az interjú alanyai:
Marek József, egy multinacionális cég logisztikai vezetője; a Magyar Logisztikai Egyesület RFDI tagozat tagja
Károlyi-Perger Barbara, inverzlogisztikus
Horváth József, logisztikai vállalkozó; a Magyar Logisztikai Egyesület tagja
- Mit is jelent pontosan ez a kifejezés, hogy logisztika?
- M.J.: A kifejezésre két eredetet tudok. Az egyik francia eredetű, a napoleoni háborúk idejéből származik, amikor a hadsereg előtt vonultak az úgynevezett szálláscsinálók, akik megpróbáltak a katonák számára szállást és élelmet keresni. Van aki viszont görög szóra vezeti vissza, de nem a logosz mint értelem jelentésben. Maga a logisztika kifejezés nem régen jelent meg, önálló tudománnyá pedig csak az elmúlt 50-60 évben vált. A logisztika egyidős az emberiséggel, hiszen az ősember is elment élelmet szerezni, szállást keresni, készletgazdálkodást folytatott: ez mind logisztika. Az ellátási lánc tehát primitíven, de rögtön kialakult, hiszen ő az erdőből ellátta magát.
- Amikor először hallottam ezt a szót, egyből a logikára és a matematikára asszociáltam...
- H. J.: Nem tévedtél nagyot, hiszen a logisztikától elválaszthatatlan logikus gondolkodás.
- M.J.: A logisztika interdiszciplina, hiszen több tudomány közé ékelődik be: matematika, logika, közlekedés, földrajz, közgazdaságtan, informatika, jog stb.
- K.P.B.: Én úgy fogalmaznám meg a logisztika szó jelentését egyszerűen, hogy anyag- és információáram.
- A ti területeteken konkrétan hogyan jelentkezik a logisztika gyakorlata?
- M.J.: Privát értelemben számomra a sör a hűtőben esete már egyfajta logisztika. Benézek a hűtőmbe, látom van benne két üveg sör. Tudom, hogy vendégek jönnek, és tudom, hogy nem lesz elég. Ettől kezdve megnézem, hol lehet olcsón sört venni, elmegyek, felmérem, mennyire van szükség, majd hazatranszportálom. Tehát számomra a logisztika egyszerűen annyit jelent: ellátás.
- K.P.B.: Az elhangzottakat annyival egészíteném ki, mivel én az ellátási lánc legvégét koordinálom, hogy ezt a láncot be is kell fejezni. Manapság már inverzlogisztikának hívják azt, amikor a feleslegessé vált anyag a megfelelő helyre kerül újrahasznosításra, megsemmisítésre. Tehát ugyanaz az anyag- és információáram megy végbe, csak fordított irányban, mint ami az előbb elhangzott.
- H.J.: Nálunk logisztika az, hogy a gyártótól a végfelhasználóig célba jusson az áru, és a közte levő időt, illetve információt összehangoljuk. Pl. vámkezelés, árukövetés, raktározás.
- Az inverzlogisztika gyakorlata mit jelent?
- K.P.B.: Hulladékáram szervezést. Tehát mi a körforgás elejére visszük vissza a hulladékot másodnyersanyagként. Ha valaki kidob valamit, mert nincs rá szüksége, attól kezdve azt hulladéknak nevezzük. Ahhoz, hogy ez a hulladék a megfelelő helyre kerüljön, tehát visszajusson az anyagáramba, nálunk nagyon fontos az információ. Itt nem az igényre épül rá egy ellátási lánc, hanem egy ellátási lánc fogja megteremteni az igényt. Azaz a nyersanyag hiánya generál egyfajta igényt, és ezt kell hozzáigazítani az ellátáslánchoz.
- Manapság hogyan valósul meg Magyarországon a logisztika?
- M.J.: Sokrétű folyamat. Az én logisztikai szerepem az ellátási lánc azon szegmense, amikor az üzletben a fogyasztó bevásárlókosarába kerül pár kiválasztott termék. Tehát nekem azt kell koordinálnom, hogy ez a termék eljusson a fogyasztó asztalára, és ráadásul folyamatosan elérhető legyen.
- Jól működik itthon ez a folyamat?
- M.J.: Cége válogatja. A piac szereplői közül van olyan, aki a logisztikára nagyobb hangsúlyt fektet, más kevesebbet. Nem egységes a kép. A beszállító cégek partnerei között vannak olyanok, aki pontosan végzik a munkájukat, s vannak, akik nem.
- Mitől lesz jó egy logisztikai vállalkozás?
- M.J.: A megfelelő időben, a megfelelő árut a megfelelő helyre viszi, mindezt jó áron és minőségben. Az árakat a piac diktálja. Nagyon komoly az árverseny. Tehát a beszállítónak nemcsak az árra kell koncentrálnia, hanem a minőségre és a pontosságra is. Ez egy komoly bizalmi kapcsolat is. Ugyanis a szolgáltatás olyan termék, amit előre kifizetsz, de nem tudod előre, hogy milyen színvonalú lesz.
- K.P.B.: Mi magyarok nagyon árérzékenyek vagyunk és kevésbé minőségcentrikusak. A fejlődés persze látszik, de még mindig az első az ár. Például egy fuvarozónál a minőség a pontosságát és a gondosságát jelenti.
- H.J.: Tehát nem biztos, hogy az olcsó az olcsóbb. Én, mint logisztikai vállalkozó akkor végzem jól a munkám, ha bizonyos kereteken belül igyekszem 100%-os kiszolgálást nyújtani egy bizonyos árért. Az is nagyon fontos, hogy a tulajdonos folyamatosan informálva legyen, hogy mi történik épp az árujával. Pl. akadály, törés, csúszás, bármi. Tehát alapvető, hogy bizalmat kell keltenünk és korrektek legyünk.
- Hogyan látjátok, a gyakorlat milyen képet mutat?
- K.P.B.: Szerintem túl nagy a szabadság a cégalapításban, a piacra lépésben. Sokan egész egyszerűen csupán szerencsét próbálnak itt, tehát nem csoda, hogy bizonyos százalékuk egyáltalán nem tud jól teljesíteni.
- M.J.: Sokan belépnek a piacra olyan árakkal, ami mindenkire alákínál, de mögötte nincs színvonalas teljesítés. Ez persze egy idő után megingatja a bizalmat a szolgáltatókkal szemben.
- Tehát aki jelentősen alámegy az áraknak, az már önmagában is gyanús?
- H.J.: Ha valaki nagyon a piaci ár alá megy, az elképzelhető, hogy nagyon komoly tőkeháttérrel rendelkezik, mert neki az is megéri, ha nullával kiszáll, és ki tudja várni, míg mondjuk a többiek tönkremennek. Ezután ő fog piacot nyerni, egyeduralkodóvá válik, majd rögtön megemelheti az árakat.
- M.J.: Igen, tehát egy minimum árat mint megbízó is ki tudsz kalkulálni, ami alatt már komolytalanná válik az egész.
(folytatjuk)
Oszd meg, ha tetszett!  Kapcsolódó írások: |