|
 Karatésok… mit is csinálnak ők valójában? Sok ember tekint úgy rájuk, mint "fehér ruhában hadonászó emberek"-re. Ám ezeknek az összevissza mozdulatoknak mind értelme és jelentése van. A gondolkodásmóddal együtt járó gyakorlatok különböző csoportokba oszthatóak. Vannak karatékák, akik az egyik fajta feladatokat szeretik, valaki a másik csoportra rátermettebb, és vannak olyan szerencsések, akik az összes gyakorlatot ugyanolyan jól képesek elvégezni.
Bázis
 Az egyik feladatcsoport a bázis. Ez a formagyakorlatokat tartalmazza, előre és hátrafelé menetben. Ütések, rúgások és védekezések sora, kombinálva, vagy egyszerűen, a feladat nehézségétől és az öv színétől függően. Ezeket a gyakorlatokat általában „öt előre, öt hátra” szériában gyakoroljuk. A bázisgyakorlatok a katák (formagyakorlatsorozat) alapját képezik, és –bár ritkábban- a kumitében (küzdelemben) is hasznát vehetjük egypár elemnek. Ezeknél a gyakorlatoknál nagyon fontos a mély súlypont, a technikák pontos kivitelezése, és az összefogott testtartás. Az övvizsgákon a vizsgáztatók előszeretettel kérik számon a bázisgyakorlatokat, amiket az előírás szerint, könyv alapján állítanak össze egy-egy megpróbáltatásra.
Kata
 A kata a bázisgyakorlatokból összeállított formagyakorlatsorozat. A shotokan ágban a legújabb bejelentések alapján 26 kata létezik. Mindnek van neve, amely néha csak egy sorszámot jelent az adott kata-csoportban, de általában ezek a japán szavak jelentéssel bírnak. Ezek a nevek jellemzik a katát. Különböző csoportba sorolhatóak, amiknek megvannak a közös ismertetőjegyei.
A katák tulajdonképpen egy-egy küzdelem pontos és lassú kidolgozása négy, vagy annál több ellenfél ellen. Éppen ezért (mivel ez tulajdonképpen egy bemutató) nagyon összefogottan, pontosan és beleélve kell előadni őket. Minden övfokozatnak megvan a saját katája, amiből vizsgáznak illetve, amit versenyeken bemutatnak a versenyzők.
A katákat szigorú fegyelemmel, összpontosítva kell előadni, és mint a formagyakorlatokat (mivel ez is formagyakorlatokból áll) a test súlypontját mélyre kell helyezni, fontosak a szép, szabályos állások.
Kumite
 A kumite szó japánul küzdelmet jelent. Mindenkinek megvan a saját küzdési stílusa és a saját módszerei, mégis azért egy normához minden küzdő alkalmazkodik. Az ellenfelek egymással szemben mozognak, saját ritmusukban, így várva az ellenfél reakcióit illetve támadását. Természetesen ez nem egy egyszerű „bunyó”, vagy verekedés, sok szabály köti az egymással harcolókat. A versenyeken sem lehet egymást megütni, maximum hozzáérni lehet a támadófelülethez. A támadható felületek a fej, a gyomortájék, a derék. Ahhoz hogy támadásainkra pontot is kapjunk versenyeken, rengeteg feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Pl: a támadáskor mindenképp előre kell mozdulni, az ütések beesési szöge derékszög kell hogy legyen, stb. (És azért, hogy tovább bonyolítsam a helyzetet, leírom, hogy a kumitének vannak egyszerűbb fajtái is, amik jobban hasonlítanak a formagyakorlatokhoz. Ezek a gyakorlatokat nem mozgásból, hanem csak lépésekkel végzik. A támadó bemondja, mivel fog támadni, és a védekező ellenfélnek pedig ki van kötve mivel védekezhet. Ezeknek a gyakorlatoknak a lényege szintén az, hogy minél szebben és szabályosabban tudjuk őket végrehajtani).
Scheili Eszter írása nyomán
Kapcsolódó cikkek:
A karate története II. rész - Funakoshi Gichin, a shotokan karate megalapítója
A karate története I. rész
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
