|
 Sorozatunk harmadik részében szándékozom lezárni Peru történelmi, földrajzi és egyéb relációkban történő megvilágítását, egyben bejelenteni, hogy a következő rész már a személyes tapasztalataimat fogja tartalmazni. Addig is azonban, foglalkozzunk még egy picit a tényekkel. Peru Dél-Amerika nyugati részén található, az Egyenlítőtől a déli szélesség 18 °-áig húzódik.
Három egymástól meglehetősen jól elkülönülő tájra oszlik:
-
Parti síkság - Costa
-
Középső-Andok vonulata
-
Amazonas-medence
Parti síkság - Costa Verde
A Costa az ország területének 10,6%-át, azaz 136 300 km˛-t foglal el. Egy "sivatagos" sáv, amely 3 080 km hosszú és 5-170 km széles. A hideg észak felé húzódó Humboldt-áramlás miatt a partvidék kopár, sivatagos jellegű. Az egyhangú felszínből csak helyenként emelkednek ki homokdűnék. Délebbre a síkság keskenyedik, de változatlanul száraz marad. A szárazság mellett a Humboldt-áramlás azt is eredményezi, hogy az éghajlat itt lényegesen hűvösebb, mint földrajzi helyzetéből következően lennie kellene.
Északon a Parińas-foknál kezdődik, délen Földünk legszárazabb sivatagában, az Atacamában folytatódik tovább, s fokozatosan beleolvad az Andok nyugati, szárazabb lejtőibe. Nyugati határa a Mar de Grau, a keleti a szárazföld 800 - 1000 méteres magasságában húzódik.
Legszélesebb pontja a déli szélesség 6°-a mentén az északi Sechurai-sivatagban található, míg a legkeskenyebb délen Arequipa tartományban, Punta Lobosnál. Piurától Icáig és Arequipáig homokkal borított sivatagos szakaszok foglalják el:
-
Sechurai-sivatag: Piurától Chiclayoig északon,
-
Pisco- és Ica-sivatag délen.
-
Paracastól a chilei határig a Cordillera de la Costa parti hegylánca húzódik.
A nyugati tengerparti síkságot (costa) a keleti Amazonas-medence alföldjétől (selva) az Andok hegyvonulata (sierra) választja el.
Középső-Andok vonulata
A Középső-Andok Földünk leghosszabb összefüggő lánchegységének törzse, s egyben Peru legmagasabb pontjának, a 6 768 m-es Huascaránnak az otthona. Az Altiplano az Andok három vonulata a Nyugati-, a Középső- és a Keleti-Kordillerák érkezik Ecuador felől, ám Chile és Bolívia felé már csak a két szélső ágban fut tovább. Ahol a Középső-Kordilleráknak vége szakad ott kezdődik az Altiplano 4 000 m magasan elterülő fennsíkja, valamint itt, a bolíviai határon, 3 821 m magasan található a világ legmagasabban fekvő hajózható tava, a Titicaca-tó.
A hőmérséklet itt hűvös, 9 és 18 °C között van. A téli időszak októbertől áprilisig tart és csapadékos, a nyár száraz.
Amazonas-medence
Az ország keleti fele az Amazonas-medencéhez tartozó, kelet felé lealacsonyodó dombsági, majd trópusi őserdővel fedett alföldi terület. Az országnak több mint a felét elfoglalja, de a területet csupán a peruiak kis töredéke lakja. Itt trópusi időjárás uralkodik, nem ritkán 40 °C-ot is meghaladó hőmérséklettel és magas páratartalommal. Az országnak gazdag kulturális öröksége van és óriási változatosságú természeti környezete, a föld 118 ismert élőhelyéből 84-et rejt.
Peru növény- és állatvilága
-
A Csendes-óceán állatvilága: rákfélék, kék bálna, delfin, legyezőkagyló, tintahal, polip
-
A Parti síkság - Costa növényvilága: szárazságtűrő fák és cserjék, kaktusz
-
A Parti síkság - Costa állatvilága: gyík, ragadozó madarak (a gyíkokkal táplálkoznak), tarajos iguana
-
Az Andok növényvilága: kaktusz, cserjék, kistermetű fák, fűfélék
-
Az Andok állatvilága: puma, róka, szarvas, pápaszemes medve, láma, alpaka, guanako, vikunya, csincsilla, vad tengerimalac, andesi kondor, bóbitás karakara, dél-amerikai fogoly, kolibri (120 faj)
-
Az őserdő növényvilága: gumifa, fojtófüge, orchidea, páfrány, bromélia
-
Az őserdő állatvilága: rovarok, jaguár, pekari, papagáj, tukán, gém, kócsag, szultántyúk, majom (több faj), vízidisznó, tengeri tehén, kajmán, kígyó, szárazföldi teknős, vaddisznó, tapír, piranha
Bolívián kívül az egyetlen ország Peru, ahol a kokalevél (a Coca-Cola alapanyaga) termesztése nem tiltott.
Közigazgatás
Peru területe 25 régióra, 24 tartományra (departemento) és egy úgynevezett alkotmányos provinciára (Callao) oszlik. Ezeket járásokra osztják, amelyek körzetekből állnak. Összesen 180 járás és 1747 körzet van Peruban.
Fontosabb városok
-
Főváros: Lima
-
Északi tengerpart: Trujillo, Chiclayo (a Lambayegue terület központja; vallási eseményeiről híres), Piura, Cajamarca
-
Északi hegyvidék: Huaraz, Chavín de Huántar, Cajamarca
-
Déli tengerpart: Pisco, Ica (a bortermelés központja és a pisco nevű nemzeti italnak számító borpárlat hazája), Nazca, Tacna
-
Déli hegyvidék: Cuzco (az Inka Birodalom egykori központja, Amerika régészeti fővárosa; a tengerszint felett 3400 m magasan fekszik), Urubamba, Machu Picchu, Arequipa (három tűzhányó magasodik körülötte, valamint itt taláható a világ legmélyebb kanyonja a Cańon del Colca), Puno, Ayacucho, Huancavelica
-
Amazónia: Iquitos, Pucallpa
Államszervezet
Az államelnök jelenleg - Peru első indián származású elnöke - Alejandro Toledo, a kormányzó Perú Posible párt vezetője. Ez a legnagyobb parlamenti párt, 45 képviselője van a 120 fős törvényhozásban. A második és a harmadik legnagyobb párt az ellenzékben van: az Alán García Pérez vezette Partido Aprista Peruano (PAP, 28 képviselő) és az Unidad Nacional (UN, 17 képviselő), amelyet Lourdes Flores Nano vezet.
Politikai élet
Peru legjelentősebb politikai pártjai (alapításuk sorrendjében):
-
Partido Nacional (1822)
-
Partido Civil (1870)
-
Unión Nacional (1891)
-
Partido Liberal (1901)
-
Amerikai Népi Forradalmi Szövetség - APRA - Alianza Popular Revolucionaria Americana (1924)
-
Partido Comuninista Peruano (1928)
-
Unión Revolucionaria (1931)
-
AP - Acción Popular (1956)
-
DC - Partido Demócrata Cristiana (1956)
-
PPC - Partido Popular Cristiano (1966)
-
Változás '90 - Cambio '90 (1990)
-
Új Többség - Nueva Mayoría (1993)
Gazdaság
Peru legfontosabb kereskedelmi partnerei Németország, Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Észak-Írország), Japán, Kína, Amerikai Egyesült Államok, Kolumbia.
Mezőgazdaság
A hegyvidéki mezőgazdaság lehetősége a körülmények miatt igen korlátozott. Amazóniában a trópusi talajok gyors kimerülése miatt csak váltógazdálkodásra van lehetőség. Az ország gazdasága a mezőgazdaságra és a halászatra épül. A 3000 km-es perui partok mentén évente 10 500 000 tonna tengeri halat halásznak, amelyből közvetlen emberi fogyasztásra 480 000 tonnát, a többit pedig halliszt előállítására. Peru a halászat terén a világon az ötödik helyen áll. A kávé, a cukornád és a gyapot főleg exportra kerül. A burgonyát, a kukoricát, a búzát, az árpát és a babot főleg önellátásra termelik. Peruban rendkívül jelentős a fakitermelés a mezőgazdasági területté alakítás miatt, ezért sajnos növény- és állatfajok pusztulnak ki.
Ipar
Bányászat: réz, cink, arany, ezüst, vas, kőolaj-kitermelés. A réz és az arany jelentős exportcikkek.
Népesség
A 2002 - 2003-as évben Peru lakóinak száma 27 000 000 volt. Ez a szám évről évre hatalmas tempóban növekszik.
A társadalom a a következőképpen oszlik meg:
A hivatalos nyelv a spanyol, a kecsua és az ajmara. A spanyol nyelvet a perui lakosok kb. 90%-a ismeri. A hegyi indiánok a kecsua nyelvet, a Titicaca-tó környékén, illetve az ország déli részén lakó bennszülöttek az ajmara nyelvet beszélik. A lakosság több mint fele a part menti sávban él, kb. harmada a hegyekben és az ország több mint a felét elfoglaló amazóniai részen a lakosság alig több mint 12%-a lakik.
Kultúra
Peru történelme során számos népcsoport kultúrája váltotta egymást:
-
Chavín-kultúra (i. e. 1300 - i. e. 300) - templomai jellemzőek
-
Paracas-kultúra (i. e. 750 - 380) - szőttesei híresek
-
Tiahuanaco (100 - 1150) - kőszobrai figyelemre méltóak
-
Moche-kultúra (100 - 800) - portréedényeiről ismert
-
Nazca-kultúra (100 - 800) - kerámiák, szőttesek, vonalrajzok jellemzik
-
Wari Birodalom (600 - 1150) - kerámiaedények
-
Chimú Királyság (1150 - 1460) - ötvösök arany ékszerei és fővárosának Chan Channak a romjai tették ismertté
E történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői az inkák.
folyt.köv.
Oszd meg, ha tetszett!   Kapcsolódó írások: |
Publikációk 
