|
Mint hagyományosan minden évben, az idei érettségi szezont is fokozott várakozás előzte meg. A magyar írásbeli érettségi struktúrája ugyan néhány éve alaposan megváltozott, de a klasszikus kérdés, hogy vajon mi lesz a három fogalmazási lehetőség, az változatlanul izgalmas vitatéma maradt a mai napig - még a kívülállók számára is.
Az elmúlt évek alapvető változását az jelentette, hogy középszinten a magyar írásbeli négy órája két fő részre tagolódott: egy szövegértési és egy szövegalkotási részre. A szövegértés 60 perces, lényege, hogy a gyerekek kapnak egy kb. két oldalas cikket, esszét, publicisztikát stb., és ehhez kapcsolódva egy több oldalas kérdéssort kell megválaszolniuk. A feladatírók célja az, hogy lemérjék: a diákok pontosan megértették-e, miről szólt, mit tartalmazott a szöveg, illetve a hozzá kapcsolódó kérdéseket is helyesen értelmezték-e. Itt a legegyszerűbb, szövegből rögtön kiolvasható válaszoktól kezdve a komoly elmélyülést, műveltséget, kreativitást, precizitást igénylő válaszokig változatos feladatok találhatók meg. Az is előfordulhat, hogy a szöveghez kapcsolódva a gyerekeknek leíró nyelvészeti (pl. szófajtani, mondattani, szövegtani) ismereteikre is szükségük lehet.
A másik rész a szövegalkotás. Ez három órás feladat, és ez hasonlít leginkább a korábbi évtizedek bevált gyakorlatához. A diákok a feladatlapjukon három kérdést látnak. Az egyik egy érvelési feladat valamilyen közismert, többnyire provokatív téma kapcsán, a másik egy műelemzési feladat (pl. egy vers, novella, dráma- vagy regényrészlet stb. elemzése), a harmadik pedig összehasonlító műelemzés, ami többnyire célszerűen két különböző költőtől, különböző korszakból származó vers lehet. A diákok egyet választanak három közül, és azt a megadott helyen kidolgozzák.
A diákok szöveggyűjteményt nem vihetnek be magukkal, hiszen a kérdéses művek, műrészletek már szerepelnek a feladatlapokon, ellenben újítás, hogy helyesírási szabályzatot használhatnak.
A találgatások általában az adott évben évfordulós költőkkel kapcsolatosak. Hogy ezek egybevágnak-e végül a számonkért szerzőkkel, már megoszlanak a vélemények, hiszen mindig jópár alkotó van, akinek a születéséhez vagy halálához, esetleg életének valamely nevezetes pontjához kapcsolódhat az adott esztendő. A másik sarkpont, hogy ki az, aki régen szerepelt a szerzők közt, esetleg ki kapott manapság valamilyen rangos irodalmi kitüntetést. Az idei évben így sokat lehetett hallani József Attiláról, Radnótiról, Dsida Jenőről, Örkényről, Szabó Lőrincről vagy Babitsról, de az igazság az, hogy egyikük sem szerepelt a három címben.
Ugyanis az idén Csokonai Vitéz Mihály és Ady Endre egy-egy szerelmes versének összehasonlítása, illetve Sánta Ferenc egy novellájának az elemzése volt a feladat, a harmadik pedig az elektronikus és a nyomtatott irodalom melletti, avagy elleni érvelést várta el a diákoktól.
Azt gondolom, hogy akik négy éven keresztül alaposan és rendszeresen elemeztek verseket, azok számára egyértelműen az összehasonlítás volt a legjobb választás. Akik viszont félnek nekirugaszkodni a költői képeknek és a szerzők életének, azoknak az érvelés, hisz csupán általános műveltséget igényelt, gyakorlatilag mindenkinek van valamilyen élménye, véleménye a kérdésről. A legkevésbé népszerűnek a novella elemzését tartom, mivel a szerző sok középiskolában nem volt törzsanyag, és novellát elemezni sokak számára amúgy is riasztóbb, mint verset. Elsősorban azért, mert a novellaelemzésre kevesebb lehetőség adódik a négy év során. Leginkább Mikszáth, Móricz, esetleg Csáth Géza vagy Kosztolányi kapcsán. Költőkből viszont számtalan előfordult, úgyhogy óhatatlanul több rutint szerezhettek a verselemzésben. Összehasonlító verselemzést írni pedig nem jelent különösebb megerőltetést annak, aki a műveket önállóan is elemezni tudná.
Összességében úgy vélem, hogy egy tízes skálán az idei érettségi 5 pontot kapna tőlem az előző évekhez viszonyítva, ennek oka pedig nehézségét tekintve Sánta Ferenc relatív "ismeretlensége", másrészt, hogy a műelemzés lehetett volna egy szimpla vers is, harmadrészt pedig Csokonai "régi", másodikos anyag, és nincs különösebben felülreprezentálva a négy év során, ráadásul sok helyen nem szerepel a szóbeli tételek között sem. Könnyű volt viszont Ady verse, illetve az érvelés, úgyhogy aki jól választott, de mindenekelőtt becsületesen felkészült a négy év során, nem érhette nagy meglepetés.
Oszd meg, ha tetszett!  Kapcsolódó írások: |
Hozzászólások
Olyan szinten hagyott bennem nyomokat, hogy kb 25 (!) éves koromig visszatérő rémálmom volt, hogy irodalomból felelek. Ez most komoly.
Az egész nyilván nem az
Végülis négyesre érettségiztem belőle, és visszagondolva kedves emlék
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.